---

„A nemzetköziesítés a magyar felsőoktatás, a szellemi élet alapvető érdeke, amelyet minden felsőoktatásban dolgozónak támogatnia kell” – mondta Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Pécsett, a nyáron lezáruló Campus Hungary program eredményeit bemutató konferencián.

A 2012 júniusában indult program célja a felsőoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésének támogatása, illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen koordinálta Magyarországon.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: „A Campus Hungary program keretében végzett és komoly eredményekkel járó, nemzetköziesítést támogató kezdeményezések a jövőben is folytatódnak – kiemelt projektként, EFOP finanszírozással valósulnak majd meg.”

A hazai és külföldi nemzetköziesítési törekvéseket bemutató konferencián azokat az eredményeket ismertették, amelyeket a konvergencia régiókban értek el a Campus Hungary program keretében.
Az ország 6 vidéki régiójában 492 fő bevonásával tartottak szakmai képzéseket például nemzetközi felsőoktatási marketing vagy interkulturális érzékenyítés témában; tréningekkel segítettek 734 hallgatónak felkészülni a külföldi ösztöndíjas időszakra; külföldi szakértők bevonásával nemzetköziesítési tanúsítási eljárásokat végeztek 6 felsőoktatási intézményben; 70 középiskolában népszerűsítették a nemzetközi ösztöndíjlehetőségeket; valamint az Egyesült Államoktól Kínáig világszerte 14 helyszínen segítették a nemzetközi kapcsolatépítést, felsőoktatási kiállításokon, vásárokon, konferenciákon való részvétellel.

 

Dobos Gábor, a Tempus Közalapítvány csoportvezetője elmondta, hogy hazánkban a közép-magyarországi régióból vesznek részt legtöbben különböző ösztöndíjprogramokban, ezért arra törekedtek, hogy az ország többi régiójában is mobilitásra ösztönözzék a fiatalokat. Az általuk szervezett tréningeken résztvevők 63%-a jelentkezett is a későbbiekben valamilyen nemzetközi ösztöndíjra.

A programban azonban nem csak a külföldi tapasztalatszerzést népszerűsítették, hanem legalább ilyen fontos cél volt a magyar felsőoktatás láthatóvá tétele az európai és Európán kívüli oktatási színtéren. Az Academic Cooperation Association nemzetközi szervezet kutatásaiból kiderült, hogy Magyarország a hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest a középmezőnyben van a nemzetköziesítést tekintve – figyelembe véve többek között a nemzetközi mobilitást, a végzettségek és külföldi tanulmányi időszakok elismerését, a kettős vagy többes diplomák lehetőségét és az idegen nyelven kínált kurzusokat. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egészségtudományok nagyon népszerűek a külföldi hallgatók körében, a többi tudományterület azonban jóval kevésbé vonzza a fiatalokat.

Ennek okait és a lehetséges megoldásokat keresték azokban a minősítési eljárásokban, amelyekkel az intézmények nemzetközi aktivitását mérték fel. A Tempus Közalapítvány külföldi szakértők bevonásával kifejlesztett, de a hazai kontextushoz és igényekhez igazított tanúsítási folyamattal átfogó képet kívánt adni az egyetemek vezetőinek arról, hogy hol tartanak a nemzetköziesedés tekintetében. Ezzel igyekeztek hozzájárulni, hogy a nemzetközi tevékenységeket tudatosabban tervezzék meg az egyetemeken; a belső és külső kommunikáció, illetve tudásmegosztás terén előrelépés történjen az intézményeknél; a vezetőség pedig elkötelezett legyen amellett, hogy az intézmények minőségi módon legyenek jelen a nemzetközi oktatási színtéren.

A felsőoktatás nemzetköziesedése globális jelenség, ugyanakkor a magyar kormány számára is fontos cél. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például megduplázta a közép-európai CEEPUS program költségvetését 2015-ben; emellett a Stipendium Hungaricum programban évente két-három ezer, hazánkba diplomaszerzés miatt érkező külföldi hallgató magyarországi tanulmányainak finanszírozását tervezik; és előkészítés alatt áll a Campus Hungary program folytatása is az EFOP stratégia keretében. Az idei év tavaszától a Tempus Közalapítvány koordinálja ezeket a nemzetköziesítést célzó tevékenységeket és a hazánkban elérhető felsőoktatási mobilitási programok többségét. Így az uniós Erasmus+ mellett többek között a Stipendium Hungaricum, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a DAAD és az államközi ösztöndíjak kezelése is a közalapítvány feladatai közé tartozik, lehetővé téve ezzel egy egységes magyar felsőoktatási ösztöndíj-politika kialakítását.

A rendezvény az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.4.B/2-11/1-2012-0001 Campus Hungary projekt keretében.

További információ a Tempus Közalapítvány felsőoktatás nemzetköziesítését célzó tevékenységeiről

Utolsó módosítás: 2016.03.21.