Ranking

Tartalomjegyzék

Címkék: ARWU, CWUR, eduline, Heti Válasz, HVG, magyar egyetemek, módszertan, QS, rangsorolás, THE, U-multirank, US News

Összefoglalás: A felsőoktatási intézmények és képzési szakterületeik rangsorolása nemzetközileg a kétezres évektől vált népszerűvé. A rangsorok egyszerűen áttekinthető módot kínálnak az egyetemek kiválóságának összehasonlítására. Erényük mellett azonban hátrányuk is az egyszerű sorba rendezés. A sorrend ugyanis döntő mértékben függ a kiválasztott értékelési szempontoktól és azok súlyozásától. A leendő hallgatók számára a körültekintő intézmény-, illetve szakválasztáshoz a rangsorokon túl más információkat is célszerű figyelembe venni.

Mi az a ranking?

A középiskola után tovább szeretnél tanulni? Akkor döntened kell, melyik felsőoktatási intézménybe, melyik képzésre jelentkezz. A választásban – az érdeklődési területed mellett – döntő szempont lehet a főiskolák, egyetemek hírneve, minősége, kiválósága. Mert jó minőségű képzésre, kiváló intézménybe szeretnél járni, ugye? Vajon melyek a kiváló képzések, intézmények? Melyik jobb a másik hasonlónál? Erre a kérdésre kínál egyféle választ a ranking, a rangsorolás. Ezért készülnek a felsőoktatási rangsorok, hogy a leendő hallgatók könnyebben tudjanak tájékozódni a felsőoktatási intézmények kínálatában.

A képzések, intézmények minőségét persze nemcsak a rangsorolás mutatja, ez csak egyféle eszköz, mely mellett másféle értékelési módok is léteznek. (Utóbbiakról bővebben lásd a minőségbiztosításról szóló cikket.

A kiválóság nem kis részben szubjektív, attól is függ, kinek mi a fontos: hogy pl. kutatói pályára készülsz vagy jó gyakorlati szakember szeretnél lenni? Nagyvárosi, pörgős környezetben tanulnál, vagy inkább csendesebben, nyugisabban? Sok diáktárs legyen, vagy közvetlenebb, személyre szabottabb oktatás? S melyik a legfontosabb szempont számodra? A kiválóság megítélésénél több szempontot mérlegelünk, ezért a rangsorok többsége megpróbál több tényezőt figyelembe venni, s azokat súlyozni, összesíteni, így állítják össze az intézmények, karok, vagy adott szakterületi képzések rangsorolt listáit.

A rangsorok fajtái

A sokféle lehetséges szempontnak megfelelően sokféle rangsor létezik. Az angol nyelvű Wikipedia pl. az amerikai egyetemek vonatkozásában 24 féle rangsorolást ismertet, s ráadásul a 25. egy „egyéb” alcím, további rangsorolásokkal. Vannak csak egy szempont (pl. a jelentkezők/felvettek aránya) szerinti rangsorok, s vannak többtényezős rangsorolások. A rangsorok továbbá lehetnek egész világra szólók, vagy egy-egy földrajzi térségre, vagy geopolitikai-fejlettségi országcsoportra vonatkozók. Rangsorolhatnak teljes intézményeket, azonos profilú karokat, vagy egyes szakterületeket. S mindezen szempontokat kombinálhatják is. Létezik tehát általános egyetemi világrangsor, s van feltörekvő országokra vonatkozó rangsor. Számos szervezet, újság készít rangsorokat, mert ez bizony nemcsak tájékoztatás az érdeklődők felé, de jó üzlet is a készítőknek, hiszen – érthető módon – van kereslet a rangsorokat tartalmazó újságokra, magazinokra, weboldalakra. S talán nem is kell mondani, hogy szinte ahány készítő, annyiféle eredmény – az alkalmazott módszertan függvényében – az intézmények, szakterületek rangsoraiban. A bőség zavarában nem is olyan könnyű eligazodnod a rangsorok között. Az alábbiak a segítségedre lesznek. 

Világrangsorok 

A legismertebb globális felsőoktatási rangsorok a következők:

  • Academic Ranking of World Unversities                       
    A ma már mintegy 50.000 hallgatót oktató Shanghai Jiao Tong egyetemen 2003-ban gondoltak egy merészet és addigi tevékenységeikhez képest új terepre léptek: a világ legjobb egyetemeinek rangsorát készítették el, több értékelési tényezős módszertant alkalmazva. Egyetemi rangsorokat és osztályozásokat máshol már jóval korábban, a XIX. (!) századtól kezdve készítettek (a rangsorolás történetéről lásd Fábri György könyvének vonatkozó fejezetét), de ez volt az első kezdeményezés a valóban globális rangsorolásra. A 2017-es listán a top 500 mellett további 300 „topjelölt” intézmény is szerepel. Az ARWU módszertan ugyan többtényezős, de a szempontok mindegyike a kutatási tevékenységet értékeli (Nobel-díjasok, publikációk, idézettség, stb.) A teljes egyetemi tevékenységre vonatkozó mellett szakterületi rangsorokat is készítenek. 
  • Quacquarelli Symonds                           
    Az 1990-ben alakult, ma már multinacionális szervezet hat országban tart fenn irodát, marketing osztályán az alkalmazottak összesen 26 nyelvet beszélnek. 2004 óta készít felsőoktatási rangsorokat. A több szempontot (lásd módszertan) összesítő egyetemi, továbbá a szakterületi rangsorok mellett, azt is megnézheted honlapjukon, hogy mely egyetemek diplomája ér (szerintük) a legtöbbet a foglalkoztathatóság szempontjából. Sőt, még a hallgatók számára legjobb egyetemi városokra is van rangsoruk, Budapest a 2017-es százas rangsorban itt az 56. helyen áll. Viszont az országokat a felsőoktatási rendszerük erőssége alapján rangsoroló 50-es listára 2016-ban Magyarország – térségünk néhány más országával ellentétben – nem fért fel. A QS világszerte rendezvényeket is szervez, ahol a (leendő) hallgatók találkozhatnak a felsőoktatási intézmények képviselőivel (World University Tour, World Grad School Tour, World MBA Tour). 
  • Times Higher Education                         
    A Times Higher Education londoni székhelyű heti magazin, a brit (és a nemzetközi) felsőoktatási sajtó vezető orgánuma. A felsőoktatás brit és nemzetközi hírei, információi mellett 2004 óta rangsorokat is készít. Így az 1100 intézményt tartalmazó globális egyetemi rangsor mellett különböző regionális rangsorokat és egy 100-as hírnév-elismertség (reputation) rangsort is találsz honlapjukon. A 2018-as globális rangsort 5 értékelési terület (tanítás, kutatás, idézettség, nemzetközi-, valamint ipari vonatkozások) mutatószámai alapján állították össze (lásd módszertan). Érdekesség, hogy a THE globális rangsorának készítését a PricewaterhouseCoopers (PwC) auditálja. Nagy-Britanniában egyébként a hazai egyetemek rangsorait – a sport tabellák mintájára – league table-nek hívják. Ilyeneket a nagyobb brit lapok évente közölnek. 
  • US News and World Report                    
    Az amerikai újság – sok másféle rangsora (pl. autók, étel, nyaralás) mellett – felsőoktatási rangsorokat is készít. Ezek döntően amerikai fókuszúak, s meglehetősen speciálisak is vannak köztük (pl. a hagyományosan fekete hallgatókat oktató intézmények rangsora, vagy a középiskolai diáktanácsadási szakemberek megkérdezése alapján összeállított egyetemi rangsor). Globális rangsoruk (először 2014 októberében tették közzé) a világ legjobb egyetemeit rendezi sorba, s ebben ma már több mint 70 ország intézményei szerepelnek. Az 1250 intézményt tartalmazó 2018-as rangsor 13 mutató összesítésével készült (lásd módszertan), melyek között a kutatási tevékenység mellett a hírnév, elismertség is szerepel. 
  • Center for World University Rankings                           
    2012-ben alakult szervezet, székhelye az Egyesült Arab Emirátusokban van. Egyetemi (top 1000) és szakterületenkénti (227 területen a legjobb 10-10 egyetem) világrangsorokat készít, nyilvánosan elérhető adatok (díjak, publikációk, idézettség, végzettek vezető állása, stb., összesen 8 szempont, lásd módszertan) alapján. 
  • U-Multirank                                
    A rangsorolások népszerűségét – és módszertani problémáit – látva, egy 2010/11-es megvalósíthatósági tanulmány birtokában az Európai Bizottság hívta életre (és finanszírozza) a U-multirank projektet. 2014-ben jelent meg először az egyetemeket és néhány szakterületet összehasonlító rangsor. Pontosabban nem is rangsor, mert a nemzetközi kutatói konzorcium által kidolgozott módszertan szerint itt nem egy végső, összesített lista készül, hanem a választható szempontok szerinti összehasonlításon van a hangsúly. A korábbi rangsorok gyengéje, de legalábbis vitatható módszertani eleme ugyanis – az értékelési tényezők kiválasztásán túl – a tényezők súlyozása, az aggregálás. A súlyozás már kis változtatása is jelentős különbségekhez vezethet egy-egy egyetem rangsori pozícióját illetően. Ezt felismerve a U-multirank az érdeklődőre bízza a választást: aszerint tudod összehasonlítani az egyetemeket, hogy mit vársz tőlük, mit tartasz fontosnak. S így még a különböző felhasználók (diákok, oktatók, kutatók, politikusok) különböző preferencia szempontjai is érvényesülhetnek. A diákok számára már a főoldalon külön menüpont van, így a szempontjaid szerint kiválaszthatod, hogy mely szakterület, mely földrajzi régió, stb. intézményei érdekelnek, s megnézheted, hogy ezek közül melyik, miben, mennyire jó. Igen, kicsit munkásabb, mint egy sima listát végiggörgetni, de megéri a fáradságot. Jelszó: készítsd el a saját rangsorodat!

Magyar egyetemek a világrangsorokban

A világrangsorokban szereplő magyar egyetemek helyezéseit az alábbi táblázat mutatja. (Mindegyik alábbi rangsor 2017 végén készült, de eltérő a készítők évszámozási gyakorlata.)

Intézmény

ARWU 2017

QS 2018

THE 2018

US News 2018

CWUR 2017

ELTE

501-600

651-700

601-800

466

515

SZTE

501-600

501-550

601-800

756

762

SE

 

 

401-500

656

611

DE

 

651-700

801-1000

559

694

PTE

 

751-800

601-800

956

885

BME

701-800

751-800

801-1000

 

898

BCE

 

801-1000

801-1000

849

 

Hát bizony, vannak régiónkbeli egyetemek a fentieknél jobb pozíciókban. Ez persze nem tartja vissza egyetemeinket attól, hogy aktuális helyükkel büszkélkedjenek. Csak az éppen megfelelő rangsort kell kiválasztani.

A Debreceni Egyetem idén is a legjobb magyar vidéki felsőoktatási intézmény” (CWUR 2017 rangsor szerint, Hajdupress hír, 2017.10.17.)

A legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem ért el: a rangsorban a 27. az intézmény.” (QS EECA 2018, feltörekvő európai és ázsiai egyetemek 50-es listája, SZTE honlap hírek, 2017.10.17.)

Élen a CWUR rangsorán. Az összesítés legjobb magyar intézményeként, az 515. helyen az ELTE áll a Center for World University Rankings (CWUR) 2017. október 16-án nyilvánosságra hozott ezres listáján.” (ELTE honlap hír, 2017.10.20.)

S ez valóban, mind igaz, egyik hír sem túloz. Azt azonban egyik intézmény sem teszi hozzá, hogy hogyan változott a helyezése az utóbbi években. E tekintetben, sajnos, nincs túl sok büszkélkedni valónk. A CWUR világrangsorban 2016-ról 2017-re csak a Semmelweis Egyetem javított (631-ről 611), a többi intézményünk nem. Az ELTE pl. 2014-ben még a 371. volt, 2015-ben 458., 2016-ban 488., s erre jött 2017-ben – legjobb magyar intézményként – az 515. hely. Talán 2018-ban jobbak lesznek az eredményeink. 

Hazai rangsorok 

A magyar felhasználókat elsősorban a magyar intézmények helyezése érdekli, s nemcsak azé a néhányé, melyek felkerülnek a világlistákra. Ezt az igényt elégítik ki a hazai felsőoktatási rangsorolások. Az első ilyen rangsor a 2001-ben készült UnivPress Ranking volt, melynek fontos módszertani elemeként hallgatói megkérdezéseket és felvételi adatokat is alkalmaztak.

A hazai rangsorkészítés 2004-2005-ben új lendületet kapott. Az UnivPress kutatói által készített rangsor 2005-ben a HVG Diploma mellékleteként jelent meg nyomtatásban, 2006-tól pedig a ma már az Oktatási Hivatalhoz tartozó weboldal is bekapcsolódott az együttműködésbe. (A történeti vonatkozásokról bővebben Fábri György könyvében vagy röviden ebben a felvi cikkben olvashatsz.) A felvi.hu oldalon egyébként, a U-multirank megoldáshoz hasonlóan, különböző (felvételi) adattípusokból választható, lekérdezéses, „interaktív” rangsor is összeállítható (a legutóbbi a 2013-as felvételi adatok alapján).

2005 óta a  is közöl felsőoktatási rangsorokat. A  2017. november 30-án megjelent lapszám a képzési területenkénti intézményi-kari rangsorok mellett a legnépszerűbb szakok kari rangsorait is tartalmazza. Ezek a rangsorok (is) az Oktatási Hivatal kezelésében lévő felsőoktatási adatbázisból származó adatok felhasználásával készülnek, de itt nincsenek megkérdezéses vizsgálatok. A „Mennyit ér a diplomád?” rovatban pedig 15 népszerű szak néhány éve végzettjeinek átlagos havi bruttó jövedelmét nézheted meg, intézményenként. (Itt azonban nemcsak a nappali képzésben végzettek adatai szerepelnek, s ez helyenként jelentősen befolyásolja az intézmények közötti összehasonlíthatóságot.) Módszertani információkat a Heti Válasz rangsorokról a nyomtatott lapszámban találsz.

Az  honlapon pedig több évre visszamenően megnézheted a HVG Diploma rangsorokat. Az intézményi rangsorok mellett kari és egyes szakterületi rangsorok is elérhetők itt. A HVG továbbá középiskolai rangsorokat is publikál, a 2017 októberében megjelent 2018-as középiskolai rangsorról is beszámol az eduline honlap. A Heti Válaszéihoz hasonlóan, a legfrissebb HVG rangsorok sem ingyenesek, ezeket nyomtatott kiadványként vásárolhatod meg. Az eduline írja a 2017. november közepén megjelent, 2018-as HVG felsőoktatási rangsorról:

 ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig.”

2017 novemberében a  is megjelent a hazai rangsorkészítés piacán. A Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2018 a HVG-éhez hasonlóan, önálló kiadványként került a lapárusokhoz. Ez a hetilap is az Oktatási Hivatal adatait használta fel rangsorainak elkészítéséhez. Az intézményi rangsorok (intézménytípusonként) mellett készítettek 12 képzési területre (agrár, államtudomány, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány) bontva kari, valamint szakokra vonatkozó rangsorokat is. A szakos rangsorok képzési területenként a jelentkezők által a 3 legtöbb első helyen választott alapképzési vagy osztatlan képzési szakot tartalmazzák, míg a további rangsorok 10 képzési területen a legnépszerűbb szakok kimeneti mutatói szerint készültek. A kiadvány más hasznos információkat is tartalmaz (ösztöndíj-lehetőségek, felsőoktatási intézmények és nagyvállalatok HR vezetőivel, valamint felsőoktatási hallgatókkal készített interjúk).

S ha mindezek alapján rákattantál a rangsorolás témára, akkor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja által gondozott weboldalt tedd a kedvenceid közé, ahol aktuális vonatkozó híreket, elemzéseket olvashatsz.

Áldás vagy átok?

Hát akkor, mire is jó a ranking, mi a haszna, az értelme? Nos, nagy előnye az egyszerűség: nem kell sokat bogarászni, sok forrásból tájékozódni, minőségbiztosítási ügynökségek akkreditációs jelentéseit keresgélni-olvasgatni, csak egy-két kattintás és máris előtted a legjobbak listája. Az egyszerűségnek azonban ára van, s nemcsak az, amit a nyomtatott kiadványokért ki kell fizetned. Az előny egyben hátrány is: az egyszerű sorrendi listák eredménye döntő mértékben függ a választott értékelési szempontoktól, s azok összesítésének módjától, a tényezők súlyozásától. A nemzetközi rangsorok túlnyomórészt a kutatást érintő tényezőket vesznek figyelembe, mert ezek jobban számszerűsíthetők, az oktatás minőségét, a hallgatói tapasztalatot, ami talán Téged jobban érdekelne, nehezebb egyszerűen megfogni. (A rangsorok előnyeiről és hátrányairól az Irodalomjegyzékben szereplő művekben böngészhetsz.)

Ha tehát körültekintő módon akarsz tájékozódni, akkor bizony nem lehet megspórolni egy kis átgondolást és utánanézést. Mik a Te szempontjaid? Melyik készítő, melyik lista veszi leginkább ezeket figyelembe? (Más-más eredményeket mutatnak pl. a HVG oktatói-hallgatói kiválóság szerinti és a Figyelő 2018-as képzési területenkénti kari rangsorai!) Hogyan változott a szóba jöhető intézmények helyzete az előző év(ek) óta? Melyik javított, melyik rontott? És mi a helyzet a további információkkal? Mit mond az ismerős, aki már két éve ott tanul? Mit írnak mások a közösségi portálokon? S akár még egy-egy intézményakkreditációs jelentésbe is belenézhetsz, itthon a (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság), külföldi intézmény esetén az adott ország minőségbiztosítási ügynökségének honlapján. (Utóbbiakról információ az  és az honlapján.)         

A rangsorolás tehát segíthet a választásban, tájékozódásban, de csak egy eszköz a sok között, semmiképp sem unikális csodaszer. Használd felelősséggel!

Készítette: Szántó Tibor

------------------------------

Linkek a szövegben (a többször előfordulók itt csak egyszer, az első előfordulás sorrendjében szerepelnek):

Irodalom:

Bekhradnia, B. (2016), International university rankings: For good or ill? Oxford: Higher Education Policy Institute, HEPI Report 89, 29 p. http://www.hepi.ac.uk/wp-content/uploads/2016/12/Hepi_International-university-rankings-For-good-or-for-ill-REPORT-89-10_12_16_Screen.pdf 
Fábri Gy. (2016), Az egyetem értéke. Felsőoktatási rangsorok és az egyetemi teljesítmény. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 176 p. http://www.eltereader.hu/media/2017/04/Az_Egyetem_Erteke_1-4_10_11.pdf  (A 6-9. fejezetek nincsenek itt közzétéve.)
Hazelkorn, E., Loukkola, T., Zhang, T. (2014), Rankings in institutional strategies and processes: Impact or illusion? Brussels: European University Association (EUA), 57 p. http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_RISP_Publication.pdf?sfvrsn=6 
Loukkola, T., Morais, R. (2015), EUA Members’ Participation in U-Multirank: Experiences from the First Round. Brussels: European University Association (EUA), 16 p. http://eua.be/Libraries/Publications_homepage_list/EUA_UMR_Publication_web.sflb.ashx 
Rauhvargers, A. (2013), Global university rankings and their impact – Report II. Brussels: European University Association (EUA), 86 p. http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Global_University_Rankings_and_Their_Impact_-_Report_II.pdf?sfvrsn=2 
van Vught, F., Ziegele, F. (eds.), (2011), Design and Testing the Feasibility of a Multidimensional Global University Ranking - Final Report. Consortium for Higher Education and Research Performance Assessment, 181 p. http://ec.europa.eu/education/library/study/2011/multirank_en.pdf

Utolsó módosítás: 2018.03.09.