---

Intézmény: Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola (korábban: Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola) A projekt címe: Connecting VET Teachers to Agriculture 4.0 Koordinátor: Horváth Zoltán A projekt honlapja

Hogyan kerültek kapcsolatba az Erasmus+ világával?

A projektünk ötlete egy ismerősöm felvetése után fogalmazódott meg. Mivel a témával már korábban is foglalkoztunk, gyakorlatilag készen álltunk egy komplex projekt megalkotására, csupán a pályázati lehetőségre vártunk. Miután találkoztunk a felhívással, hozzá is láttunk a pályázati anyag elkészítéséhez, koncepciónk véglegesítéséhez.

Melyek voltak a projekt legfőbb céljai? Hogyan határozták meg ezeket?

A projektünk legfőbb célja az volt, hogy választ adjunk arra a nemzetközi igényre, mely a mezőgazdaság digitalizációja során fogalmazódott meg a szakmai tanárok munkájával kapcsolatosan. Ma egész Európára jellemző, hogy a mezőgazdasági innováció robbanásszerű fejlődést eredményezett az ágazat képviselői körében. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági gépek - elsősorban a szántóföldi technológia – rohamos fejlődésnek indultak, megjelentek és egyre fejlettebbek lesznek a precíziós megoldások. A gazdák egyre inkább az új technológiával felszerelt erő- és munkagépeket vásárolják meg, viszont egyre kevésbé tudják kihasználni az ezek nyújtotta előnyöket. Fontos ezért, hogy a jövő agrár generációja tisztában legyen a mezőgazdasági területet érintő digitalizáció alapjaival, felkészült legyen a technológia fejlődése nyújtotta lehetőségek kiaknázására, kihasználására. Ennek első lépése pedig a szakmát tanító pedagógusok felkészítése a váltásra. A fő célok meghatározása tehát ezek mentén történt.

Ön szerint mik tekinthetőekmelyek a projekt legnagyobb mérföldkövei?

Az első és legfontosabb mérföldkő – amely megelőzte a pályázat benyújtását – a projektpartnerek körének meghatározása volt, hiszen a megvalósítás során a partnerekkel való együttműködés kulcsfontosságú. Kiemelt feladatunknak tekintettük az adott országra jellemző mezőgazdasági szakemberek és az agrárszakképzésben oktató pedagógusok bevonását és megszólítását egy kérdőív segítségével. A kérdésekre adott válaszokból kirajzolódtak az egyes országok mezőgazdasági kultúrája közötti eltérések, a speciális vonások, melyekre a projekt megvalósítása során megfelelő választ kellett adnunk. A következő mérföldkövet a felmérés eredményeként elkészülő, lehetőleg minden partner országára jellemző agrárdigitalizációs oktatási platform kialakítása jelentette. Ennek a platformnak a feltöltése és a tananyag elkészítése lett a harmadik, a próba képzések lefolytatása a negyedik mérföldkő. Az ötödik és egyben utolsó feladatunk a képzés során visszaérkezett visszajelzések alapján a képzés anyagának véglegesítése, illetve az adott igényekre igazítása lett.

Mi az Erasmus+ projektek vonzereje a munkatársak körében?

Elsősorban a projektek rugalmassága, a célorientált felépítése, a nem túlzottan sok adminisztráció lett a kollégák körében az Erasmus+ pályázatok vonzereje. Az adminisztráció nem vonja el az energiát a valódi alkotó munkáról, így kellő figyelmet lehet fordítani a szakmai megvalósításra és a továbbfejlesztésre.

A nemzetközi dimenzió megjelenése milyen hatással volt az intézményre?

Fontos, hogy kollégáink kitekintést kaptak más országok mezőgazdasági szakképzésére, az agrárdigitalizáció által szült problémákra, az oktatás tehetetlenségéből fakadó kihívásokra. Ennek köszönhetően nemcsak az önbizalmuk nőtt, de az európai értékek mentén feltérképezett fejlődési skálán is elhelyezhették magukat. Az önbecsülésük fontos fejlődési pontjává vált, hogy az általuk elképzeltnél sokkal jobb helyzetben találták magukat, vagyis a lemaradásunk nem oly nagy, mint ahogy az egy elszigetelt, befolyások nélküli oktatási rendszerből látszik.

Milyen hosszú távú hatása van a projektnek?

Az elkészült online szakképzési tananyagból három kötetes tankönyv készült a diákok részére, ennek köszönhetően a 2020/2021-es tanévben megindult iskolánkban – az országban egyedülálló módon – az agrárdigitalizációs ismeretek elnevezésű tantárgy oktatása heti 2 órában. Az elért eredmények pedig a tanulók bizonyítványában is megjelennek.

Hogyan lehet elérni, hogy a megszerzett ismereteiket ténylegesen továbbfejlesszék itthon, annak érdekében, hogy ne vesszen el se a tudás, se a motiváció?

Az agrárdigitalizáció tekintetében is igaz, hogy a fejlődésnek köszönhetően az ismeretek könnyen elavulnak. Akár egy év alatt is fejlődik annyit a tudomány, hogy a tanított ismeretek már nem felelnek meg a jelenlegi állapotoknak. Viszont e téma kapcsán, hosszú távon egy európai szintű szabványosításra lesz szükség, melynek köszönhetően az alapfogalmak egységesen, érthető módon lesznek megadva, definiálva. Így az alapvető ismeretek nem egy konkrét technológiáról fognak majd szólni, hanem az új tudomány alapértékeiről, melyek elsajátíthatók az iskolapadban, és ezt követően a gyakorlatban könnyen kiegészíthetők a jelenlegi technológiai fejlesztések kezelésének elveivel

Mik a jövőbeni tervek?

Nem szeretnénk kimaradni az Erasmus+ program vérkeringéséből, ezért benyújtottunk egy újabb pályázatot a precíziós kertészet, precíziós növényházak ismerete témakörében. Ez nem a szakmai tanárok felkészítését, hanem a diákok kertészeti ismereteinek a legmodernebb technológia ismeretével való kibővítését célozza majd meg.

A projekt értékei: A projekt során kidolgozott 3 modulból álló, szakképzésében tanítóknak szóló képzés betekintést nyújt az innovatív oktatásba, információkat ad az agrároktatás innovációiról, az európai és nemzeti kezdeményezésekről, valamint a mezőgazdasági ágazat trendjeiről, továbbá bemutatja a digitális mezőgazdasági rendszerek legújabb technológiáit. Az elkészült tananyagok a Moodle platformon és elektronikus könyv formájában is elérhetők. Az alkalmazott innovatív pedagógiai módszerek, mint a blended learning, a fordított osztályterem (flipped classroom) vagy a projekt alapú tanulás egyaránt hozzájárultak az ismeretek teljeskörű elsajátításhoz és a résztvevők motiválásához.

Az interjút készítette: Baranyi Diána I Erasmus+ és hálózatok kommunikációért felelős csoport

Utolsó módosítás: 2022.11.11.