---

A fiatalok megismerhették a fenntartható településfejlesztés szempontjait, felmérték saját közösségük igényeit, és párbeszédbe kezdtek az önkormányzatok döntéshozóival. Az ambiciózus kezdeményezés nehézségeiről, eredményeiről és szépségeiről mesélt nekünk az Erasmus+ nívódíjjal elismert projekt koordinátora, Gulyás Barnabás.

A RÉszreVétel (RÉV) nagyon komplex projekt. Hogyan magyaráznád el a lényegét egy kívülálló számára?

Ez egy figyelemfelhívó kezdeményezés volt. Rámutattunk: van még értelme hinni abban, hogy a fiatalok közösségben gondolkoznak. Ezzel együtt a RÉV során a szervezetünk biztonságos helyzetben próbálhatta ki magát. Úgy fejleszthettünk közösséget, hogy nem a miénk volt teljes mértékben a felelősség, mivel magunkra a katalizátor szerepét osztottuk. Mi adtunk erőt, „paripát” a közösségeknek, de az rajtuk állt, hogy képesek-e változást elérni.

 

Ez a szerep megkönnyítette a munkátokat?

Hosszú távon nem feltétlenül. Katalizátorként nem lehet olyan erőteljes, tartós változást helyben elérni, mint ha aktív szerepet vállalunk a településeken zajló folyamatokban. Annak mindig nagyobb hatása van, ha belülről kezdeményeznek ilyen ügyet. A részt vevő fiatalok egy részét sikerült erre a belső kezdeményező szerepre motiválnunk a találkozásaink alkalmával, egy részüket viszont sajnos nem. Megnehezíti a belső változást, ha a közösség igényeit még nem határozták meg, vagy ha a közösség tagjai állandóan cserélődnek.

A projekt 2016-ban kezdődött és 2017-ben zárult le. A mai napig tartjátok a kapcsolatot a részt vevő fiatalokkal?

Igen. Egy részükkel szorosabb a kapcsolat, közös kezdeményezésekben is gondolkozunk, és ezek megvalósításában is születtek már konkrét együttműködések. Néhányuk életét nagyban befolyásolta a projekt. Az egyik fiatal például csoportvezető egy hosszú távú, több ificserét magában foglaló nemzetközi projektben.

Sok településen kézzelfogható eredményeket értetek el. Zalaegerszegen például szoros kapcsolat alakult ki a fiatalok és az önkormányzat között, Törökbálinton pedig ifiklub alapításába kezdtek. Most már azt is láthatjátok, hogy hosszú távon milyen hatásai vannak a kezdeményezésnek. Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?

Azok az eredmények, amiket elért a projekt, nem tűntek el, és új kezdeményezések is elindultak. Az egri résztvevők például egy másik strukturált párbeszéd projektünkbe is be tudtak kapcsolódni, ahol még több tapasztalatot szereztek, és most már ők is pályáznak! Ráadásul adminisztratív szempontból az önkormányzat a pályázó, így a döntéshozói oldal is aktív szerepet vállal a nyertes projektjük megvalósításában.

Elkészült egy könyv is (Helyben hogyan?), ami elképesztő sikert aratott, nem számítottunk rá. Igaz, hogy nem teljesen tudományos jellegű publikáció, de hiánypótló gyakorlati nézőpontot ad azoknak az útkereső önkormányzatoknak, ahol az ifjúsági referensnek még nincsenek tapasztalatai, vagy a helyi ifjúsági munkának nincsenek még előzményei, hagyományai. A kiadvány révén minket is megtalálnak, havonta egy-két település keres minket, hogy tanácsokat kérjen.

A fiataloknak szóló képzések során milyen módszereket alkalmaztatok?

Olyan témákat feszegettünk, amik nem feltétlenül vonzók számukra. Ilyen például a közpolitika, a párbeszéd, az önkormányzatiság… Ezeket játékos keretbe helyeztük. Ott van például a térképes feladat. Minden fiatalt megkértünk, hogy rajzolja le a települést, ahonnan jött, mindenféle segítség, telefon vagy térkép nélkül. Így gyakorlatilag a mentális térképüket vetették papírra, azokkal a helyekkel, amelyek nekik fontosak. Amikor ezt összehasonlítottuk a tényleges térképpel, rájöttek, hogy nem is tudják, milyen lehetőségek vannak még náluk, vagy éppen mekkora az adott település. Később pedig azt is lerajzolták, hogyan nézne ki a településük ideális térképe – reális keretek között. Összességében a nemformális tanulás jól bevált módszereit alkalmaztuk, csak a saját projektünkre szabtuk azokat. Nem túl „szexi” témákat tettünk vonzóvá, és ehhez az kellett, hogy mi is higgyünk a tapasztalati úton történő tanulás fontosságában.

A PROJEKT ÉRTÉKEI: A RÉV országszerte megerősítette a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédet. A helyi közösségekben kézzelfogható folyamatok indultak be, amelyek hatással voltak a fiatalok, a döntéshozók és a közösség életére is. Emellett egy hiánypótló, gyakorlatorientált kötet is megjelent Helyben hogyan? A települési ifjúsági munka gyakorlati kiindulópontjai címmel, amely segítséget nyújt minden ifjúsági referensnek munkája során. Intézmény: Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) Projekt címe: RÉszreVétel (RÉV) Koordinátor: Gulyás Barnabás Honlap: www.reszrevetel.hu

Ti mit tanultatok a projekt során?

Ez egy nagyon ambiciózus projekt volt, sok résztvevővel, viszonylag hosszan tartó folyamatokkal. Így utólag visszanézve azt gondolom, hogy túl ambiciózus. A projektet háromszor adtuk be, mielőtt a nemzeti iroda elfogadta. Kezdetben nem mértük fel a céljainkat, és túl sokat tűztünk ki magunk elé. Végül sok konzultáció után a negyedik változatot elfogadták, de még így is várható volt, hogy nem tudunk mindent teljesíteni, amit beterveztünk. Hagyták, hogy ezt a saját bőrünkön tapasztalhassuk meg: ha ez nem így lett volna, akkor nem tudtuk volna azokat a szakmai folyamatokat beindítani, amelyek a RÉV-et követően – részben annak köszönhetően – bontakoztak ki.

Milyen hatásai voltak a projektnek a GYIÖT-re?

Nagyon sokat fejlődött a szervezet mennyiségileg és minőségileg is. Megismertük a célcsoportunkat, jobban tudunk az igényeire reagálni. A részt vevő fiatalok sok mindennel minket keresnek meg, legyen szó Erasmusról, pályaválasztásról vagy módszertani kérdésekről. Az önkormányzatokkal való jobb kapcsolat miatt pedig a kapacitásunk nőtt, több önkéntessel tudunk dolgozni, és több megbízást, feladatot is kapunk. Ez a projekt szintetizálta minden addigi tudásunkat, amit azóta még tovább csiszoltunk. Szerintem nagyon kevesen foglalkoznak ilyen szinten ifjúsági közösségi fejlesztéssel.

Személyesen mi volt a legjobb élmény, ami a projekt során ért?

Van az egésznek egy személyes és egy szakmai oldala. A projektnek köszönhetően megismertem egy olyan embert, akivel nagyon szoros barátságot kötöttünk. Szakmailag pedig az volt a legjobb, hogy láttam az ötletből való megvalósulást. Próbáltunk kisebb ötletekből is kiindulni, de nem bírtuk elengedni az álmunkat, azt, hogy itt most valami nagyot akarunk. Nagyon izgalmas volt látni, milyen folyamatok indulnak be a közösségekben. Rettentően sokat adott ez, bármilyen nehéz is volt kivitelezni.

Mik a jövőbeni terveitek?

A minőséget helyezzük előtérbe. A RÉV során megtapasztaltuk, hogy az önkormányzatok egy jelentős része nem tudja megfogalmazni, hogy mit jelent az ifjúsági feladatellátás valójában. Ez baj. Ez ellen szeretnénk tenni mi. A fiatalok és a döntéshozók aktív párbeszédét szeretnénk erősíteni, és több szakmai anyagot is tervezünk készíteni az önkormányzatoknak. Pénzt nem tudunk adni, de tudást igen.

Az interjút készítette: HARGITAI ÁGNES
Tempus Közalapítvány/ Kommunikációs egység

 

További sikeres projektekről is szívesen olvasna? 
Ide kattintva böngészheti szűrhető adatbázisunkat.

Utolsó módosítás: 2019.06.26.