Hogyan használhatók az egyetemi rangsorok? - Kutatás a nemzeti és globális rankingekről

2017.10.05.

Magazin | Felsőoktatás

„Mozgó célpontra lő” a társadalomtudomány, amikor értelmezni igyekszik az elmúlt negyedszázadban világszerte elterjedt egyetemi rangsorokat.

Nem csupán a rövid idő, hanem a rangsorok alakulásának egy sajátos motívuma is változékonnyá teszi a rankingkutatások tárgyát. A rangsorokat ugyanis születésük óta kíséri a viták és kritikák sora, melyek egyáltalán nem elvont, módszertani jellegűek, hanem közvetlen egyetempolitikai, helyenként jogi vonatkozásokkal is bíró összeütközések. A rangsorjelenség összetettségét fokozza, hogy az egyetemek egyszerre mérettetnek meg a globális és nemzeti rangsorokban, s az eltérő vonatkoztatási rendszerek alkalmazása végképp elbizonytalanítja a rankingek relevanciáját.

E témához kapcsolódóan a Tempus Közalapítvány megbízásából a Tudástársadalom Alapítvány a Campus Mundi projekt keretében Felsőoktatási rankingek a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésének és a hallgatói mobilitás szolgálatában, valamint a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése a felsőoktatási rankingek szolgálatában tárgyú kutatást valósít meg.

A kutatás a rankingek használatához gyakorlati segédletet is kínál a felsőoktatásban érdekelt szereplők (például a hallgatók, felsőoktatási intézményvezetők, oktatók) részére, ugyanis ezeket a rangsorokat alapvetően tájékoztatási-tájékozódási, vagyis kommunikációs eszközökként lehet értelmezni.

A kutatás esettanulmányként elemzi a magyar egyetemek rangsorpozícióit, konkrétabban pedig a magyar felsőoktatás iránt érdeklődő külföldi hallgatók által használt globális és regionális rangsorok szempontjait vizsgálja, kiegészítve a magyar hallgatók nemzetközi mobilitásában meghatározó országok felsőoktatási rangsorainak adataival.

Az elemzés során kialakított értelmezési keret lényege, hogy a rangsorok nem az egyetemek teljesítménymérését valósítják meg, hanem a felsőoktatás jelenleg leghatékonyabb médiakommunikációs eszközei. Összegezve tehát, az egyetemek a globális és nemzeti rangsorok mércéinek kereszteződésében állnak, ami leginkább kommunikációs feladatot jelent a számukra és értelmezési kihívásokat a használóik számára.

Dr. Fábri György Egyetemek a nemzeti és globális rangsorok kereszteződésében c. szakértői összefoglalója alapján szerkesztette Dr. Kovács Laura és Kasza Georgina. 
Tempus Közalapítvány, Study in Hungary egység

 

TOVÁBBI KUTATÁSOK A CAMPUS MUNDI KERETÉBEN

2017 áprilisától indul el a hazai doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata, amely a hallgatók és az intézmények, illetve a kapcsolódó szervezetek munkatársainak véleményén alapul. A kutatás célja, hogy világos képet adjon a hazai doktori iskolák nemzetközi vonatkozásairól. Fontos feladata, hogy feltárja a doktori iskolák nemzetköziesedéséhez kapcsolódó intézményi jó gyakorlatokat, a hazai és a nemzetközi PhD hallgatók igényeit, véleményét.

A doktori iskolák vizsgálata mellett ebben az évben kiemelt célunk, hogy részletes képet kapjunk a nemzetközi hallgatók hazai intézményi „integrációjáról”, intézményi és programszintű megoldásairól, valamint az ezzel kapcsolatos hallgatói és intézményi igényekről, véleményekről. Az elmúlt években a nemzetközi hallgatók számának emelkedésével az intézmények részéről is felmerült az igény, hogy a nemzetközi hallgatók integrációját a korábbiaknál hatékonyabb ódon oldják meg.

A KUTATÁSRÓL TOVÁBBI RÉSZLETEK ITT TALÁLHATÓK: www.tka.hu > Nemzetköziesítés > Tanulmányok, kutatások

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 32.oldalán.

Utolsó módosítás: 2017.10.05.