„Az Európai Unió mi magunk is vagyunk”

2017.01.23.

Magazin | Felsőoktatás, Köznevelés, Felnőtt tanulás, , Szakképzés

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számos tevékenységgel járul hozzá ahhoz, hogy az uniós ügyeket a magunkénak érezzük. Zupkó Gábor képviseletvezetővel a mindennapjainkban is jelenlévő uniós előnyökről, az EU jövőjéről és az európai identitás kérdéseiről beszélgettünk.

Mennyire elkötelezettek a magyarok az Európai Unió iránt?

Az uniós tagság előnyeit mindannyian érezzük és érzékeljük. Az Eurobarométer felmérések szerint a magyarok 60-70 százaléka uniós polgárnak is érzi magát, tehát viszonylag magas – az uniós átlagnál magasabb – az elkötelezettségünk az EU iránt. Ettől függetlenül Brüsszel sok esetben távolinak és idegennek tűnik az emberek számára. Sokszor gondolkodunk úgy az EU-ról, mint valami megfoghatatlan dologról, pedig az Európai Unió mi magunk is vagyunk. Az uniós döntéseket az általunk választott politikusok, tisztségviselők hozzák, tehát nem függetleníthetjük magunkat ezektől. Ebben sokat segíthetne, ha az uniós intézmények tevékenységeit sikerülne közelebb hozni az állampolgárokhoz.

Mit tesz az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete ennek érdekében?

Sokrétű tevékenységünk van, és egyfajta híd szerepet töltünk be. Az egyik feladatunk az, hogy próbáljuk megismertetni és megértetni az Európai Bizottság kezdeményezéseit és munkáját a magyar polgárokkal, másrészt Brüsszelben is segítjük a magyar álláspontok közvetítését. Helyi szinten működtetjük az Európa Pontot, ahol tájékoztatást nyújtunk az érdeklődőknek; minden megyében információs pontokkal várjuk a lakosokat; rendszeresen szervezünk olyan eseményeket, ahol teret adunk a párbeszédnek; emellett tájékoztatókat tartunk például iskolai osztályoknak vagy egyetemeken; és szakmai rendezvényeket is szervezünk. Aki ezekbe bekapcsolódik, sok mindent megérthet az uniós döntéshozatalból, és ezáltal közelebb érezheti magát az uniós intézményekhez.

Ön szerint miért jó európai uniós állampolgárnak lenni?

Számos előnye van az uniós tagságnak. Ha az egyén szempontjából közelítjük meg, mindenképp ki kell emelni a szabad utazás, a tanulás és a munkavállalás lehetőségét. Uniós rendszám van az autónkon, uniós támogatásokból épült utakon közlekedünk, a legtöbb iskolát uniós forrásokból újították fel, és a magyar gyárak 80 százaléka uniós piacra termel – ezáltal a tagságunk a magyar gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul. Emellett fontos kiemelni, hogy az EU-tagságon keresztül Magyarország olyan globális folyamatokba szólhat bele, amelyekbe egy közepes méretű országnak egyébként nem lenne lehetősége.

Az új európai készségfejlesztési tervről (New Skills Agenda) magazinunk oldalán 44-45. oldalán olvashat részletesebben.

Egyre gyakrabban szólalnak meg szkeptikus hangok az EU jövőjével kapcsolatban. Ön mit gondol erről?

Bár úgy gondolom, hogy az Európai Unió beváltotta a csatlakozáskor hozzá fűzött reményeket, természetesen vannak olyan kihívások, amelyekre nem számítottunk, de szembe kell néznünk velük. Az emberek bizalmatlansága valószínűleg épp abból fakad, hogy nem érzik magukhoz elég közel az uniós intézményeket. Éppen ezért a következő időszak egyik nagyon fontos célja – ahogyan azt nemrég az állam- és kormányfők is megfogalmazták Pozsonyban –, hogy olyan területekre kell fókuszálni, amelyekben egyetértés van. Ha azokkal a témákkal foglalkozunk többet, amelyeknek pozitív üzenetük van, és közvetlen hatást gyakorolnak az uniós állampolgárok életére, azzal erősíthetjük az összetartozás érzését is.

Melyek ezek a területek?

Például a munkahelyteremtés, a beruházási terv, a digitális egységes piac vagy az energiabiztonság növelése mind olyan kezdeményezések, amelyek segíthetik, hogy a polgárok bizalma növekedjen az Európai Unióban. Ide tartozik a fiatalok munkanélküliségének csökkentése is, amelynek érdekében nyáron fogadtuk el az új európai készségfejlesztési programot. Ennek az a legfőbb célja, hogy segítse a tagállamokat olyan tevékenységek előkészítésében, amelyek eredményeként megfelelő készségekkel rendelkező, megfelelően képzett munkavállalók jelenthetnek meg a munkaerőpiacon. A program útmutatókat, ajánlásokat fogalmaz meg, a végrehajtás viszont a tagállamok kezében van, hiszen nagyon fontos, hogy az oktatási intézmények a piaci igényeknek megfelelő végzettségeket biztosítsanak.

Az Európa Pont rendezvényeiről, valamint uniós aktualitásokról, érdekességekről az europapont.blog.hu, illetve a www.facebook.com/europapont oldalon tájékozódhat. A képviselet hírei és eseményei a www.facebook.com/EuropaiBizottsag oldalon találhatók meg.

Ebben sokat segíthetnek az EU-s együttműködési programok is, például az Erasmus+, hiszen több tanulmány bizonyítja, hogy a nemzetközi tapasztalattal rendelkező hallgatók a munkaerőpiacon is nagyon sikeresek. Hogy járul hozzá a program az európai identitás megerősítéséhez?

Az európai identitás annál erősebb, minél többet tudunk egymásról. Ezek a programok pedig lehetőséget adnak arra, hogy a nyelvtanulás és a külföldi tapasztalatszerzés mellett jobban megismerjük egymás hagyományait, történelmét, kultúráját és értékeit. Ez a fajta kitekintés egy szélesebb látókörhöz is hozzásegíti a programok résztvevőit, ami nagyon fontos az európaiságunk megélése szempontjából.

Jövőre lesz 30 éves az Erasmus program. Az Ön számára mi ennek a jelentősége?

Az Erasmus a legszebb korába érkezett, ráadásul egy olyan programról van szó, amely ahogy idősödik, egyre sikeresebb és népszerűbb lesz. Magyarországról több mint ötvenezren, Európa-szerte pedig már négymillióan tanultak a program támogatásával, ha csak a felsőoktatási területet nézzük. Ezért is mondhatjuk, hogy ez az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése, amely nagyban segíti az elfogadást, egymás jobb megértését és az európai szellemiség fejlesztését is.

Az interjút készítette: Győrpál Zsuzsanna
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 

A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 8. oldalán olvasható

Utolsó módosítás: 2017.05.02.