Belső minőségbiztosítás Magyarországon

Történeti változások

A magyar felsőoktatási intézmények az oktatás jó minőségének garanciáját hagyományosan alapvetően az oktatóikban, valamint a jó eredményekkel felvett hallgatóikban látták. A magyar felsőoktatást évtizedekig jellemző elitképzésnek ez a megközelítés megfelelt. A felsőoktatás tömegesedésével, valamint az 1993-as felsőoktatási törvény által bevezetett külső minőségbiztosítás hazai megjelenésével azonban a helyzet megváltozott. A 90-es években jelentősen megnövekedett hallgatói létszám miatt több oktatóra volt szükség, s az oktatási módszerek, technikák is változtak. Az „inter-city professzorok”, az e-learning, a távoktatás, az üzemszerű képzés mellett a minőség fenntartása, jobbítása az intézményi szervezés-vezetés terén is változásokat követelt. A tudatos, szervezett intézményi belső minőségbiztosítás kialakítását, e trendek nyomán, hamarosan jogszabályi előírások, valamint – kivált az ESG, a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek 2005-ös elfogadásával – MAB akkreditációs elvárások is ösztönözték.

Oktatásirányítás és eredmények

Az Oktatási Minisztérium 2001 novemberében ajánlást adott ki a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerének kiépítéséhez, melyet egyébként a felsőoktatási törvény 2000-es módosítása 2001 végéig tett kötelezővé az intézmények számára. 2004-2006 között a HEFOP 3.3.1 program egyik komponense a felsőoktatási intézmények minőségközpontú működésének támogatására irányult, 12 intézményi konzorcium kapott közel 1,2 milliárd Ft támogatást. (A nyertes pályázók többsége EFQM alapú modelleket fejlesztett.) 2007-ben pedig megjelent az ágazati minőségpolitika, mely tájékoztatási, valamint nemzetközi és hazai koordinációs segítséget, továbbá központi költségvetési támogatást is ígért az intézményeknek, s a Felsőoktatási Minőségi Díj(FMD) pályázatok jövőbeni meghirdetését is jelezte. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében indított „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” c. TÁMOP 4.1.4 projektben 573,6 millió Ft állt 2009-2011. között a projektgazda Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendelkezésére. Ezt követően egyértelmű visszalépésnek tekinthető, hogy a 2011-es nemzeti felsőoktatási törvény már nem írta elő az intézmények számára belső minőségbiztosítási rendszerek működtetését, s 2012-ben – a csökkenő intézményi érdeklődés okán is? – megszűnt az EFQM kiválósági modellen alapuló Felsőoktatási Minőségi Díj.

Mindezen intézkedések, projektek eredménye összességében, s a ráfordításokhoz képest, elég szerény volt: „az intézmények minőségkultúrája lassan fejlődött. A formális minőségbiztosítási rendszerek mindenhol kialakultak, de ezek alig-alig hatoltak be az oktatás és tanulás világába. (…) A mennyiség továbbra is dominálja a minőséget az intézmények életében. Bár a minőségelvű mentalitás jelen van, maga a minőségügy rendszere még nem a hétköznapok szerves része. Sőt, a formális akciókat az oktatók (és még a vezetők is) sokszor kontraproduktívnak, beavatkozónak élik meg.” (Kováts 2014, 16.p)

Jogszabályi háttér

Az 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról létrehozta a külső minőségbiztosítás rendszerét, de nem mondott semmit az intézmények belső minőségbiztosításáról, s nem is szerepelt benne a „minőség” szó.

Az 1996. évi LXI. törvénnyel való módosításba azonban bekerült, hogy a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga – egyebek között – „az intézményben folyó oktató és kutató munka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése” (eredeti tv. 64. § (2) h) pont), s a MAB-ot 1993-ban létrehozó 80.§ (1) bekezdés is kiegészült a minőségbiztosítás támogatásának feladatával.

A 2000. évi XCVII. tv. általi módosítás még tovább megy, itt már megjelenik a belső minőségbiztosítási rendszer elvárása: „A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerének megfelelően meghatározza minőségbiztosítási rendszerét.” (Ftv. 51.§ (2)) Ez a módosítás továbbá a törvény 124/E. §-ának felsorolását is kiegészítette a minőségbiztosítási rendszer, minőség-ellenőrzés, minőségértékelés, valamint a minőséghitelesítés (akkreditáció) fogalmak magyarázatával. S ez a módosító törvény (23.§ (2)) írta elő, hogy „A felsőoktatási intézményeknek az Ftv. 51. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti minőségbiztosítási rendszerüket 2001. december 31-ig kell bevezetniük.”

Az 1993-as törvényt 12 év múltán a 2005. évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról váltotta. Ez a törvény is fenntartotta, hogy „A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni.” (20.§ (4)) Sőt, ennél részletesebb szabályozást alkalmazva bevezette a „minőségfejlesztési program” fogalmát, előírva – készítése mellett – annak éves intézményi értékelését és az értékelés eredményének az intézményi honlapon való közzétételét is (21.§ (6), az utóbbi előírásnak nem sok intézmény tett eleget…) Ez a törvény továbbá önálló fejezetben tárgyalta a felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszerét (108. §), benne az ágazati minőségpolitikával (ami 2007-ben meg is jelent, lásd fent), a minőséghitelesítéssel (MAB akkreditáció), az intézményi minőségfejlesztéssel, s a felsőoktatási minőségi díjjal (lásd fent). A MAB feladatai közé, az 1996-2000 közötti szabályozás után újra, bekerült az intézmények belső minőségbiztosításának (minőségfejlesztési programok) támogatása. (109. § (1))

A 2011.évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) már megváltozott címében is jelezte, hogy több tekintetben szakít a korábbi szabályozással. Ezek a változtatások gyengítették úgy a belső, mint a külső minőségbiztosítás szerepét. A belső minőségbiztosítás teljes egészében eltűnt a törvényből, s a külső minőségbiztosítást végző szervezetre, a MAB-ra vonatkozó szabályozás is gyökeresen változott.

A 2013. évi CXXIX. törvénnyel hozott módosításokkal bekerült az Nftv-be az ESG intézményekben való érvényesülésének figyelembe vétele a MAB értékelésekben (67.§ (4a), valamint az Oktatási Hivatal által kiadott működési engedélyekben (2. melléklet I.2.f) pontja); s ha áttételesen is, a MAB értékelések tárgyaként, az intézményi belső minőségbiztosítási rendszer említése. (70. § (1))

S végül csak egy újabb, a 2015. évi CXXXI. törvénnyel hozott módosítással került explicite is be az Nftv-be – igaz, ekkor is csak egy mellékletbe – az intézményi belső minőségbiztosítás: „A szervezeti és működési rend részét képezi a felsőoktatási intézmény minőségirányítási szabályozása.” (2. sz. melléklet II.1.)

Fentiek fényében a jogszabályi háttér a belső (és külső) minőségbiztosítás szempontjából e század első évtizedében, főleg az Ftv. 2000-es módosítása, valamint a 2005-ös felsőoktatási törvény alapján volt a legrészletesebb, s talán mondhatjuk, a legkedvezőbb is.

Egyes intézmények

Mára a magyar felsőoktatási intézmények majd mindegyikében van formálisan dokumentált, s egyben többé-kevésbé ténylegesen is működtetett minőségbiztosítási rendszer, illetve annak jól azonosítható elemei. A MAB az intézményakkreditáció során vizsgálja és értékeli az intézményi (kari) belső minőségbiztosítást, annak ESG megfelelését. Ezek az értékelések a MAB honlapján, az intézményakkreditációs jelentésekben olvashatók. Vannak intézmények, illetve karok, melyek tanúsított ISO rendszereket működtetnek (pl. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Metropolitan Egyetem, Óbudai Egyetem), de ezzel összefér pl. a BGE esetében az EFQM alapú önértékelés, és a MAB elvárásoknak, s az ESG sztenderdeknek való megfelelés is. Hasonlóképpen van ez az EFQM önértékelési modellre alapozó intézményeknél (pl. Debreceni Egyetem, Kodolányi János Főiskola, Soproni Egyetem). S olyan intézmény is van, amelyik a sajátosságainak (pl. hitéleti képzés) megfelelő elemeket építi be egyedi minőségbiztosítási folyamataiba (pl. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem). A MAB elvárásoknak és az ESG sztenderdeknek egyébként, a 3. intézményakkreditációs ciklus eredményei szerint, majdnem minden magyar felsőoktatási intézmény megfelel.

Tanulságok

A XXI. századi felsőoktatásban, a tömegképzés korában, az intézményi belső minőségbiztosítás létjogosultsága aligha vitatható. Ezt, a nemzetközi trendek mellett, az elmúlt mintegy két évtizedben a magyar szabályozási környezet is támogatta, még ha nem is mindig azonos súllyal és részletességgel. Igen lényeges azonban, hogy a felsőoktatási intézmények felismerjék, hogy a belső minőségbiztosításra nem azért van szükség, mert a jogszabályok előírják és/vagy a nemzeti külső értékelési ügynökség elvárja. A minőségbiztosítási rendszereket, folyamatokat az intézmények ne elsősorban a törvényi előírások miatt működtessék, az ilyen „muszájból” való megközelítés formális, a MAB tapasztalatai szerint olykor csak papíron létező rendszereket, megoldásokat eredményez. A formális elemek, folyamatok nem épülnek be a szervezet mindennapi működésébe, nem érik el céljukat, nem teszik valóban jobbá az adott intézmény működését, nem emelik képzéseinek minőségét.

Sőt, még a jól működő belső minőségbiztosítási rendszer sem teljes garancia a sikerre: „egy bevezetett és működtetett minőségmenedzsment rendszer nem garantálja automatikusan a kiváló minőségű kimenetet. A minőségbiztosítás nem felelős a tantervek, tantárgyi programok, tananyagok megfelelőségéért! Ez másként azt jelenti, hogy ha a minőségmenedzsment rendszert egy rosszul kialakított oktatási vagy kutatási folyamatra „ültetjük rá”, akkor a rossz kimenetet fogja folyamatosan garantálni.” (Czizmadia 2009, 190.o.)

Érdekes – és fontos – jelenség, hogy a magyar minőségügyi szakértők eltérő nézeteket vallanak arról, hogy melyik minőségbiztosítási rendszer felel meg legjobban a felsőoktatás sajátosságainak. Van, aki a TQM vezetési filozófia alapján kialakított rendszert javasolja, s van, aki az ISO rendszert tartja alkalmasabbnak, vagy a három fő rendszer együttes, illetve kombinált alkalmazását. Az is megfigyelhető, hogy a különböző szerzők fogalomhasználata is eltérő. Így pl. a quality management fogalmat van, aki „minőségirányítás”-ként fordítja és használja (a magyar ISO szabvány is ezt teszi), s van, aki ezt kifejezetten ellenzi, nyelvileg hibásnak tartja (magam is közéjük tartozom), s a „minőségmenedzsment” terminussal él. (Topár 2008)

Összegezve, a legfontosabb tanulság talán az, hogy a belső minőségbiztosítási rendszereket a fentiek figyelembe vételével, az adott intézmény saját profilja, céljai, stratégiája, működési sajátosságai, szervezeti (és minőségügyi) kultúrája szerint, intézmény specifikus módon célszerű kialakítani. (Topár 2008, Hervainé 2016)

Készítette: Szántó Tibor

Linkgyűjtemény:

ESG (3x): http://www.enqa.eu/index.php/home/esg/ (lásd alább Irodalom)
MAB: http://www.mab.hu/web/index.php?lang=hu
OM ajánlás: www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/utmutato_20020517.rtf (lásd alább Irodalom)
Ágazati minőségpolitika: http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/2007/felsooktatas-agazati (lásd alább Irodalom)
FMD: http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/minosegugy/felsooktatasi-minosegi
OFI TÁMOP 4.1.4 projekt: http://ofi.hu/tamop-414-minosegfejlesztes-felsooktatasban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: http://ofi.hu/
Kováts 2014: https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_felsooktatasi_minosegugy_aktualis_trendjei.pdf (lásd alább Irodalom)
1993. évi Ftv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=99300080.TV (lásd alább Jogszabályok)
1996. évi LXI. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=99600061.TV (lásd alább Jogszabályok)
2000. évi XCVII. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A0000097.TV (lásd alább Jogszabályok)
2005. évi CXXXIX. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A0500139.TV (lásd alább Jogszabályok)
2011. évi CCIV. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A1100204.TV (lásd alább Jogszabályok)
Oktatási Hivatal: http://www.oktatas.hu/
MTA: http://mta.hu/
2013. évi CXXIX. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1300129.TV
2015. évi CXXXI. tv.: http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1500131.TV
Intézményakkreditációs jelentések: http://www.mab.hu/web/index.php?option=com_content&view=article&id=254&Itemid=614&lang=hu
Budapesti Gazdasági Egyetem: http://bgf.hu/abgerol/MINOSEGIRANYITAS
Budapesti Metropolitan Egyetem: http://www.metropolitan.hu/rolunk/84/minosegiranyitas.html
Óbudai Egyetem: http://www.uni-obuda.hu/egyetem
Debreceni Egyetem: https://unideb.hu/hu/node/261
Kodolányi János Főiskola: http://www.kodolanyi.hu/foiskolarol/minosegbiztositas/minosegdijak
Soproni Egyetem: http://www.nyme.hu/index.php?id=14498&L=1&id=14497
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: http://ppke.hu/egyetemunk/minosegbiztositas
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola: http://www.tkbf.hu/foiskola/szabalyzatok
Csizmadia 2009: http://mek.oszk.hu/09200/09232/09232.pdf (lásd alább Irodalom)
Topár 2008: www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/522 (lásd alább Irodalom)
Hervainé 2016: http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf (lásd alább Irodalom)

Felhasznált irodalom:

Derényi A. szerk. (2016), A felsőoktatás minőségbiztosítási horizontja. A megújított európai standardok és irányelvek működése, alkalmazása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 128.o. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf
Csizmadia T. (2009), Minőségmenedzsment a felsőoktatásban. In: Drótos Gy. – Kováts G. (szerk), Felsőoktatás-menedzsment. Budapest: Aula, pp. 179-197. http://mek.oszk.hu/09200/09232/09232.pdf
Hervainé Szabó Gy. (2016), Az ESG és az intézményi minőségirányítási folyamatok. In: Derényi A. (szerk.), A felsőoktatás minőségbiztosítási horizontja. A megújított európai standardok és irányelvek működése, alkalmazása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, pp. 63-72. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf
Kováts G. (2014), A felsőoktatási minőségügy aktuális trendjei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 20 o. https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_felsooktatasi_minosegugy_aktualis_trendjei.pdf
Kozma Tímea (2013), A minőségbiztosítás szerepe és fejlesztése a felsőoktatási intézményekben és annak hallgatói értelmezése a gyakorlatban. PhD értekezés. Gödöllő, 208 p. https://szie.hu//file/tti/archivum/Kozma_Timea_ertekezes.pdf
OFI (2011), „Minőségtérkép”. Gyorsjelentés a TÁMOP 4.1.4 „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” című kiemelt program II.1. A) feladatának keretében végzett kutatás eredményeiről. (2011. december 10.) Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 19 p. http://regi.femip.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=18401&folderId=23505&name=DLFE-836.pdf
OFI (2012), Felsőoktatási minőségfejlesztési kézikönyv. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 265 p. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/felsooktatasi_minosegfejlesztesi_kezikonyv_1.pdf
OKM (2007): A felsőoktatás ágazati minőségpolitikája. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/2007/felsooktatas-agazati
OM (2001): Minőségbiztosítási rendszer a magyar felsőoktatási intézményekben. Budapest: Oktatási Minisztérium, 25 p. www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/utmutato_20020517.rtf
Standards and Guidelines of Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG, 2015). Brussels, 27 p. http://www.enqa.eu/index.php/home/esg/. Magyarul lásd ugyanott, valamint: http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet_4fej.pdf
Szekeres P. (2004): Minőségbiztosítási rendszerek a magyar felsőoktatási intézményekben. In: A MAB 2004. évi kutatás-fejlesztési projektjének tanulmányai. pp. 124-130. http://www.mab.hu/web/doc/cikkek/Tanulmanyok1.pdf
Topár J. (2008), Felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása. Educatio XVII. évf. 1. szám, pp. 76-93. www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/522

Jogszabályok:

1993. évi LXXX. tv a felsőoktatásról http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=99300080.TV (elfogadva 1993. július 13.)
1996. évi LXI. tv. az Ftv módosításáról http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=99600061.TV (elfogadva 1996. július 3.)
2000. évi XCVII. tv. az Ftv módosításáról (elfogadva 2000. október 17.) http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A0000097.TV
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (elfogadva 2005. november 29.) http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A0500139.TV
221/2006. (XI.15.) kormányrendelet a felsőoktatási minőségi díjról http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/fejlesztes/5_3_1_221_2006_kormrend_080401.pdf
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (elfogadva 2011. december 23.) http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A1100204.TV
2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról (elfogadva 2013. június 26.) http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1300129.TV
2015. évi CXXXI. törvény egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról (elfogadva 2015. július 6.) http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1500131.TV

Utolsó módosítás: 2018.06.14.