Magazin | Felsőoktatás

Ma már szinte minden egyetemen tanulnak külföldi hallgatók, ezért elengedhetetlenül fontos a felsőoktatási intézmények munkatársainak nemzetközi felkészítése. Ők találkoznak a diákokkal a tanulmányi osztályon, a könyvtárban, a tanszéki irodán és az előadókban, ezért számukra szervezett interkulturális kommunikációs tréninget a Tempus Közalapítvány. A 2019. március 26-27. között tartott angol nyelvű képzésen új módszerekkel és technikákkal ismerkedhettek meg a munkatársak, valamint szimulációs játékokon és kompetenciafejlesztésen vehettek részt.

Magazin | Felsőoktatás

Évekkel ezelőtt egy magyar, egy holland és egy skót zenei intézmény elhatározta, hogy megkísérli ötvözni a kodályi elveket a 21. századi zenepedagógiával. Ebből a gondolatból született meg 2016-ban a Kodály HUB: Sing, Learn, Share című projekt, amely az Erasmus+ program felsőoktatási stratégiai partnerségek pályázat keretében kapott két és fél éves támogatást. A projekt végéhez közeledve már szépen kirajzolódnak az elmúlt időszak eredményei és a jövő tervei is. Ennek kapcsán beszélgettünk Furka Beátával, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem projektmenedzserével.

Magazin | Köznevelés

Akinek szívügye a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés kérdése és érdekli, hogyan működhet az élménypedagógia a gyakorlatban, annak érdemes a nyírségi Kállósemjénben elidőzni egy kicsit. A Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület megálmodójával, mostani vezetőjével, Egri Józsefné Icával beszélgettünk játékos tanulásról, projektekről, küldetésről.

Magazin | Felsőoktatás

Nemzetközi kimutatások szerint Magyarország a kreditek elismerését tekintve az európai rangsor végén szerepel, miközben az Európai Felsőoktatási Térségben tovább növekszik a hallgatói mobilitások támogatása. A külföldön szerzett kreditek el nem ismerése befolyásolhatja a hallgatók kiutazási kedvét, valamint hatással lehet a nemzetközi partnerkapcsolatokra is. Épp ezért érdemes feltárni a kreditelismerésben élenjáró intézményi jó példákat, amelyek ösztönzőül hathatnak a hazai gyakorlatra.

Magazin | Szakképzés

Mi akadályozza a szakképzésben a tanulókat abban, hogy hosszú távra menjenek külföldi szakmai gyakorlatra? Európai szinten milyen kezdeményezések vannak az akadályok megszüntetésére? 2019. március 21-22-én az Európai Parlamentben tartották a Tanulószerződéses tanulók mobilitása Európában c. konferenciát, amelyen döntéshozók, cégek, oktatási intézmények és gyakornokok gondolkodtak közösen arról, hogyan lehetne elősegíteni a hosszabb távú tanulói mobilitásokat a szakképzésben.

Magazin | Köznevelés

A Reading in English for Amusement and Dialogue in Europe (READ) elnevezésű Erasmus+ projekt a 14-17 évesek élményalapú tanulását állította a középpontba. Azonban ahogy ez általában lenni szokott, a programnak az eredeti célok teljesülésénél végül sokkal több hozadéka lett. A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium projektjéről Szabóné Jassó Ágnes koordinátorral beszélgettünk.

Magazin | Felsőoktatás

Húsz évvel a bolognai folyamat bevezetése után az Európai Bizottság 2018 őszén egy új kezdeményezést indított útjára, amelynek távlati célja, hogy olyan országhatárokon átívelő európai campusokat hozzon létre, ahol semmi sem szab gátat a hallgatók, oktatók és munkatársak fizikai vagy virtuális mobilitásának.

Magazin | Ifjúság

Mire gondolunk, ha azt látjuk, hogy egy csapat fiatal ül egy asztal körül, amin egy tábla van kiterítve, rajta bábuk, kártyák és különféle akadályok? Hogy játszanak. Ők is így gondolják. Pedig a látszat csal: ugyanis tanulnak. Csak sokkal szórakoztatóbb formában, mint megszokták.

Magazin | Ifjúság

2009 óta a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság elnöke. A fiatalokért, közösségekért végzett munka hajtja és a megújulás. Mit tett mindehhez hozzá az Erasmus+ program? Gulyás Barnabással beszélgettünk.

Magazin | Szakképzés

Támogatott pályázóinknak szinte nem is kell bemutatni a munkanapló szükségszerűségét és hasznosságát, ami az Erasmus+ szakképzési mobilitási pályázattípusban egyrészt a projektek záróbeszámolóinak kötelező mellékletét képezi.

Magazin | EU

A szolidaritás olyan, embereket vagy közösségeiket összekötő kapocs, amely alapulhat közös érdekeken, értékeken, célokon vagy akár kölcsönös szimpátián. A szolidaritás az Európai Unió egyik legfontosabb értéke; Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én elmondott beszédében, mellyel útjára indította az európai projektet, a következőket mondta: „Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség.” A javaslat konkrét célja az európai integráció első lépésének megtétele, a nehézipari együttműködés egy különleges formájának megteremtése volt. A beszéd világossá tette azt is – 5 évvel a második világháború után – hogy a kezdeményezés alapvető törekvése a béke megteremtése az európai kontinensen. „Az ily módon a termelésben kialakuló szolidaritás világossá teszi, hogy ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne.”

Magazin | Felsőoktatás

Egy játék, amelyet nem csak, hogy nem tilos az órán játszani, hanem egyenesen ajánlott, és még a Tajvani Egyetem is szeretné kipróbálni? Ismerkedjen meg az Agropoly-val, amely az agráripar iránt érdeklődő fiatalok vállalkozói készségeinek fejlesztésére jött létre – a projektről a TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. képviseletében Kövesd Andrea projekt koordinátorral és Lengyel Adrienn projekt menedszerrel a beszélgettünk.