A kislány kora óta balettozó Domoszlai Edit számtalan elismerést tudhat már maga mögött. Amelyekre a legbüszkébb: 2014-ben az évad legjobb női táncosa, jelenleg az 50 tehetséges magyar fiatal program résztvevője, illetve a PTE Tehetségkövete. Erasmus diákként Németországot választotta.
Edit még a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatára járt, amikor a Pécsi Balett a középiskola utolsó évében leszerződtette. Jelentős hazai és nemzetközi sikerek mellett tudott időt szakítani a Pécsi Tudományegyetem andragógia szakára, amelyet 2012-ben sikerrel elvégzett. 2011/2012 tanév őszi-téli szemeszterében fél évet töltött Erasmus-ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen. Hamarosan pedig kézbe veheti emberi erőforrás menedzser diplomáját is!
Hogy sikerült az államvizsgád?
Köszönöm szépen, szerencsére jól sikerült, ötöst kaptam. Igyekeztem rendesen felkészülni és méltón lezárni a PTE FEEK-en töltött éveimet.
Balett, próbák, versenyek, egyetem, tanulás…Honnan az a végtelen energia, amivel rendelkezel?
Elhatározottságból, akaratból, tudatosságból. Azok a dolgok, amelyekbe ennyi energiát fektetek, mind olyanok, amelyek számomra fontosak, amelyeket szívesen csinálok. Persze nagyon be kell osztani az energiát, akárcsak az időt úgy, hogy a teljesítményemet lehetőleg ne befolyásolja negatívan egyik területen sem. Ennek menedzselését az elmúlt 5 évben, azt hiszem, már egészen jól elsajátítottam.
Hogyan jutott időd, kedved a tánc mellett az andragógiára, majd az emberi erőforrás mesterszakra, amelyből most diplomáztál?
Kedvezményes tanrenddel rendelkeztem a karunknál, amely nagyon sokat jelentett az évek alatt tanulmányaim eredményes végzésében. Ez által többet hiányozhattam az órákról, kérhettem a tanáraimat egyéni konzultációra, stb. A hétfő általában szünnap a színházban, ekkor én viszont az egyetemre mentem, ahol jellemzően hétfőnként volt a legtöbb óránk. A többi hétköznapi órán pedig a próbáktól függően igyekeztem ott lenni. A vizsgaidőszak volt néha keményebb, amikor azzal egy időben új bemutatóra készültünk a társulattal, akkor tényleg minden órámat előre be kellett osztani.
Mi a te Erasmus történeted? Miért pályáztál?
Az Erasmus program elsőéves korom óta foglalkoztatott, de az első éveimben még csak tapogatóztam, harmadik évfolyamos andragógia szakos hallgatóként döntöttem el, hogy szeretnék jelentkezni. Esetemben kicsit bonyolultabb volt a dolog, hiszen a táncban nem lehet kihagyni fél évet, így olyan nagyváros után kutattam, ahol van lehetőségem táncórákra járni – így lett Berlin az én kiszemeltem. Be is adtam a pályázatomat a berlini Humboldt Egyetemre, neveléstudományt hallgatni, amelyet óriási örömömre el is fogadtak.
Miért Németországot választottad?
Egyrészt ide volt a karunkon a legtöbb kapcsolat, emellett a tánc szempontja is fontos volt. Azonban, ha erre nem kellett volna ügyelnem, akkor is biztos, hogy Németországot választottam volna. Egyrészt a nyelv miatt, mivel azt kicsi korom óta tanulom. Másrészt nagyon szerettem volna megtapasztalni azt a mentalitást, amit a németek képviselnek; gondolok itt a demokráciára, munka tiszteletére, a minőségszeretetre, az építő kritika és pozitív megerősítés kultúrájára, az interakción alapuló tanulásra és még sorolhatnám… Sokat lehet tanulni tőlük.
Mit adott neked az ösztöndíjas időszak?
Életem egyik legjobb döntése volt, annyi inger ért, mint még soha. Egyszerűen kinyílt a világ… nagyon sok féle emberrel találkoztam és hosszú távú nemzetközi barátságok is kötődtek. Nagyon sokat tanultam, tapasztaltam ebben a multikulturális közegben; szociális érzékenység és nyitottság, tolerancia, előítélet-mentesség, konstruktív szemlélet, kreativitás, rugalmasság stb. Ezek által pedig belém is kódolódott sok olyan új elv, látásmód, amit szeretnék megőrizni itthon is.
Mi volt a legjobb számodra Berlinben?
Berlin, hát azt hiszem az a város lett nekem az első, amire azt tudom mondani, hogy „szerelem”. Azóta több európai nagyvárosban jártam, és Berlint még mindig olyan helynek látom, ahol nagyon szívesen élnék. Egyszerűen zseniális. Nagyon befogadó, barátságos, pozitív, multikulturális és a mérete, közlekedési rendszere, tisztasága és adottságai miatt is az egyik legélhetőbb nagyváros Európában. A hangulata is egyedi, a kulturális lehetőségek mesések. Minden egyes kedden a Berlini Filharmonikusok ingyenes „Lunchkonzert” nevű programján ültem, amelyen a filharmónia vendégművészei, fiatal tehetségek zenéltek. A Humboldt Egyetemen nagyon tartalmas óráim voltak, pl. „Iskolai minőségfejlesztés” tárgy keretében a pécsi művészről elnevezett Marcel Breuer iskolában volt gyakorlatom, ami lenyűgöző volt, különösen az elképesztő iskolai mentalitás és tanári kar miatt. Berlinről tényleg csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nagyon ingergazdag, nem lehet unatkozni, kiállítások, galériák, múzeumok, művésztelepek, koncertek, parkok, bolhapiacok, romkocsmák…. hosszasan lehetne sorolni.
Mit üzensz a jövő Erasmus-generációjának?
Élvezzék ki a kint töltött idő minden pillanatát, mert nagyon hamar elrepülnek a félévek. Ne felejtsék el azokat a tapasztalatokat, élményeket, amelyek hatással voltak rájuk és formálták a gondolkodásukat. Az Erasmus programban részt vettek szerintem olyan plusz értéket kapnak, amelyet bárhol is fektetnek be a világban, ott az jobbá fog válni.
Régebben azt nyilatkoztad: „A táncból a tanulással, a tanulásból a tánccal kapcsolódom ki” Mikor és hogy pihensz ezek mellett? Hol leszel a nyáron?
Kifejezett pihenésre valóban csak nyáron van lehetőségem. Tavaly nagyon sűrű volt még a nyári szünetem is, 5 napot pihentem összesen, így idén szeretném bepótolni a tavalyi adagot is. Balaton, család, esetleg Horvátország a terv. De igazán nem szeretnék tervezni nagyon, most egy kicsit csak úgy „lenni” szeretnék…
Utolsó módosítás: 2016.01.04.
