A jelentkezési stratégiák vizsgálatánál olyan kérdéseket elemezhetünk, mint például hogy a jelentkezők, az ösztöndíjra pályázók mely hazai felsőoktatási intézményeket, mely képzési szinten, mely képzési programokat részesítették előnyben. 2. rész

Jelentkezési és továbbtanulási stratégiák a Stipendium Hungaricum program keretében

Az első helyes jelentkezések vizsgálata a jelentkezési motivációk elemzését segíti, mivel jól mutatja a jelentkezők tényleges intézményi, illetve képzési preferenciáját. A képzési szintek szerinti elemzés pedig a jelentkezők képzési életpályájáról, előrehaladásáról nyújt visszajelzést. Az alábbi elemzés több adatbázison alapul: a 2020. évi adatok elemzéséhez a 2017. és a 2020. évi SH Jelentkezői kutatás eredményeit, valamint az SH pályázati adatbázis adminisztratív adatait használja fel. A vizsgált évek adatbázisai alkalmasak arra, hogy az elemzés rövidtávú tendenciákat is bemutasson.

Az alábbi, 1. ábrán a Stipendium Hungaricum ösztöndíjpályázat ún. első körében, 2020. január 15-ig jelentkezők, illetve az online kérdőíves kutatás válaszadóinak első helyen választott felsősoktatási intézményi eloszlása látható. A jelentkezési folyamat során a 2020. januári határidőre összesen 35 715 ösztöndíjra pályázó nyújtotta be jelentkezését. A külföldi jelentkezők között 2020-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem volt, a jelentkezők 20 százaléka ide jelentkezett első helyen. A jelentkezők meghatározó aránya, 16 százaléka BME-t jelölte meg első helyen. A harmadik legnépszerűbb intézmény az ELTE, a jelentkezők 12 százaléka választotta ezt az intézményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem követ (9 százalék). 2020-ban a jelentkezők 57 százaléka választotta ezt a négy felsőoktatási intézményt, míg a jelentkezők 43 százaléka az SH programban részt vevő további 26 intézménybe jelentkezett. Ez az intézményi koncentráció az elmúlt években csökkenni látszik: 2017-ben a jelentkezők 54 százaléka választotta az akkor első négy helyen lévő intézményt, és a 46 százaléka akkor a programban részt vevő további 22 felsőoktatási intézménybe jelentkezett. A jelentkezések intézményi preferenciáit természetesen számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező például a programban részt vevő egyetemek képzési kínálata, az ösztöndíj-program sajátosságai (pl. egy adott országból meghatározott képzésekre jelentkezhetnek a pályázók), valamint az intézmények toborzási stratégiája.

Az alábbi ábráról az is jól látható, hogy a 2020. évi SH jelentkezői kutatás mintája jól leképezi az alapsokaság intézményi preferenciáit, néhány egyetem esetében láthatunk kisebb arányú eltérést, mint például a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem esetében.

 1. ábra. A Stipendium Hungaricum program keretében első helyes jelentkezők, valamint a válaszadók intézmények szerinti eloszlása, 2020 Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis, SH Jelentkezői kutatás 2020 (N=2305)

 

1. táblázat. A jelentkezők által preferált felsőoktatási intézmények sorrendje az első helyes jelentkezések szerint (első 10 intézmény), 2017 és 2020

2017

2020

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem

Budapesti Corvinus Egyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem

Szent István Egyetem

Szent István Egyetem

Szegedi Tudományegyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem

Miskolci Egyetem

Miskolci Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem

Pannon Egyetem

Széchenyi Egyetem

Az alábbi táblázatok a képzési szintek, valamint a legnépszerűbb képzési programok szerinti jelentkezéseket mutatja be az SH pályázati adminisztratív adatbázis, valamint SH Jelentkezői kutatás alapján.

A 2. táblázat nemcsak a tényleges jelentkezési tendenciákat, hanem a kérdőíves felmérés válaszadóinak eloszlását is mutatja. 2020-ban a jelentkezők többsége mesterszintre jelentkezett (52 százalék), az alapképzésre jelentkezők aránya 29 százalék volt. A doktori képzésre jelentkezők aránya 15 százalék, az osztatlan képzési szintre pedig 4 százalék volt. A 2017. évi tendenciákkal összehasonlítva az alábbi változások láthatók: a doktori képzésre jelentkezők aránya közel 6-7 százalékkal, a mesterszintre jelentkezők aránya közel 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor növekedett az osztatlan képzési szintre, valamint az alapképzési szintre jelentkezők aránya. A változások mögött egyrészt aprogramban résztvevő országok bővülése, a munkatervek kínálata, és a megváltozott intézményi képzési kínálat módosításai állnak, de befolyásoló tényezők lehetnek az egyes intézmények toborzási eszközei, valamint a jelentkezők motivációjának változásai is. Az alábbi (2.) táblázat – az intézményi megoszlásokhoz hasonlóan – jól mutatja, hogy 2020. évi SH Jelentkezői kutatás válaszadóinak képzési szint szerinti eloszlása szintén jól leképezi az alapsokaságot. A mester- és az osztatlan képzési szint esetében találhatunk eltérést, ami mögött az is állhat, hogy a két képzési szint közötti különbség nem minden külföldi hallgató számára volt egyértelmű.

2. táblázat. A jelentkezők és a kutatás válaszadóinak első helyen megjelölt képzési programjának képzési szint szerinti megoszlása, Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis, SH Jelentkezői kutatás 2020 (N=2305)

Képzési szintek

SH jelentkezők, pályázók képzési szint szerinti megoszlása, százalék (%)

SH Jelentkezői kutatás válaszadóinak képzési szint szerinti megoszlása, százalék (%)

Doktori program (PhD, DLA)

14,9%

14%

Mesterképzési szint

51,7%

37,2%

Osztatlan képzési szint

4,1%

14,3%

Előkészítő és specializációs programok

1,8%

5,5%

Alapképzési szint

27,5%

29%

Összesen

100,0%

100,0%

A 3. táblázat az első helyes jelentkezők preferált képzési programjait mutatja. 2020-ban a jelentkezők 37,8 százaléka az alábbi 20 szakra jelentkezett első körben. A korábbi, 2017-ben végzett jelentkezői kutatás tendenciáihoz képest a szakok szerinti koncentráció csökkent, 2017-ban a jelentkezők 53 százaléka jelentkezett a legnépszerűbb 20 képzési programra. A változás valószínű oka a bővülő képzési kínálat mellett a jelentkezők szélesedő képzési háttere, érdeklődési köre, preferenciája. Az elmúlt években a legnépszerűbb szakok az informatika, a műszaki-mérnöki, valamint a gazdaságtudományi képzési területek szakjai közül kerültek ki. Az említett 3 képzési terület szakjai mellett az általános orvosi szak az SH program keretében is népszerű a külföldi hallgatók között: a jelentkezők 2,3 százaléka jelölte meg ezt a szakot első helyen.

2017 és 2020 között a legnépszerűbb szakok köre némileg átalakult. 2017-ben a legnépszerűbb képzési program a programtervező informatikus szak volt, amely 2020-ban is megőrizte népszerűsítését, a mesterszintű képzési program a 2. legnépszerűbb szak volt. A gazdálkodási és menedzsment már 2017-ben is preferált szaknak számított, de a jelentkezők arányát több mint négyszerezésre növelte az elmúlt években. A műszaki képzések közül a villamosmérnöki, építőmérnöki, valamint a gépészmérnöki továbbra is, évek óta népszerű szaknak számít. A nemzetközi tanulmányok képzési program némileg vesztett népszerűségéből, szemben a nemzetközi gazdaság és gazdálkodási szakkal, amely 2020-ban a második legnépszerűbb képzési program lett. 2020-ban a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzó szakok listáján új szakként jelent meg a vezetés és szervezés, a népegészségügyi, valamint a szerkezet-építőmérnöki képzési program.

3. táblázat. Az első helyes jelentkezések legnépszerűbb szakjai Forrás: SH pályázati adminisztratív adatbázis 2020

Képzési program megnevezése

Képzési szint

Jelentkezők száma

Gazdálkodási és menedzsment

BA

1159

Programtervező informatikus

MA

971

Nemzetközi gazdaság és

gazdálkodás

MA

894

Általános orvos

OTM

835

Villamosmérnöki

MA

812

Programtervező informatikus

BA

804

Építőmérnöki

BA

748

Mérnökinformatikus

MA

746

Szerkezet-építőmérnöki

MA

633

Műszaki menedzser

MA

617

Villamosmérnöki

BA

570

Pénzügy

MA

568

Gépészmérnöki

BA

567

Gépészmérnöki

MA

556

Mérnökinformatikus

BA

544

Vezetés és szervezés

MA

530

Nemzetközi tanulmányok

MA

511

Népegészségügyi

MA

494

Építész

MA

442

Nemzetközi tanulmányok

BA

431

Az egyes képzési szintekre jelentkezők szociális, képzési háttere

Az adatbázisok elemzése azt mutatja, hogy az egyes képzési szintekre jelentkezők szociális háttérében és képzési életpályájában jól látható a különbség.

Az alapképzésre jelentkezők jól elkülöníthető jelentkezői csoportot jelentenek. A pályázók között alacsony a nők aránya: a válaszadók 28 százaléka nő, 62 százaléka férfi. Az alapképzésre jelentkezők 64 százaléka 18 és 21 év közötti életkorban van. A válaszadók 39 százaléka a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgató a küldő országában, 19 százalékuk utolsó éves a középiskolában, 12 százalékuk munkanélküli, 11 százalékuk pedig alkalmazotti státuszban van. E jelentkezői csoportban a legmagasabb a diplomás szülők aránya: a jelentkezők közel 46 százalékának legalább egyik szülője (édesapja) diplomás, 10 százalékának édesapja, 16 százalékuknak testvére tanult külföldön.

A mester- és osztatlan képzési szintre jelentkezők heterogén jelentkezői csoportot jelentenek. A mesterszintű képzések esetében a legmagasabb a női jelentkezők aránya, a pályázók 39 százaléka nő, 61 százaléka férfi. A jelentkezés időpontjában 51 százalékuk alkalmazotti státuszban van, 18 százalékuk munkanélküli, 16 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgató a küldő országában. A jelentkezők közel 42 százalékának legalább egyik szülője diplomás. A válaszadó pályázók 9 százalékának édesapja, 17 százalékuknak testvére tanult külföldön. A jelentkezők 47 százaléka az angol szóbeli kommunikációs készségüket kiválónak értékelik, míg 65 százalékuk az angolul történő olvasási készségüket.

Az osztatlan képzési szintű képzésekre jelentkezők többsége, 67 százaléka férfi. E képzési szint esetében a legalacsonyabb a női jelentkezők aránya, 27 százalék. A jelentkezők 42 százaléka a jelentkezés időpontjában alkalmazott, 17 százalékuk munkanélküli, 16 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgatók a küldő országában, 5 százalékuk pedig jelenleg is Magyarországon tanul. A jelentkezők közel 42 százalékának édesapja diplomás. E jelentkezői csoportban magas azon közeli hozzátartozóknak az aránya, akiknek van külföldi tanulmányi tapasztalata: a pályázók 14 százalékának édesapja, 20 százalékuknak testvére tanult külföldön.

A doktori képzésre jelentkezők között a nők aránya az átlagnál magasabb: a válaszadó jelentkezők 35 százaléka nő, 63 százaléka férfi. A doktori képzésre jelentkezők életkor szerinti szórás nagy. A saját helyzetük megítélése szerint 48 százalékuk alkalmazotti státuszban van, 20 százalékuk a jelentkezés pillanatában is egyetemi hallgatók a küldő országában, 11 százalékuk munkanélküli. A jelentkezők közel 36 százalékának legalább egyik szülője diplomás, 9 százalékának édesapja rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A jelentkezők 23 százalékának testvére tanult külföldön. A pályázók 42 százaléka az angol szóbeli kommunikációs készségüket kiválónak értékelik, míg 63 százalékuk az angolul történő olvasási készségüket.

Az ösztöndíjprogram céljához kapcsolódva fontos kérdés, hogy a jelentkezők korábban részesültek-e már valamilyen ösztöndíjban – akár kiválósági, akár szociális alapon. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy a jelentkezők saját bevallása alapján 18-23 százalékuk szociális alapon, 36-41 százalékuk pedig legalább kiválósági alapon részesült már ösztöndíjban. Az arányuk a képzési szintek szerint emelkedik, a mester- és osztatlan képzési szintek esetében ezek az arányok hasonlók.

4. táblázat. A jelentkezést megelőzően valamilyen ösztöndíjban részesült jelentkezők aránya képzési szintenként, Forrás: SH Jelentkezői kutatás 2020

 

Szociális alapon kapott már ösztöndíjat

Kiválósági, tanulmányi alapon kapott már ösztöndíjat

Alapképzési szint

18%

35,6%

Mesterszint

19,1%

37,8%

Osztatlan képzési szint

19,8%

36,3%

Doktori képzési szint

23,2%

40,9%

 

Utolsó módosítás: 2020.09.01.