Hosszabb szakmai gyakorlatok - Tanulószerződéses tanulók mobilitása Európában

2019.06.06.

Magazin | Szakképzés

Mi akadályozza a szakképzésben a tanulókat abban, hogy hosszú távra menjenek külföldi szakmai gyakorlatra? Európai szinten milyen kezdeményezések vannak az akadályok megszüntetésére? 2019. március 21-22-én az Európai Parlamentben tartották a Tanulószerződéses tanulók mobilitása Európában c. konferenciát, amelyen döntéshozók, cégek, oktatási intézmények és gyakornokok gondolkodtak közösen arról, hogyan lehetne elősegíteni a hosszabb távú tanulói mobilitásokat a szakképzésben.

Az Erasmus+ program szakképzési mobilitási pályázattípusában lehetőség van arra, hogy a tanulók akár 12 hónapos külföldi szakmai gyakorlaton is részt vegyenek. Az európai pályázati statisztikák azonban azt mutatják, hogy 2-4 hét a leggyakoribb mobilitási időszak, 3 hónapos vagy annál hosszabb mobilitásra csak a tanulók töredéke vállalkozik. A hosszabb gyakorlat pedig nemcsak a nyelvtanulást segítené, hanem jelentős szakmai fejlődéssel is járna, ami csökkentheti a fiatalkori munkanélküliséget és növeli az EU gazdasági versenyképességét. Mégis, számos akadálya van a hosszabb tanulói mobilitásoknak:

  • Európában a többféle szakképzési rendszer miatt nehézkes az elismerés, a gyakorlat beszámítása;
  • az egyetemi hallgatókkal ellentétben itt gyakran kiskorúakról van szó, akiknek a szüleit is meg kell győzni a hosszabb külföldi gyakorlatról;
  • a küldő és fogadó munkahelyeknek kevés az információjuk a tanulókkal kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről. 

Az Európai Bizottság a mobilitási akadályok feltárására hirdetett meg egy pilot projektet 2016-ban és 2017-ben, valamint a Cedefop is elindított egy átfogó kutatást a tanulószerződéses tanulók gyakorlatáról és a hosszabb távú mobilitási lehetőségekről. A kutatásban országelemzések alapján, többféle szempontból kategorizálják a szakképzési rendszereket, és javaslatokat fogalmaznak meg az adott szakképzési rendszer fejlesztésére, hogy az képessé váljon a hosszabb tanulói mobilitások támogatására. A kutatás 2021 végéig tart és célja az is, hogy elősegítse az Európai Oktatási Térség (European Education Area) 2025 létrejöttét.

Egy másik kutatás az Erasmus+ programországokban vizsgálta azokat a szakképzési mobilitási programokat, amelyeket nem az Erasmus+ forrásaiból finanszíroznak, hanem országos szintű vagy helyi/regionális kezdeményezések. A kutatás megállapításai szerint fontos lenne feltérképezni a szinergiákat és azonosítani az átfedéseket a különböző programok között, a jó példákat (PIU, EDUFI, ProTandem, Nordplus) szélesebb körben megismertetni és a lehetséges elemeket átvenni, beépíteni az Erasmus+ program leendő utódjába.

A konferencián több olyan európai kezdeményezést is bemutattak, amelyek a hosszabb szakmai gyakorlatokat népszerűsítik. A EuroApprentices egy olyan hálózat, amelynek tagjai volt gyakornokok, és céljuk, hogy láthatóbbá, vonzóbbá tegyék a szakképzési gyakorlatokat kortársaik számára a közösségi média segítségével. A European Alliance for Apprenticeships tagjai (cégek, oktatási intézmények, kamarák, civil és helyi döntéshozó szervezetek) különböző vállalásokat tesznek annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék a szakképzést, pl. a cégek vezetőségét győzik meg a gyakornokok fogadásáról és küldéséről; támogatórendszert dolgoznak ki a gyakornokok számára; dolgoznak a gyakornokokkal kapcsolatos helyi szakképzési szabályozás reformján.

A European Parents’ Association a szülőket támogatja abban, hogy megfelelő információval rendelkezzenek az oktatási lehetőségekről, a szakképzési külföldi gyakorlatokról. Ezek tervezésekor, szervezésekor különösen fontos a szülők bevonása, teljes körű tájékoztatása. A minden részletre kiterjedő előkészítés és a jól megalapozott együttműködési keretek segítik elnyerni a szülők bizalmát – a társaság ezért különböző fórumokon, ajánlások megfogalmazásával hívja fel erre a szervezők és döntéshozók figyelmét.

A konferencia résztvevői az alábbi fejlesztési javaslatokat fogalmazták meg a sikeres hosszú távú mobilitások szervezéséhez:

  • legyenek olyan információs központok, amelyek a gyakornok elhelyezésével kapcsolatban megfelelő információt tudnak adni (pl. helyi jogszabályok, egészségügyi/ társadalmi biztosítás, fizetés mértéke) és segítik a gyakornokot a helyi ügyintézésben;
  • a leendő gyakornokoknak biztosítsanak olyan nyelvi felkészítést, ami személyes jelenléten (nem online kurzuson) alapul;
  • a cégek számára biztosítsanak világos útmutatást a gyakornokok fogadásával kapcsolatban, csökkenjenek az ezzel járó adminisztratív terhek;
  • az európai szakképzési rendszerekbe hosszabb távon épüljön be a mobilitási időszak.

Mindezek eléréséhez természetesen szükséges a tagállamok támogatása, a nemzeti szabályozások harmonizálása. A konferencia résztvevői tudják, hogy ehhez hosszú utat kell bejárni, azonban bíznak abban, hogy a jövőben kialakulhat egy olyan egységes európai gyakornokság, ami minden érintettnek (tanulónak, iskolának, cégnek) elérhető és előnyös lehet.

A Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája részt vett a pilot projektben, amelyet a Pályázati Pavilon 2017. őszi számában mutattunk be.
tka.hu » Kiadványok » Pályázati Pavilon » 2017. ősz

Az iskola az idén elnyerte az Erasmus+ Nívódíjat is, projektjükről a 52. oldalon olvashat.
tka.hu » Kiadványok » Pályázati Pavilon » 2019. tavasz

NAGY-SINKÓ ZSÓFIA
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda

  A Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában további cikkeket olvashat az élményalapú tanulás
módszereiről különböző oktatási szektorokban. 

Utolsó módosítás: 2019.06.27.