Új irány a szakképzésben

2017.12.13.

Nemzetköziesítés | Szakképzés

Így néz ki a munka alapú tanulás - Karácsony Zoltán összefoglalója.

„Ha a tanulási eredmény alapú szemlélet bekerül a hazai oktatási rendszerbe, az a népiskola megjelenéséhez hasonló változást hoz. Minden szereplőnek sokkal nagyobb lesz az autonómiája és a felelőssége” – mondta el Bogdány Zoltán, ECVET szakértő a Tempus Közalapítványnál tartott szakmai napon. Márpedig az átállást uniós irányelv írja elő. Mit tehetnek a szakképzésben részt vevő szereplők (szakképző iskolák, kamarák, munkaadók) azért, hogy ez sikerüljön? Hogyan is néz ki ez az új megközelítés, amelynek célja: versenyképesebb diákok kerüljenek ki az iskolapadból és a vállalati képzőhelyekről.

Az első hasonló rendezvényre tavaly novemberben került sor, a Tempus Közalapítvány idén november 23-án másodszor ültette le az oktatás, a munka világa és a kamarai oldal képviselőit azzal a céllal, hogy segítsék egymást közös gondolkodással. Már az első, tavalyi workshopon kiderült, hogy sok a javítanivaló a három oldal együttműködésén. Gyakran megesik, hogy formálisak a kapcsolatok, egyeztetés csak az adminisztratív teendőkről zajlik, és mindkét fél más világként érzékeli a helyzetet, amibe nem tud vagy nem akar belefolyni.

Tévhitek céges oldalról
Pedig a diák számára legeredményesebb tanulási forma a munka alapú tanulás, ami az iskola és a munkaadó szoros együttműködése nélkül nehezen kivitelezhető. Mi is ez pontosan? Munkatevékenységbe ágyazott, osztálytermen kívüli szakmatanulás.
Már ez rengeteg félreértésre ad okot a munkáltatóknál. „Téves az a gyakori céges felvetés, hogy ‘Nekünk csak gyakorlatot kell tanítani a munkahelyen’. A tanuló nem munkavállaló. Nem munkát végez, hanem munka közben tanul, időnként elméletet is” – fogalmazott Farkas Éva ECVET szakértő.
Éppen ezért a gyakorlati oktatásért felelős mentornak, instruktornak a cégnél nem csak a gyakorlati munkatevékenységbe kell bevonni a tanulót, hanem tanítania is kell. Ehhez pedig a céges mentort / instruktort képezni kell célzott, rövid, konkrét, a problémamegoldásra fókuszáló tréningekkel, oktatásmódszertani ismeretekkel.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a munka alapú tanulás eredményes legyen?

Rendben kell lennie az irányítási, szabályozási rendszernek, aminek Magyarországon megvan a törvényi, jogszabályi háttere, egységes a szabályozás. Minőségbiztosítottnak kell lennie, amiben már nem állunk annyira jól. Segítség lehet az európai szakképzési szervezet, a CEDEFOP által kidolgozott szakképző iskoláknak készített minőségirányítási útmutató. Kulcsfontosságú feltétel a párbeszéd a kamara, a munkaadó és az iskola között, de a tanulók, a szülők felé is nyitni kell. Az iskoláknak és a munkaadóknak meg kell találniuk a közös nyelvet, amivel egymás világát is megérthetik. A munkaadónak nem csupán a szakmai kompetenciák, hanem például a társas képességek fejlesztése is a feladata. Az iskolának pedig fel kell készítenie a diákokat a vállalati világra. Elengedhetetlen a vállalatok elkötelezettségének növelése. A cégekben tudatosítani kell, hogy a szakmai gyakorlatos diák képzése nemcsak költség, hanem megtérülő befektetés

A rendezvényen elhangzott, benne van az a kockázat, hogy a diák a gyakorlat végén távozik. De ez nem teljesen kidobott pénz a munkaadónak. Az sem lenne ugyanis jobb opció, ha „fapados képzés” után a cégnél maradna - hangzott el a beszélgetésen.

Ilyen az ideális kapcsolattartó - iskola, cég, kamara

A szakmai nap résztvevői összegyűjtötték, hogy a szakmai gyakorlattal foglalkozó személy(ek) milyen feladatokkal foglalkoznak – illetve ideális esetben mivel kell foglalkozniuk. A munkaadók elmondták, náluk a referens feladata a tanulók tájékoztatása, kiválasztása, nyílt napok szervezése. A gyakorlathoz tartalmi dokumentáció készítése, tantervegyeztetés, tanmenet írása, az eszközök biztosítása, a vállalatba történő integráció segítése, a tanulók beosztása, ellenőrzése, mérése, a mentorok továbbképzése, vizsgaszervezés, a szakmai és pedagógiai mentorok továbbképzésének támogatása tartozik.

A szakképző iskola részéről a gyakorlatvezető nyomon követi a diák gyakorlatát (például utánanéz, érdemi tevékenység zajlik-e, egyeztet arról, hogyan lehet azt komfortosabbá tenni), megszervezi a gyakorlati vizsgát, felkészíti a diákot a munkahelyi kihívásokra, a szervezeti kultúrára, segít lefordítani a kerettantervet a vállalat nyelvére, a vállalati gyakorlatvezetővel rendszeresen kommunikál (segít a problémamegoldásban, a tanuló motiválásában). A kamara a szakképzés vonzóvá tételében (például pályaválasztási kiállítások, szülői értekezletek, kiadványok készítése) vesz részt, segít a tanulószerződés kötésében, ellenőrzi a tanulói juttatásokat, az iskolákban és a cégeknél felmerülő szabályozási kérdésekben ad tanácsot. Miután a „három világ” ismertette saját területük ideális munkatársának ismérveit, egymással elvegyülve kezdtek kapcsolódási pontokat keresni, illetve az igényeket párosítani a másik oldalon meglevő kompetenciákkal.

Hogyan működik a munka alapú tanulás a gyakorlatban?

Ennek módszertanába adott betekintést Marton József, a GFF Békési Szakképző Iskola szakmai igazgató-helyettese, ECVET szakértő, aki a Munka alapú tanulás a felnőttképzésben című projektben vesz részt. Békés megyében a szociális gondozó és ápoló képzést alakították át.
A projekt tanulságai:

  • Tervezett folyamatnak kell lennie, a tantervet a partnerekkel közösen kell tervezni, a munkáltatónak is értenie kell a tartalmat. A projekt egyik legnehezebb része a tanterv tanulási eredményekké történő átformálása volt. Főleg úgy, hogy a 10. osztályos tanulóknál a gyakorlat is 5 tantárgyra volt bontva.
  • A tanulási eredményt így fogalmazták meg:
    Tudás: Ismeri az alapvető gyógyszerek hatását (láz és fájdalomcsillapítók, görcsoldók, allergia elleni szerek, nyugtatók stb.), a gyógyszerformákat és azok beadási módjait. Ismeri a gyógyászati segédeszközök formáit, kezelésének módjait.
    Képesség: Segít a szakápolónak a gyógyszerek beadásában. Segítséget nyújt a gyógyászati segédeszközök használata során
    Attitűd: Kész az együttműködésre a szakápolóval és a gyógytornásszal.
    Autonómia/felelősség: Betartja szakmai illetékessége határait a gyógyszerek beadása és a gyógyászati segédeszközök alkalmazása során. Együttműködik a szakápolóval és a gyógytornásszal.
    A tanulási eredményekhez feladatokat is rendeltek és értékelőlapokat készítettek. Marton József fontosnak tartja a képzésre jelentkezők kompetenciáinak előzetes felmérését (ezt egy külön lapon), hogy a képzési tervet személyre lehessen szabni.
  • Felkészítés: A munka alapú tanulásra való átállásban lényeges még a folyamatos fejlesztés, módosítás, finomhangolás, nyomonkövetés. Kell a kommunikáció a tanulóval, partnerekkel.
    A projektben a résztvevők 3 oldalú megállapodást kötöttek: kinek mi a feladata a kooperációban. Nemcsak a szakembereket, hanem a diákokat is fel kell készíteni, mikor, milyen tanulási eredményeket érnek el. Ha ez megvan, akkor nő a tanulói elkötelezettség (tudják, hogy jó úton haladnak-e), és érdemi visszajelzést képesek küldeni a tanév során.
  • Folyamatos visszajelzés: A projektben a diákok okostelefonos applikációval adtak napi szinten egyszerű visszajelzéseket (1-10-ig értékelése a napnak, illetve rövid leírás: mit csináltam, mit tanultam ma?). Ez az iskolának is lehetőséget ad arra, hogy időben beavatkozzon - például folyamatosan alacsony értékelés esetén.

Erasmus Pro

A szakmai napon bemutatták az Erasmus Pro kezdeményezést is, amely hosszú távú (3-12 hónapos) szakmai gyakorlatot tesz lehetővé a fiatalok számára, és amelyen 50 ezer diák vehet majd részt Európa-szerte. A hosszú távú külföldi szakmai gyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók az adott szakmában jelentős fejlődést tudjanak elérni, szaknyelvi ismereteik is magas szintre emelkedhessenek, és önállóan, magabiztosan tudjanak mozogni külföldi környezetben is.

Újdonság, hogy szervezésük előkészítéséhez külön előkészítő látogatás finanszírozására lesz lehetőség annak érdekében, hogy a mobilitások tartalmát és szervezési kérdéseit (pl. az elért tanulási eredmények értékelése, beszámítása) a partner intézmények kapcsolattartói megfelelő alapossággal tudják egyeztetni.

Mi volt a tanulság?

Lukács Julianna, a Tempus Közalapítvány senior programkoordinátora elmondta, ha az iskola közérthetően, például tanulási eredmény alapon fogalmazza meg a célokat és több energiát tesz a munkaadóval való kommunikációba, akkor a munkaadó is elkötelezettebbé válik, ő is elkezd a folyamat javításán dolgozni. A másik tanulság az, hogy a diákokat is be kell vonni a folyamatba, és akkor ők is motiváltabbak lesznek, érdemi visszajelzést adnak a szakmai gyakorlat állásáról, eredményességéről.

„A jó gyakorlatokon keresztül is azt látjuk, hogy ez a fajta szemléletváltás – az iskolai oktatás és a gyakorlati képzés szoros együttműködése – önmagában is a siker kulcsa lehet a hazai duális szakképzés minőségfejlesztésében” - jegyezte meg Lukács Julianna.

Karácsony Zoltán

Utolsó módosítás: 2017.12.19.