Közelebb a természethez, közelebb egymáshoz

2011 | Köznevelés | környezetvédelem | Pest | Templom Téri Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános iskola, Pilisvörösvár

Címkék: Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Kooperatív megközelítés, Projektszerű megvalósítás

Be kell vallanom, hogy amikor először hallottam a Comenius pályázatról és az általa nyújtott lehetőségekről, akkor igen szkeptikus voltam. Oktatási intézmények valóban aktív részeseivé válhatnak egy nemzetközi projektnek? Tanárok, diákok külföldi iskolák vendégei, vendéglátói lehetnek? A választ ma már biztosan tudom: IGEN!

Első projektünket hat európai országgal valósítottuk meg, ennek témája egymás kultúrájának alaposabb megismerése volt. A sikerrel zárult projektet követően spanyol kollégámmal közösen úgy
döntöttünk, hogy szívesen belevágnánk egy második projektbe is, új partnerekkel, új témakörben. Ezúttal a természeti környezet megismerése, védelme került a középpontba. Mindehhez az alapot a nemzeti parkjainkba való kirándulások és táborok szervezésével kívántuk megteremteni. Ezzel az ötlettel, elképzeléssel érkeztem a Budapesten tartott partnerkereső szemináriumra, ahol egy török és egy francia kolléga csatlakozott hozzánk. Hozzánk, hiszen ahogy ők fogalmaztak, én egy „2 in 1” résztvevő voltam. Sajnos a francia iskola a pályázat beadása előtt egy hónappal visszalépett. Nem estem kétségbe. Az Interneten található partnerkereső felületeket böngészve sok e-mailt küldtem különböző iskoláknak, mígnem egy finn iskola pozitív választ adott. Így alakult meg az új Comenius csapat.

Projektünk címe Nature, Awareness and Environmental Responsibilities, röviden NEAR volt. Ez a mozaikszó igen kifejező. Közelebb kerültünk a természethez, és a munka, valamint a találkozók során egyre inkább megismertük új partnereinket, iskolájukat, országaikat. A tantestületi közösségre is igen jó hatással volt a program. Vannak olyan kollégáim, akik ekkor dolgoztak először együtt, és azóta már több más iskolai feladatot is vállaltak közösen.

Az értékelések során kiderült, hogy a gyerekek minden iskolában jobbnak ítélték a tanár-diák viszonyt, mint annak előtte. Be kell ismernem, hogy a tervezéskor a projekt ilyen mértékű pozitív közösségformáló erejével nem is számoltunk. Ehhez kapcsolódik egyik legkedvesebb történetem. 2010 májusában a mi iskolánk vállalta a záró találkozó lebonyolítását, amelyen gyerekeket is fogadtunk. Szeptemberben megkezdődött a tanítás, és már az első angol órán észrevettem, hogy az egyik kislány nyelvhasználata nagyon sokat fejlődött a nyár során. Kiderült, hogy az egyik szőke finn fiú bizony elnyerte a szívét és viszont. Így hát számítógép segítségével „végigbeszélgették” a nyarat. Lehetett volna olyan tanfolyamot találni, amely ettől hatékonyabb? Talán igen, talán nem, de az biztos, hogy a kommunikáció és a programokban való intenzív részvétel arra ösztönözte kollégáimat és a vendégeket befogadó szülőket is, hogy újra elővegyék angol könyveiket és felelevenítsék tudásukat.

Azon pedagógusoknak, akik Comenius intézményi együttműködésben vesznek részt, és az együttműködés munkanyelvén fejleszteni szeretnék nyelvtudásukat, lehetőségük volt arra, hogy pályázzanak külföldi nyelvtanfolyamon való részvételre a Comenius szakmai továbbképzések pedagógusoknak elnevezésű pályázat keretében. Két lelkes kollégám élt is a lehetőséggel, így egyikük Cambridgeben, másikuk Edinburgh-ban töltött két hetet a nyári szünetben.

A projektek igen fontos hozadéka, hogy az angol nyelv fontosságát belátva, angol nyelvi tagozatos osztályt indított iskolánk az idei tanévben. Úgy hiszem, hogy ettől markánsabban nem is lehetne bizonyítani egy ilyen jellegű együttműködés jótékony hatását egy idegen nyelv használatára.

A kitűzött céloknak megfelelően a projekt során a diákoknak alkalma volt megismerkedni természeti kincseinkkel, és megtanulták, hogyan vigyázzanak környezetükre. Ezen ismeretekre a Magyar Természettudományi Múzeumban és a nemzeti parkokban tett látogatások során tettek szert. Mind a négy évszakban szerveztünk erdei tábort a Bükki Nemzeti Parkba, így alkalmunk volt közvetlen közelről megfigyelni a természetben zajló változásokat.

A természet megfigyelése volt a célunk akkor is, amikor kiírtunk egy négy évszakról szóló iskolai fotópályázatot. Talán ez volt a legsikeresebb részfeladat tanárok és diákok körében egyaránt. Nagy örömömre szolgált, hogy kollégáim is beszálltak a versenybe, és így külön tanári kategóriában is tudtunk díjat adni. Számtalan további eszközt is bevetettünk még annak érdekében, hogy a természetközelibb gondolkodásmód alapjait kialakítsuk: művészeti alkotások, fotózás, interaktív játékok, kiállítások, poszterkészítés, történetírás, interjúkészítés, PowerPoint prezentációk, képes szótár és egy közös naptár megtervezése, elkészítése mind helyet kapott a kétéves programban. Az elkészült anyagokat kiállítottuk az iskola Comenius Falán és a hozzá tartozó tárolókban. Jó érzés volt látni, amikor a gyerekek, szülők és az iskolába látogatók elidőztek egy kicsit a képek előtt. Minden információ felkerült a közös internetes weblapra is. Ez a felület biztosította azt, hogy a négy ország nyomon követhesse egymás munkáját és megossza egymással természeti értékeit. Ennek a honlapnak a szerkesztéséért a mi iskolánk volt a felelős. Nagyon büszkék voltunk, amikor a Tempus Közalapítvány által meghirdetett honlapversenyen idegen nyelvű kategóriában első helyezést értünk el.

Külön szeretném kiemelni még a projekttalálkozókat. A kedves fogadtatás és vendéglátás az iskolákban, a közvetlen beszélgetések, a vidám hangulatú kirándulások minden utunkat maradandó emlékké tették. Kiváltságosnak éreztem és érzem magam, amiért ezen országokat nem útikönyvből, hanem az ott élők segítségével ismerhettem meg. Remélem, egy következő sikeres pályázat újra lehetővé teszi, hogy hasonló felejthetetlen élményeket szerezzek, szerezzünk kollégáimmal és diákjaimmal együtt.

Krizsánné Ferenczi Ildikó