Magyar, brit, ír, olasz és spanyol szakképzési intézmények vették fel a kesztyűt a pedagógusok vállát nyomó adminisztrációs terhek ellen, és a minőségi szakképzési oktatás érdekében. Hogyan lehet egy Erasmus+ stratégiai partnerség projekt során egy komplex, a minőségbiztosítási rendszert támogató képzést és eszköztárat kidolgozni a technika vívmányainak segítségével? Hartyányi Máriát kérdeztük a nívódíjjal elismert nemzetközi együttműködésről.

Minőségmenedzsment – Technológiával a pedagógusok tehermentesítéséért

Erasmus+ nívódíj 2018

 

Mi volt a projekt kiinduló pontja?

Intézményünkben több mint 20 éve foglalkozunk felnőttképzéssel informatikai szakterületen, ezen belül is OKJ képzéssel és tanártovábbképzéssel. Szerettünk volna tevékenységünknek keretet adni, így 2001-ben bevezettünk egy minőségbiztosítási rendszert, de hamar rájöttünk, hogy inkább elektronikus megoldást kellene keresnünk. A másik ok az volt, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az igény az iskolák belső minőségkultúrájának fejlesztésére, a minőségi oktatást elősegítő minőségmenedzsment megoldásokra. A projekt benyújtásának időszakában kezdődött Magyarországon a pedagógus életpálya modell kidolgozása, ami szintén egy minőségbiztosítási rendszerelemnek tekinthető. Ennek a három tényezőnek a hatására született az ötlet, hogy olyan iskolai eszköztárat dolgozzunk ki, ami az új technológiát a szakképzési minőségfejlesztés szolgálatába tudja állítani.

Mit tart a projekt legfontosabb hozadékának?

Egy nagyon erős konzultációra és hálózati együttműködésre épülő képzés kidolgozását, és az elkészült szoftver eszköz prototípust, amelyhez hasonló megoldást kutatásaink alapján sehol a világon nem találtunk. A képzést sikerült Magyarországon akkreditálni, azonban az alkalmazás (Educational Quality Open Software – röviden EQOS) iskolákon belüli beépítése jóval nagyobb feladat lesz.

Hogyan történt a projekt megvalósítása?

Az első budapesti rendezvényen szakképzésben dolgozó pedagógusok előtt prezentáltuk a céljainkat, és óriási csalódást okozott a fogadtatás. A tanárok egyhangúan többlet terhet láttak a minőségbiztosítási rendszerben, elmondták, hogy nincs energiájuk erre. Világossá vált, hogy ha nem tudunk olyan rendszert kiépíteni, ami kifejezetten a pedagógusok munkáját segíti, akkor nem is érdemes elkezdenünk. Elhatároztuk, hogy meghívjuk a pedagógusokat egy hosszabb online konzultációra. 37 tanár között folyt a beszélgetés arról, hogy mit jelent az iskolában a minőség, miért van szükség minőségbiztosítási rendszerre, és hogyan segíthet ez az oktatásban. Minden nap felvetettünk néhány olyan problémát, amelyek alapvetően befolyásolják a tanítási-tanulási folyamat eredményességét, vitaindítóként videókat, olvasmányokat ajánlottunk, és megkértük a résztvevőket, hogy közös fórumon mondják el véleményüket, írják le egy belső blogban a gondolataikat. A konzultáció alapján egyértelművé vált, hogy a pedagógusok közötti együttműködés és tudásmegosztás az egyik legkritikusabb kérdés a hazai iskolákban. Tapasztalataink szerint a pedagógusok többsége nem, vagy nem eléggé nyitott arra, hogy a saját készítésű oktatási segédanyagait, óraterveit megossza kollegáival.

Miért van ez így?

Mert nem alakult ki Magyarországon egy minőségkultúra. Ehhez fűződik a projekt egyik nem tervezett terméke is. A kutatásaink során bukkantunk rá a CEDEFOP által 2015-ben publikált minőségmenedzsment kézikönyvre, ami egy gyakorlatias útmutató szakképzésben dolgozó pedagógusok, intézményvezetők számára az iskolai minőségkultúra fejlesztéséről. A konzorciummal eldöntöttük, hogy lefordítjuk a partnerországok nyelvére, így most elérhető olaszul, spanyolul és magyarul is. Ezt követte a képzési program kidolgozása, melyhez a könyv kiváló háttéranyagként szolgált.

Tervezés, fejlesztés és működtetés – erre a három szóra épült a képzés.

Az intézményi minőségmenedzser online képzést itthon és Olaszországban szakképzésben dolgozó pedagógusokkal teszteltük, majd a hazai pedagógus-továbbképzési rendszerben akkreditáltattuk. A képzés alapgondolata az volt, hogy sem a minőségkultúra, sem a minőségmenedzsment önmagától nem fog működni, ha nincs az iskolában olyan pedagógus, aki az ezen a területen szerzett kompetenciák birtokában képes és nyitott arra, hogy a belső minőségirányítás koordinálását az intézményvezetéssel közösen felvállalja. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a nyílt forrású minőségbiztosítási rendszernek a fejlesztése is.

Mesélne nekem az alkalmazásról?

Mivel kutatások által bizonyított tény, hogy a tanítás-tanulás minőségét alapvetően a pedagógusok munkájának minősége határozza meg, az alkalmazás célja az iskolai minőségmenedzsment folyamatok támogatásán kívül a pedagógusok mindennapi tervezési és önértékelési feladatainak megkönnyítése volt. Az óratervező modult például a hivatalos OKJ képzések központi kerettanterveiből töltöttük fel, így a tanárok percek alatt készíthetik el a kötelező, pedagógus életpálya modellben kért óratervet. Az értékelés menüpontban több kérdőívet találhatnak, amelyek szintén az életpálya modell szerint szerkesztettek – így megkönnyítve az önértékelések megírását. A minőségbiztosítás menüpont alatt az iskolák mint intézmények megtervezhetik saját folyamataikat, akciótervet készíthetnek határidővel, valamint hosszú távú stratégiát írhatnak közösen. Amiről még nem beszéltünk, az a tananyagtár. Az a funkciója, hogy a tanárok itt osszák meg egymással a digitális eszközeiket, jó gyakorlataikat.

Mi lenne az a legerősebb érv, amivel az intézményvezetőket meggyőzné a minőségbiztosítási rendszer beépítéséről?

A zárókonferenciánkon a jelen lévő intézményvezetőktől, centrumok vezetőitől sok pozitív visszajelzést kaptunk, és többen jelezték, hogy nagyon szeretnék bevezetni az alkalmazást iskolájukban. A Nemzeti Szakképzési Hivatal munkatársa felajánlotta a lehetőséget arra, hogy centrumok számára szervezett rendezvényeken bemutassuk a rendszert. Azonban egy ilyen alkalmazás bevezetése az iskolai munkába hosszú és nehéz folyamat. Először a pedagógusokat szeretnénk elérni és meggyőzni ennek a fontosságáról, hasznáról. Az általános vélemény az életpálya modellről az, hogy a szakképzésben oktatóknak nincs pedagógiai felkészültsége erre. Pedig nemcsak a kurrikulum tartalmának informatikai eszközbe átültetését végeztük el, hanem a pedagógiai háttér átgondolásának segítése is a cél. Ebben mutat egyedülállót az elkészült minőségbiztosítási rendszer. Nagyon sok munka volt benne, de mi meg vagyunk győződve róla, hogy nagyon hasznos.

Az interjút készítette: TOPUZIDU JÁZMIN XÉNIA
Tempus Közalapítvány / Kommunikációs egység

 


A PROJEKT ÉRTÉKEI:

A projekt egy olyan témára fókuszált, ami az elmúlt években és napjainkban is releváns Európában a szakképzés területén. A partnerek generáltak egy általános, egyben bővíthető megoldást, amelynek közös alapja az EQAVET Referencia Keret: a szakoktatás szereplői számára komplex, nyílt minőségi módszerek és eszközök biztosítása, közösségformálás és gyakorlati alapú képzés. Mindez ingyenesen elérhető négy európai nyelven. A stratégiai partnerség jól megalapozottnak és célszerűnek bizonyult. Nyolc tagja öt különböző országból vett részt a projekten.

Intézmény: IT Study Hungary Számítástechnikai Oktató és Kutatóközpont
A projekt címe: Nyílt forrású minőségbiztosítás a szakképzésben
Koordinátor: Hartyányi Mária
Honlap: openqass.itstudy.hu/hu

 

Utolsó módosítás: 2023.04.26.