Hogyan látják a jövőt a felsőoktatási intézmények a Brexit után?

2018.03.23.

Nemzetköziesítés | Felsőoktatás, EU

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló referendum hatása a felsőoktatási szektorban még nagyrészt ismeretlen, bár kockázatokat rejthet magában. A szélsőséges esélylatolgatásokat foglalja össze a CGHE jelentése.

A Brexit több területen érezteti hatását, a kilépésről szóló tárgyalások pedig folyamatosan alakítják a közhangulatot az uniós tagállamokban. Ez alól a felsőoktatás sem kivétel. A Centre for Global Higher Education (CGHE) tavalyi kutatása 10 európai uniós országban vizsgálta, milyen kilátásokat tartanak relevánsnak az egyetemvezetők és a felsőoktatási döntéshozók.

Fókuszban Németország

Más területekhez hasonlóan a felsőoktatásban is egyszerre várják aggodalommal és reménnyel a fejleményeket. Azt viszont már most ki lehet jelenteni, hogy változás lesz a potenciális partnerországok rangsorában, és ez az Egyesült Királyság egyetemeire valószínűleg negatívan fog hatni. Velük ellentétben a németországi egyetemek profitálhatnak a jelenleg kialakult helyzetből. Nyugat- és kelet-európai országokban egyaránt tapasztalható, hogy újra előtérbe kerültek a német partnerségek és egyre inkább előfordul, hogy vonakodnak az angliai együttműködésektől.

A CGHE jelentés szerkesztője, Dr Aline Courtois szerint árnyalja a képet, hogy bár az Egyesült Királyság felsőoktatásban és kutatásban betöltött szerepének fontossága megkérdőjelezhetetlen, nem nevezhetjük olyan központinak, mint Németországét. Ugyanakkor az angliai egyetemek piacorientáltsága egyensúlytalanságokat és feszültségeket teremt a többi partnerrel való kapcsolat terén. A gazdaságilag nem meghatározó, kelet-európai országgal kötött partnerségek nagyrésze például már a Brexit előtt sem volt aktív.

Mindazonáltal a résztvevők az összes vizsgált országban értékelték az Egyesült Királyság akadémikusainak szerepét a vezető kutatói konzorciumok esetében, és azt látták, hogy brit partnereik részvétele létfontosságú számos kutatási projektben.

A szerzők kiemelik, hogy a Brexit nem csak az angol felsőoktatás számára probléma, hiszen más országokban is bizonytalanságot váltott ki. A kutatói konzorciumokra és az akadémiai mobilitásra gyakorolt negatív hatásától pedig sokan félnek.

A Brexit hatása a magyarországi felsőoktatásra

A 2017. augusztus és november között végzett kutatás magyarországi adatait félig strukturált interjúk és online, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív segítségével gyűjtötte össze és értékelte Orosz Kata (CEU), Sabic Norbert (CEU) és Kilin Emőke. A kutatásban felsőoktatási szakértők, egyetemvezetők és a Magyar Rektori Konferencia tagjai vettek részt.

A magyarországi felsőoktatási intézmények sok esetben a földrajzi közelség, valamint a történelmi hagyományok alapján alakítják ki partnerhálózatukat, illetve az EU-n és Európán kívüli kapcsolatok is jellemzőek. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság - Németország és Ausztria után - a legnépszerűbb desztináció a külföldi mobilitásban részt vevők körében. Ugyanez a népszerűség fordított esetben már kevésbé jellemző: nagy az aránytalanság a Magyarországra érkező angol diákok és az Egyesült Királyságot választó magyar hallgatók számaiban.

Jelenlegi tapasztalataik alapján a válaszadók közeli és távolabbi jövőről szóló elképzelései széles skálán mozognak. Többen arról számoltak be, hogy a Brexitre hivatkozva szakadtak meg folyamatban lévő tárgyalásaik angol partnerintézményekkel. Mások szerint a hallgatókat és kutatókat kevésbé fogja motiválni egy olyan célország, ahol lehetséges, hogy vízumot is kell igényelni. A konkrét tapasztalatokon kívül csak spekulálni tudnak a felsőoktatási intézmények vezetői. Ezek a találgatások a „kemény Brexittől” egészen olyan optimista elképzelésekig vezetnek, amelyek inkább előnyösnek látják, hogy Anglia kilép az EU-ból. Mindenesetre sokan úgy érzik, hogy az egyetemek és kutatócsoportok együttműködései a többéves, megalapozott szakmai, valamint személyes kapcsolatokon inkább múlnak, így sokan nem félnek a feltételezett negatív hatásoktól.

Tervek és stratégiák a problémák kezelésére

Ahogy a jelenlegi helyzet értékelésében, úgy a jövőbeni tervek és lehetséges stratégiák kialakításában is változó irányokat jelöltek meg a válaszadók. Többen úgy gondolják, hogy a Brexitnek nincs kézzelfogható hatása a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatépítésére. Egyesek szerint érdemes megvárni a kilépési tárgyalások végét, mások viszont már most elkezdték megerősíteni meglévő angliai kapcsolataikat. A vezetők közül többen is az új finanszírozási formák felkutatásának fontosságát szorgalmazták. Továbbá a külföldi hallgatók bevonása érdekében szükségesnek tartják, hogy még több program legyen elérhető angol nyelven.

Állami szinten eddig kevés konkrét lépés történt. A válaszadók elmondták, hogy a Magyar Rektori Konferencia még nem vitatta meg a kérdést nyilvános keretek között, ugyanakkor az MRK elnöke több európai uniós vezetővel együtt aláírt egy nyílt levelet, amelyben a Brexittel kapcsolatos álláspontok sürgető tisztázását követelik.

A nyílt levél ide kattintva érhető el.

A kutatási jelentés pedig itt olvasható.

Utolsó módosítás: 2018.04.11.