A mai világban elengedhetetlen a folyamatos tudásszerzés, a már megszerzett ismeretek felfrissítése, ezért a tankötelezettségi kor felett számos okból megfordulhat az ember az oktatási rendszer valamely szintjén. De nem minden tanuló felnőttet tekintünk felnőtt tanulónak. Azért, hogy könnyebb legyen az eligazodás ezen a területen, igyekszünk az alábbiakban részletesen bemutatni, mit tekintünk felnőtt tanulásnak és hol húzódik a határ a többi oktatási terület között.

Mit tekintünk felnőtt tanulásnak az Erasmus+ programban?

A hazai terminológia és az európai értelmezés közötti különbségek

Az európai uniós megközelítés némileg különbözik a hazai értelmezéstől. Azért, hogy segítsünk különbséget tenni a két értelmezés között, az Erasmus+ program esetében a felnőttoktatás helyett inkább a felnőttkori tanulás vagy felnőtt tanulás megnevezést használjuk. Ide soroljuk az alapkészségek oktatását tankötelezettségi kor felett iskolarendszerű felnőttoktatás keretében (ún. második esély iskolák, az alapfokú oktatásba visszatérők iskolarendszerű oktatása), illetve az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést, de azok közül is csak szigorúan az általános készségek oktatását, nyelvi vagy egyéb képzéseket. Egyéb képzés lehet személyiségfejlesztő tréning, érzékenyítő vagy orientációs képzés, nyelvi képzés felnőttkorban, tanfolyamok, klubtevékenységek vagy műhelyfoglalkozások.

Nem tartozik a felnőtt tanulás témaköréhez azonban a felsőoktatási szakképzés, ami a felsőoktatási szektorban pályázható. Pályázat szempontjából különálló szektor a szakképzés is, ahova azok a felnőttképzések tartoznak, melyek munkakör betöltésére jogosítanak, legyen az államilag elismert OKJ-s képzés vagy államilag el nem ismert, OKJ-n kívüli, de konkrét munkakör, munkaterületi feladat elvégzésére felkészítő képzés. Ez utóbbi szakmai képzéseket, illetve szakmai továbbképzéseket (amiket magyar viszonylatban a szakmai célú felnőttképzések közé sorolunk), az uniós projektek esetében szakképzési témáknak tekintjük.

Vegyünk egy-két példát a szakképzési és felnőtt tanulási projektek közül. Amennyiben például szociális munkások szociális készségeit fejlesztjük, az ő tudásukat, szakmai magabiztosságukat erősítjük, ebben az esetben szakmai továbbképzésről beszélünk, ez tehát szakképzési projekt lesz majd. Amennyiben szociális érzékenyítés zajlik, de laikusoknak, például hátrányos helyzetű kistérségben az önkormányzat szociális témában klubot szervez a településen élő családok számára, hogy a szociális készségeik fejlődése eredményeképpen békés legyen az együttélés a lakosság körében, ez már felnőtt tanulási téma lesz. A két téma hasonló, a célcsoporttól függ, hogy milyen területen kell a pályázatot benyújtani. Két paraméter szerint tehetünk különbséget a két projektötlet között: kiknek és milyen jellegű képzést tartok. Szakembereknek szakmai továbbképzést vagy lakosságnak érzékenyítő tanfolyamot?

Hasonló téma a kommunikáció oktatása. Ha újságíróknak oktatunk kommunikációt, akkor ez szakmai továbbképzés és szakképzési téma, míg ha szülőknek oktatjuk, hogyan kommunikáljanak a gyermekeikkel, akkor már felnőtt tanulási terület. Fontos tehát szem előtt tartani felnőtt tanulási projektek esetében, hogy ki a célcsoport. Felnőtt tanulási projektek esetében a felnőtt tanulók lesznek a megszerzett tudás „haszonélvezői”.

De kik is azok a felnőtt tanulók?

Kik azok, akik nem számítanak annak? Felnőttek tanulnak például az egyetemeken is, ők mégis a felsőoktatási célcsoporthoz tartoznak, hiszen hallgatói jogviszonyuk a felsőoktatáshoz köti őket. Például egészségügyi dolgozóként a gyógyszerek, eszközök fejlődésével, a kínálat változásával gyakran szorulhatunk az ismeretek felfrissítésére, valamilyen továbbképzésre felnőttként. Mivel ilyen esetben célunk a munkánkhoz használható legkorszerűbb tudás megszerzése, azt szakképzési projekt keretein belül szerezhetjük meg.

Kik azok, akik mégis a felnőtt tanulásban vesznek majd részt? Felnőtt tanuló lehet például az, aki már nem tanköteles korú, tankötelezettsége idejében elhagyta az iskolarendszert és most újra az iskolapadba ül, hogy befejezze az általános iskolát vagy megszerezze az érettségit. Felnőtt tanuló lehet az a hobbikerttulajdonos is, aki nem kertész, nem szeretne piacra termelni, de a nyaralója hátsó kertjében biozöldségek termesztésével szeretné tölteni szabadidejét és szeretne ehhez strukturáltan, akár formális keretek közt is ismereteket szerezni. Felnőtt tanulónak tekintjük továbbá az idősebb korosztály azon tagjait, akik például klubfoglalkozások alkalmával sajátítják el a számítógép-használat fortélyait, illetve azokat az életközepi krízissel küzdő felnőtteket is, akik életvezetést vagy önismeretet tanulnak, fejlesztenek informális csoport tagjaként. Ezekben a példákban a tanulócsoportok elsősorban életminőségük javítása érdekében, érdeklődésük okán tanulnak, egyikük sem vállal majd munkát a megszerzett tudása által. Tipikus felnőtt tanulási célcsoport a fogvatartottak csoportja, akik alapkészségeiket fejlesztik börtönoktatás keretei között.

Milyen intézménytípusok foglalkoznak ezzel a területtel?

Vannak olyan intézménytípusok, amelyek könnyen azonosíthatóak a felnőtt tanulás színtereként: ilyenek a népfőiskolák, tanodák, nyelvoktatási központok, közművelődési intézmények, felnőttek oktatásával foglalkozó civil szervezetek. Vannak azonban összetettebb helyzetek is, például a felsőoktatási intézmények. Az egyetemek kínálatában is egyre inkább jellemző az a fajta szolgáltatás, előadássorozat vagy kurzustípus, ahova érdeklődésétől függően bárki jegyet válthat, amihez bárki csatlakozhat. Ezeket szenior egyetemeknek vagy harmadik kor egyetemének is hívják. Egyre divatosabbak a tematikus kerekasztal-beszélgetések, programsorozatok, fórumok, melyek közérthető formában ismertetik meg a lakossággal a mindenkit érintő kutatási eredményeket, látványos kísérleteket. Ezekben az esetekben nem létesít hallgatói jogviszonyt a résztvevő az intézménnyel, ezért hiába az egyetemi környezet, mégis felnőtt tanulás a megvalósított tevékenység.

A civil szervezetek fő tevékenysége sokszor nem az oktatás, az valamilyen járulékos feladatuk csupán. Ilyenek például a környezetvédelmi egyesületek, művészeti alapítványok, melyek az érdeklődők tájékoztatásával, érzékenyítő vagy tájékoztató képzéseikkel hozzájárulnak egy adott téma szélesebb társadalmi ismertségéhez, társadalmi folyamatok megértéséhez. Így egy környezetvédelmi egyesület is tarthat oktatást háziasszonyoknak a környezettudatos háztartásról vagy egy művészeti alapítvány tarthat festő kurzust laikus érdeklődők számára.

A fenti tanulási lehetőségek elsősorban azért fontosak, hogy az egyes emberek naprakészen tarthassák tudásukat a világról, bármilyen új, korszerű tudáshoz hozzáférhessenek. Minél szélesebb a paletta, minél sokszínűbb a felnőtt tanulási kínálat, annál valószínűbb, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő tanulási lehetőséget.

Mi dönti el, hogy felnőtt tanulási szektorban kell-e a pályázatot beadni?

Azt, hogy egy pályázat mikor adható be felnőtt tanulási területen, nem a részt vevő intézmények típusa, hanem kizárólag a projekt témája dönti el. Minden esetben érdemes a projektterveket újra és újra megvizsgálni abból a szempontból, hogy ki lesz a képzési célcsoport és mi a motivációja a tudásszerzésre. Tegyük fel a kérdést: kinek, mit és milyen képzési kimenettel oktatunk majd, illetve hogy a felnőtt tanulási szektorban fejti-e ki hatását a projekt. Vannak olyan területek, amik tekinthetők szürke zónának, átmenetnek a felnőtt tanulás és a szakképzés között (főleg szociális témák), ilyenkor érdemes konzultálni a Tempus Közalapítvány munkatársaival, akik legjobb tudásuk szerint segítik a döntést. Fontos azonban, hogy mindig a lehető legadekvátabb oktatási szektorban adjuk be pályázatunkat, ezzel is erősítve a kedvező elbírálás esélyét.

A felnőtt tanulási prioritások 2015-ben Az Európai Bizottság évről évre európai prioritásokat határoz meg az oktatás-képzés területén, ezzel segítve fontos oktatási témák érvényesülését a pályázati rendszerekben. Az elsőbbséget élvező tématerületeket a pályázati útmutató tartalmazza. A felnőtt tanulás területén 2015-ben a felnőttekkel foglalkozó oktatók kompetenciáinak fejlesztése, a felnőttoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az alapkészségek fejlesztése felnőttkorban és a magas minőségű tanulási lehetőségek fejlesztése felnőttek számára azok a témák, amik kiemelt jelentőséggel bírnak.

Szerző: Várterész Flóra programkoordinátor
Tempus Közalapítvány

Utolsó módosítás: 2018.08.13.