Hidvégi Mónika a Pannon Egyetem vezetés és szervezés mesterszakán tanul. 2015. második félévét jelenleg Törökországban tölti Erasmus+ ösztöndíjjal. Mónika neve biztosan ismerősen cseng sokak számára, hiszen a Tempus Közalapítvány munkatársai 2015 tavaszán őt választották meg az egyik Erasmus+ kiküldött tudósítónak. Lendületes stílusban fogalmazott, izgalmas, szórakoztató élményei és kalandjai pedig hétről hétre olvashatóak az Erasmus ösztöndíj hallgatóknak Facebook oldalon.
Hogyan és miért választottad Törökországot?
Elsődleges szempont volt, hogy izgalmas, új és meghökkentő élményeket szerezhessek. Már több helyen jártam Európában és vágytam a kulturális sokk érzésre, hogy még nyitottabb legyek a nagyvilágra és tovább feszegessem határaimat. Így végig néztem az egyetem által kínált lehetőségeket és Törökország tűnt a legvonzóbbnak.
Milyen érzés Isztambulban ösztöndíjasnak lenni?
Nagyon izgalmas. Nincs sok idő a honvágyra. Mindennap rengeteg benyomás ér. Teljesen átadom magam a felfedezés és újdonság érzésének. Új ételek, nyelvek, barátok, kapcsolatok és minden, ami ezekkel jár. Törökország annyiból is különleges, hogy sok közös szavunk van, és bizonyos ételek is hasonlóak. Például a lecsó apróbbra szelve itt „menemen” néven fut, és reggelire fogyasztják.
A helyi szokások közül mi tetszik neked leginkább?
A törökök imádnak szórakozni. Mindenhol tudok társasozni és egyáltalán nem néznek furán rám, ha bárhol elkezdek táncolni. Sőt, inkább csatlakoznak, és ezt nagyon élvezem. Arról nem beszélve, hogy imádnak teázni, ezért mindenki igen nyugodt. A kultúrájukban alig van benne az alkoholfogyasztás. Nagyon tetszik, hogy nem részeg emberektől harsognak a bárok, hanem a kellemes baráti csevej nyújt háttérzajt. Ráadásul, mindenki nagyon toleráns és barátságos egymással. Békésen megélnek egymás mellett.
És mi az, ami a legfurcsább számodra?
Alapelvárás az alkudozás. Minden „baráti” áron működik. Egy másik szokás pedig, hogy itt teljesen természetes elaludni egy idegen vállán. Sokszor megesik, hogy az emberek akár napi négy órát is utaznak, így bűntudat nélkül hajtják fejüket kis pihenésre szinte akárhol.
A blog bejegyzéseid alapján rengeteg barátod lehet. Elárulod, hogy csinálod ezt?
Az egyetemen nagyon jól működik az ESN hallgatói szervezet, így jó kapcsolatba kerültem az ottani mentorokkal és önkéntesekkel. Már az első hetekben összeismerkedtem pár erasmusossal az egyetemről és velük azóta is idilli a kapcsolat. Mi vagyunk a Kankák (törökül többek mint legjobb barátok). Már most tervezzük, hogy a nyarat együtt töltjük és meglátogatjuk egymás kulturális eseményeit. Ezen felül természetesen a lakótársaimmal is igen közel kerültünk egymáshoz. Júliusban majd Magyarországon találkozunk és lezárjuk ezt a mesés félévet.
Mi volt igazán hasznos idáig számodra az ösztöndíj alatt?
Megismertem egy merőben más kultúrát. Úgy érzem, hogy most már jobban megértem a világot, amiben élünk és az azt mozgató erőket. Mindennap találkozom a szíriai menekültekkel, és ez egy egészen új motivációt nyújt, hogy a jövőben még többet segítsek a rászorulóknak. Tovább szeretnék önkénteskedni, részt venni non-profit szervezetek tevékenységeiben. Megtanultam, hogy nem kell feltétlen az előítéleteknek hinni és rettegni a változástól. Ha nyitott vagy, temérdek kedves emberrel tudsz megismerkedni. A lényeg, hogy tisztelni kell mások szokásait és határait. Én merőben másképpen állok most a világhoz. Sokkal tudatosabbnak, közvetlenebbnek és rugalmasabbnak érzem magam. Ezeknek a soft skilleknek az elsajátításával pedig úgy vélem, sokkal könnyebben veszem majd a jövőbeli akadályokat.
Mit fogsz hazahozni magaddal az Erasmusról?
Tengernyi emléket, élményt. Egy török zászlót, fűszereket, tea keverékeket és a hamamban használt lószőr kesztyűt. Pár receptet, tánclépést, új kifejezéseket különböző nyelvekből. Magabiztosságot, tudást, kapcsolatokat és újabb életcélokat.
Utolsó módosítás: 2015.11.27.
