---

A program koordinátorát, a veszprémi önkormányzat Stratégiai Irodájának munkatársát, Knauer Annát kérdeztük arról, hogyan fognak eljutni idáig.

A program neve alapján egyértelműnek tűnik, hogy a szervezők fiatalokra fókuszálnak, a kulturális örökséget az ő szemszögükből járják körül. De mi a program legfontosabb célkitűzése?

A legfontosabb talán az, hogy a fiatalok megtudják, mi mindent kapott az ő városuk Európától, és fordítva, mi az, amit az ő városuk tud adni Európának.

A legtöbb embernek a kulturális örökség szóról valamilyen emlékmű vagy épület jut az eszébe. 

Egyetértek ezzel, épp ezért tartjuk nagyon fontosnak ezt a projektet. Jó lenne, ha kitágíthatnánk ennek a szónak a jelentését. Ami a kulturális örökség konkrét elemeit illeti, ezek tartalmát azokra a fiatalokra bíztuk, akik aktívan közreműködnek a projektben. Részben persze meghatároztuk a kulturális fókuszt a rendezvények témáival. A szervezett találkozók során például olyan foglalkozásokat tartunk, melyek segítik a fiatalokat abban, hogy minél jobban meg tudják fogalmazni, mit jelent nekik a kulturális örökség. Az irodalomtól kezdve az épített örökségen át a gasztronómiáig igazából bármi szóba jöhet.

Veszprém egyike volt azoknak a magyar városoknak, amelyek Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címre pályáztak. A mostani projekt bizonyára növeli a győzelmi esélyeket¹.

Reméljük, igen. Egyrészt az EKF pályázat volt a mostani projekt egyik mozgatórugója. Úgy tekintünk az ENriCH-re, mint a felkészülés egyik szakaszára, támaszára, a két projektben ugyanis nagyon sok a hasonló célkitűzés. Mindkettőben hangsúlyos például a közösségépítés, a fiatalok bevonása a város életébe. Emellett jelentős a kulturális értékek felfedezésének, pontosabban újrafelfedezésének, valamint a saját városunk megismerésének igénye, illetve azoknak az értékeknek a bemutatása, amelyek régen is nyújtottak és ma is nyújtanak valamit Európának, és hatással voltak Európa kulturális örökségére. A mostani projekt főként ez utóbbi dimenziót hivatott megtalálni. A fő kérdések egyike az: hogyan változik a fiatalok hozzáállása a kulturális örökséghez?

Hogyan fogják ezt mérni?

A projekt elején minden partnerváros készít egy felmérést, amiben a fiatalok véleményét gyűjtik össze arról, mit jelent számukra a kulturális örökség, illetve mennyire tudatosak az európai értékek az ő életükben. Ugyanez a felmérés, ugyenezekkel a kérdésekkel a projekt végén is elkészül, így a fiatalok válaszai alapján mérhető, illetve összehasonlítható lesz a szemléletváltozás.

A magyarokkal együtt összesen öt ország csapata dolgozik együtt. Hogyan néz ki az elkövetkezendő hónapok forgatókönyve?

2018 szeptemberében tartottuk meg a nyitórendezvényünket Veszprémben, és mi rendezzük majd a zárókonferenciát is. A kettő között minden város otthont adott egy-két rendezvénynek. Februárban Szlovéniában találkoztunk, ahol Európa multikulturális gazdagsága, majd ugyanitt szeptemberben a szőlőtermesztés hagyománya volt a téma. Májusban, Veszprémben a Gizella-napok rendezvénysorozathoz csatoltuk az ENriCH programot. Többek között az európai identitásról beszélgettek a résztvevők. Az osztrák partnernél, Eisenstadtban ehhez képest Haydn zenei öröksége volt a középpontban, a francia Saint Omerben az épített örökség, az észt Tartuban pedig a kultúra gazdasági hatásai. Veszprém egyik testvérvárosa, a németországi Passau – nem projekt partnerként – októberben ad otthont egy rendezvénynek, ahol pl. az EU Duna Stratégia vonatkozó kérdései lesznek terítéken.

A projekt egyik fontos célkitűzése volt a fiatalok bevonása a tervezésbe, illetve a szervezői munkába. Hogyan valósítják ezt meg?

Az az elképzelésünk, hogy minden városban létrejön egy csapat 16-25 év közötti fiatalokból, valamint döntéshozókból. Ezután a fiatalok forgószínpad szerűen elosztják egymás között, hogy melyik 2-4 fő utazik el egy-egy rendezvényre a kollégákkal. Ami a konkrét feladatokat illeti, a tervek szerint például interjúkat készítenek azokkal az idősebb helyi emberekkel, akik sok érdekességet tudnak mesélni Veszprémről. Ezek az interjúk segítik majd őket abban, hogy elkészítsék saját Veszprém térképüket, amelyen a nekik fontos helyek lesznek bejelölve.

A mai fiatalokkal kapcsolatos egyik sztereotípia, hogy legszívesebben okoseszközeikkel, illetve a közösségi médiával töltik a szabadidejüket. Hogyan lehet ön szerint a legkönnyebben bevonni őket egy ilyen projektbe?

Számukra vonzó, hogy utazhatnak, külföldi fiatalokkal találkozhatnak, tudják, hogy annak, ha kapcsolatba kerülnek más, külföldi diákokkal, életre szóló jelentősége lehet. Ráadásul mindeközben újszerű feladatok várják őket, és kulcsszereplői egy programnak. A projekteseményeken igyekszünk olyan programokat és feladatokat szervezni, melyek fejlesztik a készségeket, például az angoltudásukat, a prezentációs készségüket, a vitakultúrájukat. Korábbi tapasztalatok alapján ezt a diákok értékelik is.
Ami az okoseszközöket illeti, használatuk mindannyiunk számára nagy segítség. A diákok bevonása is részben online történt, úgyhogy annak ellenére, hogy ez egy ambivalens helyzet, manapság elkerülhetetlen.

Mi az, ami személy szerint önt lelkesíti ebben a projektben?

Nagyon szeretek nemzetközi partnerekkel dolgozni, megismerni más szervezetek munkáját. Külön öröm az is, hogy ez egy közösségszervező projekt keretein belül történik. Nagyon fontosnak tartom, hogy a közösség szóra ne csak családi szinten gondoljunk, hanem kitágítsuk a jelentését. Muszáj, hogy a fiatalok kitekintsenek a saját világukból, országukból, és átéljék, hogy milyen európainak lenni. Nekem már van tapasztalatom ezen a téren, jó lesz megosztani ezt a mostani diákokkal.

Sokféle elvárásuk lehet a projekt eredményeivel kapcsolatban, mi ezek közül a legfontosabb?

Mindenekelőtt folyamatos tanulásra és tapasztalatcserére számítunk. Azt várjuk a projekttől, hogy a végén a fiatalok gazdagabb tartalommal töltik meg a kulturális örökség fogalmát. Jó lenne minél több emberhez eljuttatni az üzeneteket. Ezért a projekt végén készítünk egy nyomtatott és online zárókiadványt, amiben összegezzük a tapasztalatokat, bemutatjuk a partnereket, a kérdőívek eredményeit és a térképet. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a végén a szervezői csapatok ajánlásokat fogalmaznak meg a döntéshozóknak, így hosszú távon még többen fedezhetik fel újra a helyi örökségüket.

Kik a projektben a legfontosabb szakmai partnerek?

Az egyik a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ. Ők segítettek annak kitalálásában, hogy milyen ötlettel pályázzon Veszprém annak érdekében, hogy az illeszkedjen az Európai Kulturális Fővárosa koncepcióhoz és a város profiljához. A HÉTFA mellett természetesen a külföldi partnerszervezetek segítségével alakult ki a beadott elképzelés.

Számít nehézségekre?

Egy jó csapat állt össze, felkészült és elhivatott partnerekkel, ezért bízom benne, hogy a felmerülő akadályokat sikerül közösen leküzdenünk. A projekt egyik hozománya éppen az lesz, hogy összekovácsolódnak a partnerek.

A projekt honlapja >>

 

Szerző: BAKÓCZY SZILVIA, újságíró

A cikk a Pályázati Pavilon 2019. őszi számában jelent meg.

¹ A 2018. december 14-i bejelentés alapján az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a hazai városok közül Veszprém pályázatát támogatja a projekteket elbíráló független szakértőkből álló testület.

Utolsó módosítás: 2020.02.25.