Nem szükségszerű, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek más életpályát járjanak be

2018.11.26.

Projekttükör | Köznevelés

Meglepő eredménnyel zárult a Rejtett Kincsek Down Egyesület Erasmus+ projektje, ami során három hónapon keresztül tartottak közös foglalkozásokat tipikus fejlődésű, valamint fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű gyerekeknek.

Az inkluzív nevelés pozitív üzenetét szerették volna a lehető legtöbb általános iskolába eljuttatni, hogy az együttnevelésre épülő oktatás lehetőségét minél többen megtapasztalhassák. Az Európai Unió támogatásával kidolgozott módszertani anyag kifejlesztéséért és gyakorlati kipróbálásáért Erasmus+ Nívódíjban részesültek. A koordinátorral, Kisari Károllyal beszélgettünk.

Mi volt az a probléma, ami életre hívta a projektjüket?

A projektben részt vevő országokban nagyon kevés „jó gyakorlatot” látunk a kora gyermekkori intervenció és az inkluzív nevelés területén a mindennapi életben, miközben nagyon sok elméleti képzés és infrastrukturális fejlesztés valósult meg a témában. Mind a két területen fontos lenne a családok bevonása és a szakmaközi együttműködések erősítése. A helyzet javításában érintett oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszerek ugyanis egymáshoz nem, vagy nem megfelelő mértékben kapcsolódnak, egymás (szak)nyelvét nem értik, a rendszereik, szabályozásaik nincsenek összehangolva, így nem is tudják a gyakorlatban hatékonyan segíteni a fogyatékossággal élő, illetve az eltérő nevelési igényű gyerekeket.

Milyen eredmények születtek az Erasmus+ projektjüknek köszönhetően?

Közel 1000 tipikus fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermeket vontunk be közvetlenül, akik megtapasztalhatták a közös „munka” élményét. Egy átgondoltan felépített előzetes felkészítés után, három hónapon keresztül minimum 10 alkalommal bevittünk fogyatékos és sajátos nevelési igényű gyerekeket az iskolai csoportokba, ahol közös foglalkozásokon vettek részt. A közös alkalmak végére minden iskolában közös záró programmal készültek a gyerekek, aminek kapcsán közös színpadi előadásokat mutattak be, és a közös három hónapos munka során elkészült alkotásaikból kiállításokat rendeztek.

A gyerekek és pedagógusok körében végbement belső folyamatokat egy hatásvizsgálat keretében lekövettük, és egyértelműen pozitív eredményeket mértünk. Azt tapasztaltuk, hogy az előzetes félelmek nagy része eloszlott, például a pedagógusok arról számoltak be, hogy a várakozásaikkal szemben nem jelentett nagy nehézséget a sajátos igényű gyerekekkel való közös munka. A tapasztalatokra alapozva a projekt során elkészült egy közérthető módszertani protokoll, amelyben a kora gyermekkori intervenció és az inkluzív nevelés együtt, egymásra épülve jelenik meg.

Milyen kihívásokkal szembesültek a projekt megvalósítása során? Melyik eredményre a legbüszkébbek?

Olvassa tovább az interjút és nézze meg a projektről készült videónkat!

További sikeres projektekről is szívesen olvasna? 
Ide kattintva böngészheti szűrhető adatbázisunkat.

Utolsó módosítás: 2018.11.28.