---

Díjazott projekt: Projekt alapú nyelvoktatás a BGE KKK német szaknyelvi csoportjában
Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának német munkaközössége

Teljesen új tananyagot hoztak létre, áttértek a valós helyzeteket is szimuláló projektalapú nyelvoktatásra, és felállítottak egy kutatócsoportot az eredmények tesztelése céljából. A programról a német munkaközösség vezetőjével, Dr. Török Judittal, és kollégájával, Dr. Kétyi Andrással beszélgettünk.

Milyen igény alapján született meg a nyelvi program?

T.J.: Azt tapasztaltuk, hogy a tananyag elavult volt, a frontális tanítási módszert nem találtuk elég alkalmasnak. A tanári munkaközösség úgy döntött, meg akar felelni a hallgatói és munkáltatói igényeknek, valamint a kimeneti követelményeknek egyaránt, ami magába foglalja a nyelvvizsgát és kollokviumot. A projektalapú nyelvtanulás összhangban áll a hallgatók felé támasztott 21. századi munkaerőpiaci elvárásokkal és az elvárt munkavállalói kompetenciákkal.

K.A.: Az igazi lendületet egy német partnerintézmény professzorának workshopja jelentette, ekkor döntöttük el, hogy a projektalapú oktatás irányába fogunk haladni. A tanítást gyakorlatorientáltabbá szerettük volna tenni, praktikus tudást akartunk nyújtani a hallgatóknak, mindezt önállóan választott digitális eszközök bevonásával és kreatív feladatokkal. A hallgatók álláspályázatot elemeznek, tematikus szószedetet állítanak össze, interjúkat és kérdőíveket készítenek.

Mi a program sikerének kulcsa?

T.J.: Az, hogy a munkaközösség tagjai egy emberként álltak az ügy mellé: közösen brainstormingoltunk, felosztottuk magunk között a szakirodalmat, és új tananyag született az Üzleti nyelv című kurzusra kifejlesztve. Kutatócsoportot alakítottunk, hogy tesztelni tudjuk az új tananyagot. A hallgatók nagyon hálásak a Moodle felületen hozzáférhető tananyagért, ahol kollaborációra is lehetőség van. Ez a generáció aktív résztvevője akar lenni az oktatásnak.

K.A.: A sikerhez hozzájárul a transzparencia is: a hallgatók átlátják a tananyagot és az elvárásokat. A csoportok mindegyike ugyanazt a projektet teljesíti, ami motiváló erővel bír, és felkészít a munka világára is: valós helyzeteket szimuláló projekteket valósítanak meg.

A program sikeréhez hozzájárult a tananyagfejlesztés is, mit lehet erről tudni?

T.J.: Összesen 9 témakört dolgoztunk ki célirányosan a nyelvvizsga témáinak megfelelően. Minden félévben 3 témakört vesznek át a csoportok, minden fejezet egységesen öt részből áll: ráhangolódás, elméleti rész, gyakorlati rész, nyelvtan és maga a projekt. Jelenleg a tananyag digitalizációján dolgozunk, amit felmenő rendszerben dolgozunk ki a Moodle 2 tanulási keretrendszerre.

Mennyiben vehetik át a programot más intézmények?

K.A.: A külföldi megmérettetés eredménye, hogy a program más intézményekben, adott esetben más országokban is működőképes. A kínai kollégák kiemelték, hogy a program mennyire egyedi és gyakorlatias.

T.J.: Ebben a félévben egyetemünkön workshopot tartunk, hogy más nyelvet tanító kollégák is átvehessék a program elemeit.

Milyen tanácsot tudnának adni azoknak, akik új nyelvi program kidolgozásán gondolkoznak?

K.A.: Nézzenek körül a nagyvilágban, keressenek nemzetközi példákat és kutassák a szakirodalmat. Mindezt a hallgatói igények szem előtt tartásával. Legyenek készek elhagyni komfortzónájukat, kísérletezzenek bátran.

T.J.: Emellett a szemléletváltás fontosságát említeném, el kell szakadni a többéves vagy évtizedes gyakorlattól.

Az interjút készítette: PÁSZTOR NATÁLIA
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda

***

Az Európai Bizottság által indított kezdeményezés célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékű és innovatív programokat.

Európai Nyelvi Díj elnyerésére a következő évben is lehet pályázni. Beadási határidő: 2020. február 28.

További információ >>

Utolsó módosítás: 2019.12.18.