---

A pedagógusoknak – ugyanúgy, ahogy más szakmák szereplőinek is – életpályájuk során folyamatos készségfejlesztésre és tanulásra van szükségük. A 21. század kihívásaihoz, a technológia gyors fejlődéséhez, a változó munkaerő-piaci igényekhez, valamint a fiatalok új tanulási és információszerzési szokásaihoz való alkalmazkodás kihívásaival foglalkozik a most megjelent kiadvány, amely az Alma a fán sorozat ötödik része.

A 2010-ben útjára indított Alma a fán műhelymunkák és interjúkötetek a pedagógusok szakmai támogatásával, az aktuális európai és hazai oktatási trendek, kérdések közérthető megfogalmazásával, módszertani ötletek átadásával és a pedagógusok közötti párbeszéd megteremtésével foglalkoznak.

A sorozat legújabb tagját, a Pedagógusok szerepe és szakmai fejlődése a 21. században című kötetet április 27-én a Tempus Közalapítvány szakmai konzultációval egybekötött rendezvényén mutatták be.

A kiadványban interjút olvashatnak többek között az OECD munkatársával, aki a nemzetközi szervezet által végzett pedagóguskutatások eredményeiről beszél. Több cikk témája a pedagógusszerepek változásának és a tanárképzés 21. századi kihívásainak kérdése, melynek kapcsán pedagógusképzők és egy intézményvezető mesél a tapasztalatairól. Emellett a nemzetközi trendek európai irányvonalairól is szó esik, például az ír tanárképzési rendszert bemutató cikkben.

Ezekből a beszélgetésekből is kiderül, hogy a tanárok közötti szakmai együttműködés erősítése elengedhetetlenül fontos az eredményes szakmai fejlődés szempontjából. Az együttműködések által a pedagógusok megoszthatják és gyarapíthatják tudásukat a tanulási és tanítási folyamatokról, módszerekről és sikeres gyakorlatokról.

A tanárok közti együttműködésre épült az a Tempus Közalapítvány által koordinált nemzetközi projekt is, amelynek eredményeit szintén bemutatták a mostani rendezvényen. Az Európai Unió által támogatott EFFeCT projektben azt vizsgálták, hogy milyen eszközök támogatják legjobban a tanárok rendszerszintű, regionális és intézményi kollaboratív (együttműködésen alapuló) tanulását, valamint az ehhez kapcsolódó szakpolitika-alkotást. Az Európai szakmai és módszertani keret fejlesztése a tanárok kollaboratív tanulásának támogatására (EFFeCT) című projektben finn, lett, cseh, brit, ír és magyar partnerek közösen dolgoztak ki egy módszertani keretrendszert, ami útmutatóként szolgál pedagógusok, tanárképzők, iskolavezetők, oktatásügyi döntéshozók és fejlesztők számára a szakmai fejlesztési folyamatok megtervezéséhez, emellett segédanyagokat és ötleteket kínál a tanulási folyamatot támogatók számára.

A rendezvényen az OECD Oktatási Innovációs és Kutatási Központja által végzett ITEL – Innovatív tanítás a hatékony tanulásért kísérleti projekt eredményeit is ismertették. Ennek célja az volt, hogy képet adjon a tanárok pedagógiai tudásáról, és hozzájáruljon a tanárképzéssel kapcsolatos szakpolitikák fejlesztéséhez, hogy megfelelő mérőeszközök kidolgozása után nemzetközi szinten összehasonlítható országprofilokat is lehessen készíteni. A kutatásban a Tempus Közalapítvány koordinálásával Magyarország is részt vett.
A rendezvény résztvevői, az EU és az OECD szakmai anyagai, az interjúkban megszólalók és az ITEL mérés egyaránt alátámasztják, hogy szükség van a tanárképzés és -továbbképzés megújítására. Ebben fontos szerepe van az együttműködésnek: a magányos osztálytermi munka helyett az egymástól tanulás, illetve az együtt tanulás, a kollaboráció kerül előtérbe. De meghatározó az intézmények közötti kapcsolatok kialakítása, a hálózatosodás, az ágazati irányításon belüli partnerségek szerepe is. Az együttműködés kultúrájának megteremtése lehetővé teszi, hogy az oktatásügyi döntések integrálják a szereplők széles skálájának tudását. Az érintettek bevonása, illetve az iskolákkal való együttműködés a kulcsa annak, hogy a pedagógusképzés gyakorlatorientált legyen, ami európai szinten is fontos célkitűzés.

További információ: oktataskepzes.tka.hu

Utolsó módosítás: 2018.05.03.