Európai együttműködéssel a vidék jövőjéért

2014 | | aktív állampolgárság, gazdálkodás, mezőgazdaság, vállalkozókészség fejlesztése, vendéglátás | Nógrád | Nógrád Turizmusáért Egyesület

Európa a polgárokért - testvérváros program

Nógrád Turizmusáért Egyesület

5. évfordulós találkozó a családi gazdálkodások jegyében,
az önellátó gazdálkodás újjáélesztéséért

 

A program főszervezőjétől, egyben Varsány polgármesterétől, Pintérné Kanyó Judittól megtudhattuk, hogy milyen fontos egy kistelepülés vezetésében a civil tapasztalat: ő maga számtalan egyesület munkájában vett részt, mielőtt 2010-ben polgármesterré választották volna. Talán pont ez a civil aktivizmus, és az elmúlt évek pályázati–szervezési tapasztalata volt a legfontosabb az idei rendezvény sikerében. A Nógrád Turizmusáért Egyesület idén is aktívan közreműködött a találkozó szervezésében, ami komoly előnyökkel járt: az egyesület ugyanis már az előző, 2007-2013-as időszakban is számos nyertes pályázatot bonyolított le az Európa a polgárokért programban. Az idei volt a legnagyobb rendezvényük eddig, nem is csoda, hogy erre a legbüszkébbek.

A találkozó szervezése szokás szerint időben kezdődött – a települési önkormányzat koordinálásában, öt civil szervezet részvételével, hazai és külföldi testvértelepülési koordinátorok munkájával, valamint számtalan magánszeméllyel és több rendezvényszerezővel közösen alakult ki a program. A nagyszámú külföldi vendég fogadásában a falu példás összefogást mutatott: mivel Varsányban és környékén nincs elég szálláshely, ezért a helyi családok fogadták be a vendégeket. Ennek köszönhetően nem csak a rendezvények alatt, hanem otthon, baráti körben, vendégszerető légkörben sikerült még jobban megismerkedniük egymással a résztvevőknek. Korábban sokan tartózkodtak ezektől a nagy, közösségi programoktól, ezért is volt idén örvendetes fordulat, hogy a falu legtöbb lakója örömmel és önként vett részt a közös munkában.

A találkozó népszerűsítése, eredményeinek ismertetése ügyében több újszerű módszert is alkalmaztak: nagyon jó kapcsolatokat építettek ki a megyei sajtóval, aminek köszönhetően számos cikk és figyelemfelhívó anyag született, a környékbelieket pedig óriásplakáton hívták meg, hiszen a program az érdeklődők számára is nyitott volt.

A szakmai tartalmat elsősorban az önellátó gazdálkodás és a vidéki gazdaságok megerősítése jelentette, összhangban az EU2020 stratégiájának a családi gazdaságok támogatásáról szóló céljaival. Varsányban, mint sok más magyarországi településen a TSz-ek megszűnése komoly gondokat okozott, nem csak a munkaerő-piaci helyzet változott meg, és vesztették el sokan az állásukat, hanem a mezőgazdasági termelés is jelentősen visszaesett. Ez a vidék gazdasági és demográfiai helyzetét alapvetően rendítette meg, így minden kezdeményezés, ami a működő gazdaságok kiépítésére koncentrál és munkahelyeket teremt, komoly javulást okozhat a környék lakói számára.

Varsányban ennek megfelelően már évek óta tudatos építkezés zajlik: a legfontosabb cél az, hogy újra minél több embernek legyen munkája, és életképes falugazdaság alakuljon ki. Elsősorban a helyi igények kielégítése élvez prioritást, de a felesleget természetesen örömmel adják el azoknak, akik támogatni tudják az ilyen kisközösségeket, valamint minőségi magyar termékekre vágynak. Varsány a környék adottságai miatt elsősorban a gyümölcstermesztést akarja felfuttatni, így az idei rendezvény alatt is elsősorban a gyümölcstermesztés és –feldolgozás állt a középpontban. Szerencsére van már követhető jó gyakorlat: hat-nyolc évvel ezelőtt pont Varsányban járt egy erdélyi csapat, akik az itt megindult közös gondolkodás eredményeként mára létrehozták a Székely Gyümölcs márkát, amit most a varsányiak szeretnének „hazahozni”, és a kinti gyakorlat mintájára megalkotni a Palóc Gyümölcs márkáját. Az idei találkozón sikerült is a célokat meghatározni, és a külföldi résztvevők tapasztalatainak köszönhetően már az is pontosan látszik, hogy ezeket a célokat hogyan lehet majd megvalósítani.

A szakmai programokat is ennek jegyében, céltudatosan szervezték meg: több környékbeli, helyi terméket, így többek között gyümölcsöket feldolgozó vállalkozást látogattak meg. Jártak Drégelypalánkon, ahol házi gyümölcsökből készítenek lekvárokat, szörpöket és más különlegességeket; majd Berkenye következett, ahol a helyi hűtőház tartott számot a legnagyobb érdeklődésre; végül Nagykeresztúron, a Gyümölcsházban zárult a június 26-i túra, ahol a pálinkafőzéssel és a gyümölcsborokkal lehetett megismerkedni. A szakmai napnak köszönhetően nagyon sok olyan ötlettel találkozhattak a résztvevők, amiknek segítségével otthon ki-ki meg tudja majd erősíteni saját gazdaságát.

Június 27-én az előző napi élmények, tapasztalatok közös feldolgozása következett. Itt új, kreatív, előremutató megoldásokat kerestek a közös problémára, hogy hogyan lehet újra élettel megtölteni a falvakat, és miként lehet megváltoztatni a mostani, kedvezőtlen környezetet. Ehhez most sikerült egyesíteni Európa kreatív energiáit, aminek köszönhetően itthon és külföldön is számos fejlesztés indult meg.

A találkozó résztvevői újabb és újabb ötleteket, programterveket fogalmaztak meg. Abban mindenki egyetértett, hogy a falugazdaság fenntarthatóvá tétele az egyik legfontosabb feladat, ehhez pedig ki kell alakítani a gazdasági együttműködés lehetőségeit. Az emberek többsége a falvakban szeretne maradni, ehhez viszont jó körülményeket kell teremteni. A testvértelepülési kapcsolatok kiváló alapot adnak az országokon átnyúló együttműködéshez, egymás jobb megértéséhez. A hagyományok, értékek megőrzése is könnyebb uniós támogatással, az oktatási cserekapcsolatok pedig a fiatalokat segítik a tanulásban. A közösség összetartása a legfontosabb cél a kistelepüléseken, ehhez pedig minden lehetőséget meg kell ragadni.

Az Európai Unió támogatása a hazai civilek számára egyre fontosabbá válik, mert a faluközösség megerősítése, a családi gazdaságok támogatása csak az önkéntesek, az önkormányzatok és a civilek összefogásával valósítható meg. Az európai identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik az Európa a polgárokért program, hiszen segítségével olyan szakmai és személyes kapcsolatokat lehet építeni, amelyeknek köszönhetően ki lehet törni a mostani kedvezőtlen helyzetből. Pintérné Kanyó Judit aláhúzta: a civilek nélkül ez nem fog menni, mert az önkormányzatok egyre kevesebb pénzt kapnak, és vidéken ez még nagyobb gondokat okoz.

Varsányban a találkozó után máris azon kezdtek el gondolkodni a helyiek és a civilek, hogyan lehetne hasznosítani a tapasztalatokat. Több más uniós program szinergiájának a megteremtésével egy olyan fenntartható gazdasági modellt akarnak létrehozni, ami munkát adhat a falu lakosainak, megerősíti a térség családi vállalkozásait, megőrzi a magyar falu értékeit Európának, és fenntartja azt a példás együttműködést, amit a külföldi testvértelepülésekkel sikerült felépíteni.

Ugrósdy Márton