---

Csaknem száz, a szakképzési szektorban érintett szakember és érdeklődő vett részt az október 12-i „Nemzetköziesítés a szakképzésben” című konferencián.

A National VET Team éves konferenciájának fókuszába a nemzetköziesítés került, mely egyike azoknak a fontos pilléreknek, amelyre a szakképzési szektor megújítását célzó többéves munka épül. A fejlesztéseket célzó törekvéseknek remek aprópót ad, hogy 2023-at az unió a Készségek Európai Évének nyilvánította, mely számos nemzetközi eseményen keresztül valósul meg, így köztük a Nemzetköziesítés a szakképzésben konferencia is.

Az egész napos rendezvényen a nemzetköziesítés és az Erasmus+ programok hatását a szakképzés szemszögéből vizsgálták a résztvevők, kiemelten, mivel idén a konferencia idén az ErasmusDays programsorozat keretein belül kapott helyet.

Országszerte több mint 100 esemény valósult meg a nemzetközi az ErasmusDays keretében. A programsorozatról itt olvashat részletesen.

Verses István, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ programigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: „Az Erasmus+ és annak elődprogramjai hosszú évek óta segítik a fiatalok munkába állását, nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek, a szakképző intézményeknek, sőt a duális képzésben résztvevő cégeknek pedig egyre több lehetőségük van, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek, együttműködjenek külföldi oktatási intézményekkel és vállalatokkal.”

Verses István előadása

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke, dr. Magyar Zita megnyitó előadásában kiemelte, hogy a szakképzés és a felnőttképzés során kiemelt fontoságú a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő naprakész tudás átadása, nem csak a tanulók, de az oktatóik számára is. A nemzetközi lehetőségeket támogató programok kiemelten hozzájárulnak, hogy ezzel a tudással elősegítsük a szektor fejlődését, a kitűzött célok sikeres elérését.

Szebeni Kinga az Európai Bizottság, Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának nemzeti szakértője elmondta napjainkban éljük azt a gazdasági-ipari-társadalmi átalakulást, ami vitathatatlanul szükségessé teszi a szoros szakmai együttműködést a Európában és azon túl is. Ennek is köszönhető, hogy 2023-at az Unió a Készségek Európai Évének nyilvánította. Az uniós stratégiai dokumentumok összehangolása segíti, hogy a szakképzett munkaerőt és az oktatásukat érintő változásokat kezelni tudják, és a szektort még tovább lehessen fejleszteni.

Az év célja, hogy felhívja a figyelmet meglévő készségeink értékességére, az újak megszerzésének fontosságára és arra, hogy mindezek hogyan szolgálják az egyén és az Európai Unió érdekeit. A Készségek Európai Évéről itt olvashat részletesebben.

A Tempus Közalapítvány részéről Verses István ismertette, hogy az Erasmus+ program milyen lehetőségeket tartogat az szakképzési szektor szereplői számára. A programigazgató kiemelte, hogy a program a 2021–2027-es időszakra nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására. Az Erasmus+ támogatja az európai oktatási térségben, a digitális oktatási cselekvési tervben és az európai készségfejlesztési programban meghatározott prioritásokat és tevékenységeket.

A plenáris előadások részeként Dr. Szabó Csilla Marianna, National VET Team koordinátora bemutatta empirikus kutatását a mobilitásokról és azok hatásairól a szakképzésre. Az előadásból kiderült, hogy a programokban való részvétel jótékony hatás gyakorol a szakképzés szereplőire, például: a mobilitás pozitív hatással volt a tanórai tanítási minőségére, a tanulók eredménye javult a mobilitás után és szívesebben vesznek részt általános és a szakmai versenyeken és a kiválósági versenyeken.

A szakképzésben rejlő nemzetközi lehetőségek témája köré szervezett kerekasztal beszélgetésen a szektor sikeres szakemberei mutatták be a nemzetközi projektek sokszínűségét. Kovácsné Zimborás Ágnes, a Győri Szakképzési Centrum, Deák Ferenc Közgazdasági Technikum igazgatója és Baranyi Zoltán, a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója mellett Nádházi Norbert, Head Sommelier a Babel Budapest Restaurantban, egykori mobilitási program résztvevőként osztotta meg gondolatait.

A beszélgetésen szóba került, hogy milyen hozadéka lehet egy Erasmus+ mobilitásnak az egyén és az intézmények életére.

„Egyidejűleg dolgozni és tanulni mindig nagy kihívás, de különösen igaz ez külföldön. Ugyanakkor van egy bizonyítási vágy is. Ez az időszak adott lehetőséget arra, hogy olyan szakmai kapcsolatrendszert építhessek ki, akikkel a mai napig kapcsolatban vagyunk és bármilyen, szakmát értintő kérdést meg tudunk beszélni, ezzel is fejlődni és problémákra megoldásokat találni. Épp ezért, szerintem az Erasmus+ élményt mindenkinek át kellene élnie” – osztotta meg Nádházi Norbert.

Dr. Szabó Csilla Marianna, Baranyi Zoltán, Kovácsné Zimborás Ágnes, Nádházi Norbert

A délután folyamán a résztvevők négy különböző témájú szekció közül választhattak, melyeken az Erasmus+ projektek gyakorlati megvalósításait járhatták körbe különböző szempontokból.

A szekciókat a National VET Team szakértői vezették, akik interaktív módon vonták be a résztvevőket a közös munkába és osztották meg tapasztalataikat.

Molnárné Stadler Katalin és Marton József az intézményi Erasmus+ programok minőségmenedzsment elemeit, és a sikertényezőkhöz kapcsolódó intézményi jógyakorlatokat ismertették műhelymunkájukon. Palencsárné Kasza Marianna együtt gondolkodással és gyakorlati példákkal segítette a pályázókat abban, hogy hogyan lehet Erasmus+ program prioritásait beemelni a projektekbe. Tóth Judit Emma a World Café módszerén keresztül hozta közelebb a részvevőket az Erasmus+ szakképzési programok új lehetőségeihez, mint a szakértők fogadása és a szakmai versenyeken való részvétel. A negyedik szekciót Rozmán Éva vezette, akitől a partnerségi projektek megvalósításához és szakmai fejlesztési céljaik eléréséhez kérhettek tanácsot a résztvevők.

_

Utolsó módosítás: 2023.10.26.