---

"I'm green" zacskók cukornádból

Első pár hetem során nem igazán volt szembeötlő a skandináv környezettudatosság Stockholmban. Bevallom, még csalódott is voltam, hogy mindenki nejlonzacskóba pakolja a zöldséget, gyümölcsöt, egyedül én invesztáltam többször használatos FIXA szatyrokba. De utána rájöttem, hogy az ördög a részletekben rejlik. A nagyobb szupermarketekben ugyanis a zöldségek, gyümölcsök számára kikészített nejlonzacskók „zöld vagyok” felirattal büszkélkednek. Kíváncsi voltam, hogy ez mit is jelent pontosan. Egy kis körbekérdezést követően svéd ismerőseimtől megtudtam, hogy ezek 100%-ig lebomló anyagból, pontosabban cukornádból készülnek. (Legközelebb, ha bevásárolni megyek, talán kipróbálom, hogy édesek-e.)

Sok van ám még a svédek tarsolyában (komposztálható szatyraiban), amivel jót tesznek a környezetünknek, mégsem szembetűnő. Az első ilyen „láthatatlan védelem” a készpénz minimális használata, ugyanis itt mindenhol, de tényleg MINDENHOL lehet kártyával – vagy a svédek által kedvelt Swish okostelefonos alkalmazással – fizetni, a készpénzt a legtöbb helyen el se fogadják. Ezért amióta itt vagyok, jóformán nem is láttam svéd koronát.

Biobuszok

Emeletes biciklitáróló (Älvsjö Station) 

Egy kedves svéd kollégámtól megtudtam, hogy a tömegközlekedés népszerűsítése céljából az egész városban kemény díjakat kell fizetni azoknak, akik mégis autóval akarnak járni, ez csúcsidőben akár napi 135 korona (kb. 4000 Ft) is lehet. A „dugódíj” mellett a benzinen lévő adó is rendkívül magas, 50%. Ha már szóba került a tömegközlekedés, fontos megemlíteni, hogy a buszok szinte teljes egészében valamilyen bioüzemanyaggal működnek, legyen szó bioetanolról, biodízelről vagy biogázról. A kerékpárutak pedig jól kiépítettek, az egyik vasútállomáson egy hatalmas, többemeletes kerékpártároló is található.

Királyi szelektív kukák a Royal Parkban és Instrukci a királyi kukák használatához

Említésre méltó még, hogy a svédek szinte mindent újrahasznosítanak. Míg nálunk a PET-palackok és a HDPE flakonok kerülnek csak újrahasznosításra, addig itt számomra meglepő módon a szalámi csomagolásától kezdve, a joghurtos dobozon át, a hungarocellig mindent ki lehet dobni a műanyag szelektívbe. Nagyon fontos továbbá, hogy az ételmaradékot és egyéb szerves hulladékokat külön kell gyűjteni az erre a célra szolgáló papírzacskókban, ugyanis ebből készítik a buszokat tápláló bioüzemanyagokat. Amit meg valamiért mégsem sikerül újra feldolgozni, abból a hulladékból energia lesz a hőerőművekben.

Még pár számadat a végére: a svédek a háztartási hulladék több mint 99%-át hasznosítják újra, valamint energiafogyasztásuk közel 52%-át megújuló forrásból fedezik.

Szombati Eszter és több más Campus Mundi ösztöndíjas további blogbejegyzései: vilagegyetemista.blog.hu

Összeállította: Kiss-Némethy Nóra
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. tavaszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.06.11.