Minőségfejlesztés az idegen nyelvek oktatásában és az IKT eszközök használatában

2015 | | IKT, nyelvtudás | Bács-Kiskun | Minőségfejlesztés az idegen nyelvek oktatásában és az IKT eszközök használatában

Bár szinte csak most indult az Erasmus+ program, számos jó tapasztalatot osztottak meg velünk pályázóink. Idén nyáron jó néhány 2014-ben benyújtott Erasmus+ KA1 mobilitási projekt zárult, közöttük a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda projektje, melynek címe: „Minőségfejlesztés az idegen nyelvek oktatásában és az IKT eszközök használatában”. Az új programban az egyik legmeghatározóbb változás az, hogy a továbbképzéseken részt vevők már nem pályázhatnak egyénileg. Az összetett pályázatok immár intézményi szintre léptek .A pedagógusoknak az intézmények igényeihez is igazodva kellett megfogalmazniuk céljaikat, melyeket egy Európai Fejlesztési Terv elkészítésével kellett megerősíteniük. Így lettek az eddigi, gyakran egyszemélyes, pályázatokból projektek.

A fent említett projekt kiváló példát mutat a hatékony projektmenedzsment lépcsőfokaira. A megvalósító munkatársak által választott kurzusok tematikája és a jobshadowing tevékenységekre vonatkozó tervei illeszkedtek az intézmény középtávú fejlesztési tervéhez, a pályázat célkitűzései az intézményi munka fejlesztését szolgálják. A megjelölt tematikájú mobilitásokat a tervek szerint meg is valósították. A hat mobilitásban az intézményvezető, angol- és némettanárok, munkaközösség-vezetők és egy pedagógiai asszisztens is részt vett. A munkatársak különböző nyelvi és IKT fejlesztést célzó kurzusokon, módszertani továbbképzéseken és jobshadowing tevékenységekben vettek részt Angliában és Németországban.

A jobshadowing tevékenységeket előző iskolai projektjük német partnerénél hajtották végre, részt vettek a partnerintézmény mindennapi életében, órákat látogattak, és maguk is tartottak különböző foglalkozásokat. Megismerkedtek az intézményben alkalmazott mérési-értékelési rendszerrel, múzeumpedagógiai és projektpedagógiai tapasztalatokat gyűjtöttek.

A hallei alapfokú iskolában a gyerekek az ismeretek elsajátításához, bevéséséhez, a mérésekhez gyakran használnak különféle játékos eszközöket. Az iskola ellátottsága jobb a magyar intézményénél, rendelkezésre állnak osztályonként a szükséges eszközök, amelyeket a fejlesztőpedagógiában és a mérésekben is felhasználnak. A matematikai, nyelvi, természettudományosés logikai készségek területén a napi gyakorlat része a differenciált eszközhasználat. Többféle „varázsdoboz” is rendelkezésre áll, ezek tartalma a felhasználás céljához igazodik. Első pillantásra kártyák, képek, dobókockák, fonalak, bábok bonyolult rendszerének tűnhet , de már az első osztályosok is megtanulják, melyik feladathoz milyen eszközökre van szükség, hogyan kell használni őket. A „játék” eredményét a gyerekek lejegyzik a füzetbe vagy a játék haladási lapjára, így tájékozódhat a pedagógus az egyes kompetenciák szintjéről. A gyerekek tudását központi számítógépes programok segítségével is mérik, melyek valamennyi évfolyam és tantárgy esetében elérhetők, használhatók gyakorlásra és mérésre is, az eredményeket tárolja a rendszer.

A partnerintézménybe látogatók találkoztak emellett a LÜK játékkal, melyet a logikus gondolkodás fejlesztésére terveztek. Beszereztek néhány példányt belőle, amelyet otthon a német illetve az angol nyelv tanításához használnak. A németországi testnevelésórán látott óriási szivárványos kelméből is hoztak haza kettőt a pedagógusok, melyeket nagy örömmel használnak azóta is a mozgáskoordináció fejlesztésére és a csoportkohézió erősítésére osztálykeretben és délutáni foglalkozások során egyaránt.

A német partnerintézmény kihasználja az egyetemi város adta kulturális előnyöket, a tanulás színterét gyakran az iskolán kívülre helyezi. Rendszeresen tartanak projekthetet vagy múzeumpedagógiai foglalkozásokat, ebben segítséget nyújtanak a múzeumpedagógusok és az egyetemisták is.. Az iskolában már egy héttel korábban megkezdődött a látogatásra való felkészülés az első osztályosok körében: a ráhangolódás, az ismeretek összegyűjtése, a kérdések megfogalmazása. A jobshadowing alatt lehetőség volt személyes tapasztalatokat szerezni a megvalósításról. A múzeumpedagógus munkáját önkéntes egyetemista segítő is támogatta. Ezek a tapasztalatok megerősítették az iskolát abban, hogy az új tanévben az alsó tagozatos gyerekek számára is szervezzenek múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Az előkészítés és az eredmények felhasználása más tantárgyak esetében is mintául és sok ötlettel szolgál a pályázó intézmény tanítói számára.    

Az angliai partnereket körültekintően választotta ki a kiskunhalasi iskola A képzők nemzetközileg is elismertek, több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a felnőttképzésben. A kurzusokon a nyelvi, módszertani fejlesztésen kívül a résztvevők iskolákat, oktatási intézményeket látogattak, lehetőségük volt nemzetközi csapattal együtt dolgozni, megosztani tapasztalataikat a hazai pedagógiai munka jellegzetességeiről. Az egyik választott kurzus témája a tartalom alapú nyelvoktatás volt, mely a pályázó intézmény módszertani fejlődésében jelentett előrelépést, és a már használt nyelvi tankönyv szakszerű feldolgozását támogatta. A képzések mindegyike foglalkozott az IKT eszközök és modern számítógépes programok felhasználási lehetőségeivel az oktatásban.

A kiutazások célja az volt, hogy a képzések eredményei elősegítsék az egyéni pedagóguskompetenciák fejlesztését, és a szervezett tudásátadáson keresztül hozzájáruljanak az intézmény fejlesztési céljainak eléréséhez. A projekt legfontosabb eredményei közé tartozott, hogy a résztvevőknél tudatosabb lett a szakmai, pedagógiai életpálya tervezése; szakmailag motiváltabbá váltak, valamint új szakmai kapcsolatokat alakítottak ki. Az utazások során jobban megismerhették az oktatás helyzetét az uniós országokban; fejleszthették idegen nyelvi, kommunikációs, IKT és szociális kompetenciáikat. Ezenfelül az általános és a nyelvtanításhoz kapcsolódó módszertani ismereteiket is bővíthették. A pályázat megvalósítása, a pedagógusok által szerzett tapasztalatok átadása hatással volt az iskola szervezetére, a munkatársak ezután a külföldi továbbképzésekre úgy tekintettek, mint fontos lehetőségre a szakmai megújulás érdekében. Nőtt az intézmény belső továbbképzési kínálata. A blogírás, módszertan, munkaszervezés, ellenőrzés-értékelés területén tartott workshopok hatására az intézmény többi pedagógusa is megismerkedhetett a tanulási eredményekkel.

Hosszabb távú hatásokról is olvashattunk a beszámolóban: az IKT eszközök használata megjelenik a nyelvórákon, új, motiváló hatással bíró eszközöket vonnak be a nyelvtanításba, nyílt órákat is tartanak; a pedagógusok nyitottabbá váltak a legújabb módszerek alkalmazása, adaptálása felé. A tanult új ismeretek, módszerek a felhasznált autentikus anyagok következtében várhatóan a tanítás színvonalának növekedését fogják eredményezni, ami a remények szerint  a diákok motivációját, teljesítményét a is növelni fogja. Mindez mérhetővé válik lesz a tanév végi szóbeli vizsgák és nyelvi kompetenciamérés során több évfolyamon is.

A folyamatok tervezése, a pedagógiai munka, a kapcsolódó önreflexiók kifejezésének képességére is nagy hatást gyakorolt a projekt. A hatások között hangsúlyosan szerepel a tanulás segítése, fejlődött a saját tanulási módszerek megismerése, fejlesztése. A tanultak alkalmazása áthatja az intézményben már bevált mindennapi gyakorlatot, és a szaktanári, osztályfőnöki és egyéb foglalkozásoknál is tetten érhető. Az iskolai tudástárat bővítették a tanulási eredményeket is bemutató óravázlatok, jó gyakorlatok leírásával.

A minőségfejlesztés az idegen nyelvek oktatásában és az IKT eszközök használatában úgy valósul meg hatékonyan az intézményben, hogy az elsajátított ismereteket nyílt órákon, munkaközösségi foglalkozásokon, értekezleteken folyamatosan terjesztik. Az eredmények bemutatására használják a projekt blogját, kiállítást, újságcikket és beszámolókat. Az eredmények és tapasztalatok terjesztésének köszönhetően a projekt hatása jelentkezik a Szent József Katolikus Általános Iskola hazai partnerszervezeteinél is. Az intézményben nyolc szakértő és szaktanácsadó mesterpedagógus dolgozik, akiknek szakmai kapcsolatai túlnyúlnak a saját intézmény keretein, bizonyos területeken fenntartói (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) vagy országos szintűek (Katolikus Pedagógiai és Szakmai Továbbképző Intézet), így a projektnek közvetett hatása van külső szervezetekre.

A jövőben a projekt eredménye nagy részben beépül az intézmény pedagógiai programjába, a tapasztalatok átadása motiválja a munkatársakat az önfejlesztésre, az Erasmus+ programban való későbbi részvételre és további mobilitási és partnerségi pályázatok megvalósítására.

Szilágyi Róbert

A kép kattintással letölthető pdf-ben is megtekinthető.