---

Piroska Tímea – a cég tulajdonosa, aki több nyelviskolát külsős tanácsadóként is segít – meglátása szerint a tárgyalóképes nyelvtudáshoz manapság már nem elég nyelvtanilag helyesen kommunikálni, hanem el is kell tudni érni a kívánt hatást, legyen szó meggyőzésről, érdekérvényesítésről, értékesítésről vagy épp konfliktuskezelésről.

Röviden mi a vállalati és hagyományos nyelvoktatás közti különbség?

Egy hagyományos, lakossági tanfolyam esetén az elsődleges cél általában az, hogy egy adott nyelvi szintről egy magasabb nyelvi szintre jussanak el a résztvevők, amit például nyelvvizsgával is mérhetnek. A vállalati nyelvi képzés viszont egy különös hibrid. Természetesen itt is cél, hogy a résztvevők magasabb szinten sajátítsák el a nyelvet, de emellett jobban akarnak prezentálni, hatékonyabban akarnak érvelni egy tárgyalás során, előterjesztéseket kell írniuk, esetenként facilitálniuk kell egy megbeszélésen a célnyelven. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy megtanítjuk nekik az adott szókincset és nyelvtant, hanem ún. soft skilleket is kell fejleszteni. Nem mellesleg, ezek a képzések kihelyezett formában, a vállalatok telephelyein valósulnak meg, gyakran a munkaidő kezdete előtt.

Különböző módszerrel kell fejleszteni a tanulót egy vállalati nyelvi órán?

Hiszünk abban, hogy elsősorban az úgynevezett “megszólalási szorongást” kell enyhíteni akár a hagyományos, akár a vállalati nyelvi képzés piacán, hogy merjenek kommunikálni a résztvevők. A mai magyar oktatási rendszer nem készíti fel a nyelvtanárokat a felnőttek oktatására, arra meg végképp nem, hogy hogyan legyenek egyszemélyben tanárok, trénerek, coachok, akik nemcsak nyelvet tanítanak, hanem motiválni is képesek, támogatják a felnőtt tanulókat abban, hogy magabiztos nyelvtudást sajátítsanak el. A “tárgyalóképes angoltudás” sem azt jelenti, mint mondjuk 15 éve. A felgyorsult világban és a multikulturális közegben nem az a fontos, hogy minden mondatunk nyelvtanilag helyes legyen, szofisztikáltan és választékosan beszéljünk, hanem az, hogy az üzenetünket úgy adjuk át, hogy elérjük a kívánt hatást; legyen szó például meggyőzésről, érdekérvényesítésről, értékesítésről vagy épp konfliktuskezelésről.

Több éve pályáztok Erasmus+ felnőtt tanulási projektekben. Miben fejlődtetek általa? Miért volt egyáltalán szükség ezekre a projektekre?

Meg akartuk nézni, hogy máshol hogyan kezelik a felnőtt tanulókat, hogyan oktatnak nyelvet ennek a célcsoportnak. A mobilitási pályázatok ehhez remek lehetőséget jelentettek, hiszen nem csak ki tudtunk utazni megnézni külföldi képzők oktatási metódusait, saját élményeket is szereztünk a tanártovábbképzés terén, nem mellesleg pedig remek motiváló eszköz volt a tanári karunk számára, hogy részt vehetnek egy- vagy kéthetes tanulmányúton. A pályázás folyamata sem bonyolult, és rengeteg segítséget kaptunk a Tempus Közalapítvány munkatársaitól a megvalósítás és zárás során, ez is amellett szólt, hogy minden évben adjunk be pályázatot.

Tehát az Erasmus+ projekteknek köszönhetően többet tudtok nyújtani mind kifelé a partnereknek, tanulóknak, mind befelé a munkatársaitok körében?

A versenyképességünk javításához abszolút hozzájárulnak ezek a külföldi képzések. Friss módszertani eszközöket hoznak haza a kollégák, amiket beépítenek a nyelvi képzésekbe, workshopokat tartanak a többi kolléga számára, saját tananyagot fejlesztenek. A tanári karunkban a fluktuáció nagyon alacsony, ami ennek a lehetőségnek is köszönhető.
Nem mellesleg arra is többször volt példa, hogy egy-egy tender megnyerésében vagy épp a szerződéshosszabításban közrejátszott: tudják a partnereink, hogy a tanárainknak külföldi módszertani továbbképzési lehetőségeik vannak, és a megszerzett tudást rögtön beépítik az óráikba. A legfrissebb felnőtt tanulási módszerekkel tudunk dolgozni, és olyan megközelítéseket alkalmazunk a nyelvórákon, amelyek egyedülállóak a piacon, legyen szó kreativitásfejlesztésről, fejlődési szemléletmódról, motivációról, probléma alapú tanulásról vagy épp coaching szemléletről.

Szervezet: Antener Oktatásszervezö Kft.
Honlap: antener.hu

BERKES BLANKA
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda

A cikk a Pályázati Pavilon 2019. őszi számában jelent meg.

 

Utolsó módosítás: 2020.01.28.