Fogyatékossággal élő hallgatóknak nyújtott karriermenedzsment szolgáltatások és a megváltozott munkaképességű fiatalok elhelyezkedési esélyei 

A téma kapcsán többféle kifejezéssel is találkozhatunk a szakirodalomban - karriertervezés, karriermenedzsment, karrierfejlesztés, karriergondozás, melyek hasonló tartalmakkal bírnak és eredetileg a munka világához, az emberi erőforrás gazdálkodáshoz tartoztak.
A karrierépítéssel kapcsolatos szolgáltatások mégis bekerültek a felsőoktatási intézmények szolgáltatási rendszereibe az 1990-es évek végétől kezdve.  A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény 11. §-a pedig elő is írja, hogy „ a felsőoktatási intézmény ... c) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a - különös figyelemmel a fogyatékkal élő - hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben.”

Greenhaus (1987) a karriert az életpálya során felhalmozott munkatapasztalatok soraként írja le. „A karrier tágabb értelemben magába foglalja a teljes életút, vagy adott életszakasz munkával kapcsolatos történéseinek összességét, szűkebb értelemben a társadalmilag szervezett szférában felhalmozott munkatapasztalatokat.” (Koncz, 2007., 3.) Ennek a folyamatnak több szakasza van.
A felsőoktatásban tanuló hallgatók már meghozták a karrierépítésük első döntését, hiszen kiválasztották azt az egyetemet vagy főiskolát és azt a szakot, ahol az általuk áhított szakmához megszerezhetik a kellő kompetenciákat, szakmai ismereteket.

Karriermenedzsment és fogyatékosság

A fogyatékossággal élő hallgatók számára a karriertervezés kicsit több szakértelmet és odafigyelést igénylő szolgáltatás, hiszen több nehézséggel is szembetalálhatják magukat a hallgatók. Gyakori problémát jelent, hogy:

1.)    nem megfelelően (érdeklődési kör, önismeret, motiváció, képességek) választottak szakot, hanem egyéb tényezők (pl. szülői döntés; az akadálymentesség, mint elsődleges szempont; stb.) alapján, aminek következtében kiderülhet, hogy sikertelenek az adott szakon,

2.)    a szakmai gyakorlatok, gyakornoki pozíciók megpályázása esetén az intézmények, cégek nem gondolnak a fogyatékossággal élő hallgatók speciális igényeire, így nehezebb számukra a megfelelő helyet megtalálni,

3.)    a fogyatékossággal élő hallgatóknak kevesebb lehetőségük van az egyetemi éveik alatt munkatapasztalatot gyűjteni, mivel a diákmunkák többsége számukra nem akadálymentes,

4.)    a fogyatékossággal élő hallgatók gyakran nem ismerik a megváltozott munkaképesség fogalmát (ld. későbbi almenüben), az ezzel járó munkajogi és szociális szabályozást, amellyel nagyobb eséllyel versenyezhetnének a munkaerőpiacon nem ismerik az álláskeresés fortélyait, módszereit. 

Karriermenedzsment szolgáltatások

A fogyatékossággal élő hallgatók számára háromféle módon lehet karriermenedzsment szolgáltatásokat nyújtani:

1.)    Integrált szolgáltatások – minden hallgató számára, azonos tematikával, differenciált módszerekkel

2.)  Speciális, célcsoport-specifikus szolgáltatások – kizárólag speciális szükségletű hallgatók számára, általános és speciális tartalmakkal; speciális módszertannal

3.)    Vegyes szolgáltatások: bizonyos szolgáltatások integráltak, míg mások speciálisak

A magyar felsőoktatási intézmények döntő többsége nem nyújt specifikus karrierszolgáltatást a fogyatékossággal élő hallgatói számára, azonban a karrierszolgáltatások minden hallgató számára nyitottak, elérhetőek. Az integrált, általános karrierszolgáltatások közé tartoznak az állásbörzék, egyéni karrier-tanácsadás; tréningek, tanfolyamok; on-line tanácsadás; állásközvetítés; cégekkel történő kapcsolattartás. Bizonyos egyetemek, így pl. az ELTE ezeken túl, speciális programokkalis segíti a fogyatékos hallgatók életpálya tervezését, elhelyezkedését.

A speciális szolgáltatások a teljesség igénye nélkül:

  • Gyakornoki pozíciók és álláshelyek hirdetése megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő hallgatók számára
  • Munkáltatók által szervezett programokra történő meghívás (pl. nyílt napok fogyatékossággal élő hallgatók elhelyezkedési esélyeinek növelésére)
  • Egyéni pályaorientációs, ill. karrier-tanácsadás
  • Workshop formájú és virtuális állásbörzék
  • Sikeresen elhelyezkedett fogyatékos fiatalokkal kerekasztal-beszélgetés
  • Próbainterjúk
  • Speciális karrier-menedzsment kurzus fogyatékossággal és krónikus betegséggel élő hallgatók számára
  • Kapcsolattartás foglalkozási rehabilitációt, szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel
  • Pályakorrekció
  • Állásbörzék (jó példák tapasztalati szakértőktől),
  • Foglalkozási rehabilitációt, szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel kapcsolatépítés 

Megváltozott munkaképesség

A felsőoktatásban fogyatékosság miatt regisztrált hallgatók egy része a munka világában ún. megváltozott munkaképességű személyként lesz munkavállaló. A nekik nyújtható ellátásokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szabályozza.

A fogalom a munka világához kapcsolódik: hogyan befolyásolja a károsodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti.
A törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy: az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Az egészségi állapot az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás. 

A rehabilitációs hatóság (megyei és fővárosi kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei) a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztathatósága milyen mértékű.

„B1” minősítési kategóriába sorolható az a személy, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. 
„B2” minősítési kategória azokra vonatkozik,  akinek az egészségi állapota szintén 51–60% között van, de a foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. 
„C1” minősítési kategóriát kap az a személy,  akinek az egészségi állapota 31–50% között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. 
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt. 
„D” minősítési kategóriába tartoznak azok, akinek egészségi állapota 1–30% között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képesek. 
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult, ha az NRSZH a komplex minősítése alapján rehabilitálható.

A rehabilitálhatóságon belül két eset lehetséges: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személya rehabilitáció sikeres megvalósulásához szükséges rehabilitációs szolgáltatásokra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult.
A rehabilitációs szolgáltatások köre:

  • munkavégzésre felkészítés,
  • munkaközvetítés,
  • közfoglalkoztatási lehetőségekhez hozzáférés biztosítása,
  • munkáltatókkal kapcsolatfelvétel, közvetítés az ellátott és a munkáltató között.

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, - ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható-, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Rokkantsági ellátást kaphat az a személy is, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Rokkantsági ellátás mellett lehetséges a munkavállalás!   

Készítette: Kovács Krisztina                                                                                                                   

Ajánlott irodalom

Bánfalvy Csaba (2014): Fogyatékos személyek diplomával. In: Gyógypedagógiai Szemle 2014/4: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=51&jaid=711
Greenhaus, J.H. (1987): Career Management. Dryden Press, Chicago
Koncz Katalin (2007):  Szervezeti karriergondozás a nők előmenetelének szolgálatában - sikeres európai uniós és hazai megoldások In:  Vezetéstudomány XXXVIII. ÉVF. 2007. 6. SZÁM p. 2-16.
Dr. Könczei György (szerk.) (2009):  Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci esélyeinek növelése In: Fogyatékosságtudományi Tanulmányok  XVIII. DISABILITY STUDIES. ELTE BGGYK, Budapest: 
http://mek.oszk.hu/09700/09752/09752.pdf 

Linkgyűjtemény:

Koltói Lilla: Életvezetés és karrier. Felsőoktatási intézmények tanácsadói szerepe: 
https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2012_3/FeMu_2012_3_13-22.pdf
Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011): A pályaorientáció és karrierépítés előzményei a magyar társadalmi fejlődés tükrében:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Karriertervezes/ch01.html 
Életpálya és munkahelyi karriermenedzsment: 
http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Eletpalya_es_munkahelyi_karriermenedzsment.html
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV 
Információ a megváltozott munkaképesség fogalmáról: http://rehabportal.hu/adatbank/megvaltozott-munkakepesseg
Információk az ELTE speciális karriermenedzsment kurzusáról: http://karrierkozpont.elte.hu/rovat/fogyatekosugyi-kozpont-3/
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100191.TV 
Információk a fővárosi  és megyei  kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveiről  és a komplex minősítésről:
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/rehabilitacios-szakigazgatasi-szerv
Információk a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ellátásairól: 
http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23630-a-megvaltozott-munkakepessegu-szemelyek-ellatasai-rehabilitacios-ellatas
Információk a megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásairól: http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23629

 

Utolsó módosítás: 2018.02.19.