Az erősödő felsőoktatási mobilitással egyre fontosabbá váltak azok a kérdések, amelyek a felsőfokú tanulmányaikat befejező frissdiplomások munkaerőpiaci helyzetével, életpálya kihívásaival, nehézségeivel foglalkoznak. A külföldi diplomások pályakövetése ugyanakkor kevésbé kutatott tématerületnek számított az elmúlt időszakban. Ezt az űrt hivatott kitölteni a Tempus Közalapítvány és az Oktatási Hivatal által készített felmérés.

Hazánkban az utóbbi években a diplomások pályakövetése központi témává vált, e területen kiemelt tapasztalatokkal rendelkeznek mind a felsőoktatási intézmények, mind azok a szervezetek, amelyek részesei voltak a diplomás pályakövető rendszer kiépítésének, fejlesztésének. Erre a tapasztalatra épített a Tempus Közalapítvány is, amikor az Oktatási Hivatallal való együttműködésben valósította meg azt az empirikus kutatást, amely a külföldi végzettekre, diplomásokra fókuszált. A 2020 szeptemberében indult, A Magyarországon végzett nemzetközi hallgatók pályakövetése c. kutatás célja az volt, hogy a külföldi hallgatók hátteréről, a munka világába való átmenetről, valamint a Magyarországgal való kapcsolatukról mélyebb képet kapjunk, a 2012 és 2019 között abszolvált hallgatókra fókuszálva. E kutatás eredményeit felhasználva 2021 tavaszán sor került a Stipendium Hungaricum program keretében végzettek pályakövető felmérésére is.

Az elmúlt években a külföldi hallgatók számának emelkedésével természetesen a diplomával végzett külföldi hallgatók száma is nőtt. 2016-ban 3383, 2019-ben pedig már 5354 külföldi hallgató szerzett diplomát valamely hazai felsőoktatási intézményben. Ez a szám a következő években várhatóan tovább emelkedik. A 2020/2021. őszi félévben az utolsó éves külföldi hallgatók száma 5890, a tavaszi félévben pedig 8420 volt. A Stipendium Hungaricum program keretében az utolsó évesek száma az őszi félévben 2234 főben határozható meg, a tavaszi félévben pedig 3223 fő volt.

Napjainkban a fiatalok életpályája sokrétű, nehezen feltérképezhető. A kutatások szerint a külföldi végzettek életpályája sajátos, a hazai diplomásoktól eltérő képet mutat. E kutatás is megerősítette azokat a nemzetközi eredményeket, melyek szerint például a külföldi diplomások nagy százaléka visszatért a képzéshez, illetve közöttük viszonylag magas a munkanélküliek aránya. Az adatfelvétel időpontjában, 2020 elején a megkérdezettek 55 százaléka teljes állású munkavállaló volt, közel 19 százalékuk vett részt valamilyen képzésben, továbbképzésben, 13 százalék munkanélküli helyzetben volt, és valamivel kevesebb mint tizedük, 8 százalékuk rendelkezett részmunkaidős állással.

Több kell, mint diploma

A diplomások életpályáját, foglalkoztathatóságát természetesen számos tényező határozza meg. A kutatás alapvetően arra fókuszált, hogy a végzettség, a különböző szakmai készségek megszerzése hogyan válik be, miként hasznosítható a munkaerőpiacon. A diploma megléte fontos tényező, bár területenként, szektoronként eltérő az értéke. A szakmai és általános készségek ugyanakkor valamennyi területen egyre fontosabbá válnak. A kommunikációs készségek tekintetében például a külföldi diplomások szerint a képzésük leginkább a prezentációs készségek fejlesztését jelentette, legkevésbé pedig az írásbeli kommunikációs készséget illetően volt hasznos, az általános és szakmai készségek fontosságát pedig néha alulértékelik a diplomával szemben. Az egyetemek szerepe nemcsak az akadémiai, hanem a szakmai készségek fejlesztésében is elengedhetetlen.

A felsőfokú képzés a közösségek megtalálásának, kiépítésének fontos terepe. A munkaerőpiaci elhelyezkedésnél a felsőfokú tanulmányok során kialakított kapcsolatoknak a külföldi diplomások esetében is fontos szerepe van. A leggyakoribb elhelyezkedési stratégiák között szerepel a személyes kapcsolatokon keresztüli érvényesülés, valamint sokan a korábbi gyakorlati vagy munkahelyi kapcsolatokon keresztül találták az első munkájukat a diploma megszerzése után.

A szakmai közösség kiépítése időigényes; a képzés során a külföldi hallgatóknak lehetőséget és időt kell adni, hogy kapcsolatokat építsenek ki a szakmai közösségekkel például egy-egy szakmai gyakorlat során.

Kapcsolat Magyarországgal

Szintén érdekes kérdés, hogy az itt tanult külföldi hallgatók hány százaléka hagyja el hazánkat. A kutatás szerint a válaszadók közel 60 százaléka jelenleg már nem él hazánkban. A Magyarországról való elköltözés okai között szerepel az otthoni családi, szoros közösségek, a magyar nyelv ismeretének hiánya, valamint a munkaerőpiaci viszonyok. Ezek az elhelyezkedési esélyeket is befolyásolják, hiszen a nem kielégítő magyarnyelv-tudás, a kevés munkatapasztalat és a munkáltatók hozzáállása is akadályozó tényező lehet.

Fontos kérdés volt, hogy a külföldi diplomások visszatekintve hogyan értékelik a hazai felsőoktatást. A 2020. évi kutatás válaszadóinak közel háromnegyede elégedett a magyarországi felsőfokú képzéssel. A megkérdezettek 53 százaléka tartja értékesebbnek a magyar diplomát, mint a saját országuk felsőoktatási intézményei által kibocsátott diplomákat, míg 37 százaléka értékeli egyenértékűnek azzal.

A külföldön élő hallgatók 39 százaléka az itteni tanulmányai befejezését követően visszalátogatott Magyarországra, és többségük, 80 százalékuk élénken követi a Magyarországgal kapcsolatos híreket, eseményeket.

A kutatási gyorsjelentés a Tempus Közalapítvány honlapján érhető el.

Szerző: Kasza Georgina | Tempus Közalapítvány | Study in Hungary igazgatóság

Utolsó módosítás: 2021.12.14.