A fiatalos lendület és a nemzetköziség kizökkent a napi rutinból – Külföldi önkéntesek magyar óvodákban
2019.07.01.
Magazin | Köznevelés
Nem minden óvodának van bátorsága és módja arra, hogy projektmegvalósítóként kapcsolódjon be az Erasmus+ programba. Szerencsére nekik is van lehetőségük belekóstolni abba, milyen lehet multikulturális légkörben dolgozni.
„Már négy éve fogadunk külföldi önkénteseket, sokszor minden csoportban van egy” – mondja Bácsalmásyné Vidák Ildikó, a pécsi Városközponti Óvoda Belvárosi Tagóvodájának vezetője. „Ezek a fiatalok minden nap 8-tól 1-ig itt vannak az óvodában, és segítik az óvónők munkáját, gyakorlatilag úgy kell őket elképzelni, mint egy pedagógiai asszisztenst. Játszanak a gyerekekkel, segítenek nekik, elkísérnek bennünket a programokra, tehát végigkísérik a mindennapjainkat.”
Mégis van valami plusz abban, hogy külföldi – különböző nyelvű és kultúrájú – fiatalok dolgoznak az óvodában. „Az önkéntesek behoznak egy élő nyelvet, új dalokat, mondókákat, és megismertetnek egy másik kultúrával is bennünket, ami nagy élmény a gyerekeknek. Szervezünk közös programokat, előadásokat, karácsonyi ünnepséget, amikor valódi multikulturális közeget tudnak teremteni a fiatalok. Olyan színt hoznak az óvodába, amit a szülők is nagyra értékelnek, többen már a beiratkozáskor jelzik, hogy örülnek a lehetőségnek.”
Hasonlóan pozitív tapasztalatokról számol be Heteiné Löki Judit, a debreceni Százszorszép Óvoda pedagógusa, aki mentorként segíti a hozzájuk érkező önkéntesek beilleszkedését. „Egy óvodás korú gyerek – az életkorából fakadóan – nagyon ragaszkodik a nevelőjéhez. Ha egy más nyelven beszélő „idegenhez” is tud érzelmileg kötődni, abból csak profitálhat. Nyitottabbá válik, és később is könnyebben elfogadja, ha valaki például más kultúrából érkezik. Minél korábban megismerkednek a gyerekek azzal, hogy a világ sokszínű és tágas, annál természetesebb lesz ez számukra a későbbiekben.”
A debreceni óvodában jártak már brazil, török, spanyol és olasz önkéntesek is, most is épp ketten vannak a csoportban, de maximum egy évig maradnak. „Természetesen előfordulhat egy-egy tartózkodóbb kisgyerek, aki nem szereti ezt a nagy jövés-menést, de ők is rugalmasabbá, elfogadóbbá válnak idővel, és az én tapasztalatom az, hogy a gyerekeknek összességében csak hasznukra válik, ha külföldi önkéntesekkel találkoznak az óvodában.”
Első lépések
A pályázást és az önkéntesek kiválasztását helyi szervezetek végzik. Pécsett a Területfejlesztők a Vidékért Egyesülettel szoros együttműködésben valósulnak meg a projektek.
„Szerencsések voltunk, mert a mi óvodánkba járt az egyesület vezetőjének a gyermeke, így közelről látták az itt folyó munkát és a módszereket, amelyekkel dolgozunk, és felvetették, hogy mit szólnánk hozzá, ha pályáznának. Gyakorló óvodaként rendszeresen dolgozunk óvónő-, illetve dajkaképzős fiatalokkal, tehát az új emberek befogadásával és az ismeretátadással kapcsolatban nagy gyakorlattal rendelkezünk, a testületünk pedig nagyon nyitott pedagógusokból áll, ezért úgy döntöttük, hogy egy próbát megér a dolog” – meséli Bácsalmásyné Vidák Ildikó. „Nagyon sok kérdés volt bennünk az elején: mennyire alkalmasak a feladatra azok a fiatalok, akik jönnek; tizen- vagy huszonéveseket érdemes-e fogadni; hogy fogjuk legyőzni a nyelvi akadályokat? De szerencsére eddig még mindent sikerült közösen megoldanunk.”
Debrecenbe a Világjáró Önkéntes Nonprofit Kft. Erasmus+ projektjén belül érkeznek az önkéntesek. Itt is a szervezet kezdeményezésére indult el az együttműködés. „A fiatalok bármilyen területről érkezhetnek. Volt már, aki az IT szektorból jött, volt kétkezi munkás is, de mindegyiküknek vannak tapasztalataik a gyerekekkel, nem véletlenül akarnak óvodában segédkezni, és az eddigiek alapján nagyon jól tudtunk együtt dolgozni mindenkivel” – mondja Heteiné Löki Judit. „A Világjáróval való jó kapcsolatnak köszönhetően nemrég hozzánk került egy olyan lány is, aki egyébként a Hortobágyi Madárkórházban volt önkéntes, de csütörtökönként kézműves foglalkozásokat tartott nálunk a gyerekeknek. Ő is egy új színt hozott, és ezt nagyon élvezték az ovisaink.”
Nyelvtanulás könnyedén
A nyelvtanulás fontos hozadéka ezeknek a projekteknek, de ez nem csak azt jelenti, hogy a gyerekek találkoznak egy idegen nyelvvel és elsajátítanak néhány kifejezést vagy megtanulnak egy-egy dalt.
„A szabad játék során minden nyelvi akadály eltűnik. A gyerekeket még nem zavarja, hogy nem beszélnek tökéletesen angolul vagy nem jó a kiejtésük. Meg mernek szólalni, és mondják, ami eszükbe jut, így nem alakul ki bennük az a gát, ami a felnőttekben vagy a kamaszokban már megvan, és sokat fejlődhetnek az idegennyelv-tanulás tekintetében” – mondja a debreceni óvónő. „A dolog fordítva is igaz: van egyfajta kölcsönösség, hiszen eközben az itt lévő külföldiek is tanulnak magyarul. Volt például egy jó humorú olasz fiú, aki aktívan bekapcsolódott az életünkbe, és a gyerekek folyton keresték a társaságát. A sok együtt töltött idő alatt jól megtanult magyarul, és alapfokú nyelvvizsgával tért haza.”
„Az önkéntesek nagyon jól megértetik magukat a gyerekekkel, nem szükséges, hogy az óvónők fordítsanak. Felnőttként sokszor nehéz ezt megérteni, de nincs olyan, amit ne tudnának egymással lekommunikálni. Annál is inkább, mert sokszor nem a nyelv a fontos, hanem egyéb eszközöket, játékokat is használnak a kommunikációban” – teszi hozzá a pécsi óvodavezető. „A programban való részvételnek pedig egy fontos hozadéka, hogy az óvónőket is inspirálja a nyelvtanulásra és az önfejlesztésre, hiszen számukra is fontos, hogy lépést tudjanak tartani a fiatalokkal.”
Heteiné Löki Judit szerint egy idősödő pedagógustársadalomban nagy jelentősége van annak, hogy a gyerekek korban hozzájuk közelebb álló nevelőkkel is találkozhatnak az óvodákban, hiszen velük esetenként jobban meg tudják értetni magukat. „Ugyanakkor az óvónők is rengeteget profitálhatnak egy ilyen programból” – mondja – „új ismeretségekre tesznek szert, kicsit belelátnak egy másik kultúrába, színesíthetik a pedagógiai programjukat a más országokból hozott dalokkal, szokásokkal, módszerekkel. A fiatalos lendület és a nemzetköziség pedig kizökkent a napi rutinból és felfrissíti a hétköznapokat.”
Gergely Viktória önkéntesként angolt tanított egy török óvodában. „Nagyon jó volt a gyerekekkel foglalkozni, rengeteg szeretetet kaptam, odaszaladtak, megöleltek, örültek, ha megláttak a folyosón. Ez örök élmény marad!” |
Önkéntes programokban való részvételre 2018 ősze óta az Európai Szolidaritási Testület pályázattípusai kínálnak lehetőségeket. Az új programban 18-30 év közötti fiatalok a hazai és külföldi önkéntesség mellett gyakornoki tevékenységre és munkavállalási projektekben való részvételre is pályázhatnak. Azoknak a szervezeteknek, amelyek pályázatot szeretnének benyújtani, minőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. |
GYŐRPÁL ZSUZSANNA
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység
A Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában további cikkeket olvashat az élményalapú tanulás
módszereiről különböző oktatási szektorokban.
Utolsó módosítás: 2019.07.29.