---

Interjúnkban Ute Haller-Block, az Európai Bizottság Erasmus+ koordinációért felelős Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC) koordinációs egységének vezetője elmondta, hogy a tervek szerint 2021-2027 között még többen kapcsolódhatnak majd be az EU egyik legnépszerűbb programjába.

Ute Haller-Block több éven át volt az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségének (EACEA) osztályvezetője. Számos tapasztalatot szerzett a program területén és a korábbi vezetőkkel folytatott sok éves munkája során, mind a nemzeti és központi döntéshozásban, illetve különböző tevékenységi körök koordinálása során. Jelenleg az Erasmus+ programot koordináló oktatási főigazgatóság osztályvezetője.

Az Európai Unióban az oktatás és képzés területén zajló együttműködések hosszú múltra tekintenek vissza. Melyek azok az értékek, amelyeket az Európai Bizottság a 2021-ben induló új programban is szeretne megtartani?

Az Erasmus 1987-es elindulása óta több mint 10 millió diák és munkavállaló vett részt a mobilitási programban. Az ez idő alatt megvalósított több mint 25 ezer, oktatási, képzési és ifjúsági területen kialakított partnerséggel az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legnagyobb sikertörténetévé vált. A program társadalomra gyakorolt pozitív hatása ma már nem kérdés. Több mint 30 éves működése során az Erasmus folyamatosan fejlődött, hogy igazodjon a résztvevők igényeihez, és választ adjon a legfontosabb társadalmi kihívásokra, mint például a társadalmi befogadás, a sokféleség, a környezeti fenntarthatóság vagy a digitális átalakulás.

Az „Erasmus generáció” valóban megtapasztalhatta, milyen érzés európainak lenni. Javultak az elhelyezkedési lehetőségeik, fejlődtek a nyelvi készségeik, erősödött a személyes kitartásuk, érettségük és interkulturális kompetenciájuk. Miközben határokon átívelő barátságokat kötöttek, európai identitástudatuk fejlődött, és jobban megismerték, hogy mit is jelent az európai kulturális sokszínűség.

Az új Erasmus program ezekre az eredményekre épül. Erősíteni fogja az alulról érkező ötletek határokon átívelő szabad mozgását, európai és nemzetközi perspektívát nyit a részt vevő szervezeteknek, segítve őket a jó gyakorlatok megosztásában és innovatív megoldások fejlesztésében, miközben a résztvevőket felvértezi a változó világban szükséges tudással, készségekkel és kompetenciákkal.

A legutóbbi trendeket és a 21. század által támasztott szükségleteket figyelembe véve, milyen fejlesztésekre és intézkedésekre számíthatunk?

A 21. század során a társadalmi változások, a technikai forradalom és a klímaváltozás következményeként mélyreható változásokat tapasztalunk, amelyekkel foglalkoznunk kell a politikai stratégiáinkban. Ennek köszönhetően az új Erasmus program három alapiránya az inklúzó, a digitalizáció és a környezetvédelem lesz. A Covid-19 járvány megmutatta, mennyire sérülékeny az oktatási, képzési és ifjúsági szektor, különösen a digitális területen, illetve a hátrányosabb helyzetű rétegek elérésében. A program az indulásától kezdve hozzájárul majd a világjárvány hatása alóli kilábaláshoz. Számos alulról jövő kezdeményezés támogatásával segíti a szervezeteket a saját területükön szükséges reformok alkalmazásában és felpörgetésében.

Emellett a klímakérdés kulcsfontosságú ügy marad az EU számára, és beépül minden kapcsolódó szektor szakpolitikájába. Ezért – bár az Erasmus következő szakaszának fókuszában továbbra is a mobilitás és még több résztvevő bevonása áll –, a program foglalkozik a globális felmelegedés és a fenntartható fejlődés kérdésével is, támogatja a klímabarát utazással, az ismeretterjesztéssel és a fenntarthatósággal foglalkozó projektek megvalósítását.

Melyek lesznek az új program legfontosabb céljai?

Kapcsolódva az említett kihívásokhoz, az új program törekszik rá, hogy

• az iskolai tanulók és gyakornokok mobilitásának erősítésével még inkább inkluzív és hozzáférhető legyen; több lehetőséget és több támogatást biztosítson új résztvevők, önszerveződő csoportok és a korlátozottabb hozzáféréssel rendelkező emberek részére; célzott tevékenységek segítségével minél inkább kiszélesítse a résztvevők körét.;
• hozzájáruljon egy digitálisan felkészültebb Európa felépüléséhez – a tanárok, iskolák, fiatalok, ifjúságsegítők és bármely korosztályt képviselő tanulók támogatásán keresztül, digitális tartalmak és tanulási módszerek alkalmazásával; erősítse az innovációs szemléletet a tanításban, és tanárok számára az Európai Egyetemekhez, a Szakképzési Kíválósági Központokhoz és az Európai Akadémiákhoz hasonló ambiciózus kezdeményezéseket indítson;
• zöldebbé tegye az Erasmust azzal, hogy több lehetőséget kínál a szervezetek számára a fenntarthatóbb működéshez, támogatja és ösztönzi a környezetbarát megoldásokat, például az alacsony karbonkibocsátással járó utazásokat.

Milyen uniós kihívásokra kereshetnek majd válaszokat a projektek résztvevői?

Az Erasmus program erőssége, hogy támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket. Különböző szinteken tud hatékonyan működni azáltal, hogy kapcsolatot teremt a kulcsszereplők – résztvevők, alumni, iskolák, egyetemek, ifjúsági és sport szervezetek, nemzeti irodák – között, összeköti a különböző oktatási, szociális, kulturális és gazdasági rendszereket, és így hozzájárul a kölcsönös tapasztalatcseréhez és tanuláshoz.
A jövőben is számos lehetőség nyílik az együttműködésre, és arra, hogy a résztvevők választ találjanak a közös kihívásokra. Néhány példa: a projektpartnerek közösen kereshetnek hatékony megoldásokat környezetvédelmi problémákra és a társadalmi tudatosság erősítésére; közös tananyagokat és képzési programokat fejleszthetnek ki hátrányos helyzetű emberek számára; együttműködhetnek és megoszthatják gyakorlataikat az oktatásban alkalmazott digitális eszközök használatát illetően.

Van-e olyan új célcsoport, amelyet még szeretnének bevonni?

Az új Erasmusban meghatározó irány lesz, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek és az újonnan pályázó szervezetek még könnyebben hozzáférhessenek a programhoz.

Az új program célja, hogy lebontsa a korlátokat, és elérje a hátrányosabb helyzetű csoportokat is, egyrészt azáltal, hogy rugalmasabb lehetőségeket biztosít a bekapcsolódásra virtuális együttműködések vagy virtuális mobilitások által, másrészt erősíteni szeretnénk a kisebb szervezetek részvételét, különösen azokét az újonnan belépő és közösségi kezdeményezésből létrejött csoportokét, amelyek hátrányosabb helyzetű tanulókkal dolgoznak.

A programhoz való hozzáférést segíti majd a kis léptékű partnerségek nevű új lehetőség, amely kifejezetten az ilyen szervezetek számára lett kialakítva, a hagyományos projektekhez képest kevesebb adminisztrációs követelménnyel és feltétellel.

Melyek a legfőbb különbségek a 2014–2020-as pályázati időszakhoz képest?

A Bizottság meg kívánja tartani az Erasmus+ program jelenlegi alapelveit: egyszerűsítve, ugyanakkor a kedvezményezettek számára biztosítva a támogatásokhoz való megfelelő hozzáférést. Célunk, hogy a pályázók számára biztosítsuk a folyamatosságot, amennyire lehetséges. A partnerségeknél fokozatosan egyszerűbb finanszírozási előírásokat vezetünk be. Az új résztvevőknek és a kisebb szervezeteknek szóló kiírásoknál a Bizottság egy évben több határidőt tervez megszabni, hogy megmaradjon a pályázási kedvük és több esélyük legyen a sikerre.

Hogyan lehetne a program népszerűségét még tovább növelni?

Az Erasmus igazi európai sikertörténet, melyet az Európai Unió legnépszerűbb vívmányaként tartanak számon. Az új 2021-2027-es program szilárd alapokról indul, és népszerűsége várhatóan még tovább fog növekedni.

Az új programot „nagykövetek” milliói támogatják: mindazon diákok, tanulók, fiatalok és munkavállalók, akik Erasmus-élményeiket megosztják családjukkal és közösségeikkel, valamint új helyi, európai, és globális kapcsolati hálókat építenek.

A nagyközönség számára figyelemfelkeltő kommunikációs kampány ismerteti majd az új program részleteit, annak jellemzőit és az újdonságokat. Nemzeti és helyi szinten az új program leghatékonyabb támogatói a nemzeti irodák, amelyek Európa-szerte szerveznek majd rendezvényeket, hogy az új program által támogatott lehetőségeket és eredményeket hatékonyan terjesszék, hirdessék és népszerűsítsék.

Az események szervezését közösségi médiamegjelenések (Facebook, Twitter és Instagram) egészítik majd ki, és beszámolnak ezekről a Bizottság és a nemzeti irodák honlapjai is.

Megmarad a széleskörben ismert Erasmus+ brand?

Az erős Erasmus márkanév bizonyosan megmarad. A „+” kiegészítésről azonban még folynak a tárgyalások.

Várhatóan mekkora költségvetése lesz az új programnak?

A jövőben erősebb Erasmus programra van szükség. Ezért az Európai Tanács 2020. július 17-21-i ülésén döntés született a következő Erasmus program pénzügyi keretéről. E szerint (2018-as árfolyamon számolva) több mint 21 milliárd eurót ítéltek meg a következő hétéves ciklus számára. Jelenleg az Európai Parlament jóváhagyására vár a döntés.

 

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. őszi számában jelent meg.

Fordította: Szabó Adrienn
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 

Utolsó módosítás: 2020.12.10.