A matematika nyelve mindenhol ugyanaz

2017.11.27.

Projekttükör | Köznevelés

Az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanárával, Aminné Móricz Mártával beszélgettünk a Learning science is easy with games – azaz játékkal könnyebben megy a tudomány című projektről.

Learning science is easy with games – azaz játékkal könnyebben megy a tudomány. Miről szólt a projektjük?

Évek óta tudjuk, hogy a matematika, illetve a természettudományos tárgyak oktatása problémás Magyarországon – ezt a különböző mérések is igazolják. Ugyanakkor itthon is nagyon sokféle kezdeményezés, módszer létezik például a mi iskolánkban is, ezt szerettük volna terjeszteni városi és nemzetközi szinten. A projektben spanyol és finn partnereink vannak, utóbbiak kiemelkedőek a matematikatanítás terén, ezért úgy gondoltuk, hogy tőlük tanulnánk és az ott szerzett ismereteket, jó gyakorlatokat beépítenénk a saját módszertanunkba.

Pályázóként hogy látja, milyen különbségek vannak a korábbi Comenius és a jelenlegi Erasmus+stratégiai partnerségek pályázattípus között?

A Comeniusban a gyerekek álltak a középpontban, ők gyűjtöttek, táncoltak, énekeltek, a projektben az őket segítő pedagógusok vettek részt. Szerintem a stratégiai partnerségek pályázatokban főleg a módszertanon van a hangsúly, a gyerekeket kevésbé tudjuk bevonni a mobilitásba. Most a kollégáknak jut több lehetőség, hogy megnézzék, mi történik más országokban szakmailag, hogyan zajlik az egyes tantárgyak tanítása egy másik országban: milyen mélységben, milyen eszközökkel. Emellett előtérbe kerültek a web2-es alkalmazások – az eTwinningen, illetve különböző online platformokon tartjuk egymással a kapcsolatot – és komolyan meg kell indokolni, miért akarunk személyesen is találkozni.

A projektben igen komoly szakmai munka folyik, magyar részről több oktatáskutató  szervezettel is együtt dolgoznak.

Az első találkozó során az általunk alkalmazott módszereket mutattuk be a spanyol és a finn kollégáknak. Ilyen például az IBL-modell (Inquiry Based Learning), a kutatás alapú tanulás. A módszer lényege, hogy valós feladatokat vigyünk be a tanórákra, a tanulók pedig különböző lépésekkel jussanak el a megoldáshoz. Korábban a Szegedi Tudományegyetem végzett nagyszabású, nemzetközi kutatási projektet a témában, melynek során közel 40 órás továbbképzést tartottak az iskolánkban, kifejezetten természettudományos tantárgyakra fókuszálva. Ezt a tudást adtuk tovább a finn és spanyol kollégáknak. Ezen kívül két, általunk alkalmazott módszerrel is megismertettük őket: a Sakkpalota 1-4. évfolyamig kidolgozott, Polgár Judit nevéhez köthető program, mely a sakk alaplépéseinek a megtanulásával a logikus gondolkodás fejlesztését célozza meg: a bábuknak értékük van, a négy alapműveletet a segítségükkel tanulják meg. A harmadik a hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program (KIP), amely szintén újfajta dolog; a személyre szabott, egyéni kompetenciákat figyelembe vevő modell lehetővé teszi a tanárok számára a csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol nagy a tanulók közötti tudásbeli különbség. Emellett van egy táblajáték és robotika szakkörünk, erdei iskolánk és kimondottan logikai készségeket fejlesztő táblajátékaink, ördöglakatok, ezeket mind megismertettük a partnereinkkel.

Olvassa tovább az interjút!

További sikeres projektekről is szívesen olvasna? 
Ide kattintva böngészheti projektbemutatókból készült szűrhető adatbázisunkat.

Utolsó módosítás: 2017.11.27.