Különböző igények mentén, azonos célokért dolgoztak együtt az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium pedagógusai. 13-an vettek részt külföldi továbbképzéseken, amelyeknek köszönhetően az iskolában alkalmazható 21. századi módszereket és modern technikákat ismerhettek meg. J. Tóth Judit angol szakos tanárt kérdeztük az Erasmus+ projektjükről.

A tanulók motiválását segítő modern módszerekkel, készségfejlesztési technikákkal ismerkedhettek meg a Városmajori Gimnázium tanárai 2017-es Erasmus+ mobilitási projektjük során. A tapasztalataikról R. Fülöp Tünde koordinátorral beszélgettünk.

A Kézenfogva Alapítvány angol, svéd és szlovén partnerek összefogásával egy speciális, más területeken is jól hasznosítható tananyagot fejlesztett ki értelmi sérült felnőttek oktatására. Az Erasmus+ program támogatásával megvalósult együttműködésben a tanulók angol nyelvoktatására, informatikai és internetbiztonsági képzésére fókuszáltak, hogy ezzel is segítsék a résztvevők munkába állását és mindennapi boldogulásukat. Az ACCESS (Adult Education Courses on Capacity-building for the Employment and Support of Self-advocates) projektről Tóth Mónikával, az alapítvány nemzetközi programvezetőjével beszélgettünk.

A Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziumának 14 pedagógusa vett részt külföldi szakmai továbbképzésen. Az Erasmus+ mobilitási projekt a nyelvi és IKT kompetenciák fejlesztésén túl, új ismeretek és jó gyakorlatok megismeréséhez segítette hozzá a kollégákat. Így a modern nevelési-oktatási módszerek jó gyakorlatait a mindennapi oktató munkában is kamatoztathatják, ezzel is segítve az intézmény 21. századi kihívásokhoz való alkalmazkodását. A projekt egyik koordinátorával, Szegfű Mártával beszélgettünk.

Magyar, brit, ír, olasz és spanyol szakképzési intézmények vették fel a kesztyűt a pedagógusok vállát nyomó adminisztrációs terhek ellen, és a minőségi szakképzési oktatás érdekében. Hogyan lehet egy Erasmus+ stratégiai partnerség projekt során egy komplex, a minőségbiztosítási rendszert támogató képzést és eszköztárat kidolgozni a technika vívmányainak segítségével? Hartyányi Máriát kérdeztük a nívódíjjal elismert nemzetközi együttműködésről.

Egy játék, amelyet nem csak, hogy nem tilos az órán játszani, hanem egyenesen ajánlott, és még a Tajvani Egyetem is szeretné kipróbálni? Ismerkedjen meg az Agropoly-val, amely az agrárszakképzésben tanuló fiatalok vállalkozói készségeinek fejlesztésére jött létre. Az Erasmus+ program támogatásával megvalósult projektről a TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. képviseletében Kövesd Andrea koordinátorral és Lengyel Adrienn projektmenedzserrel beszélgettünk.

A hazánkban is nagy múltra visszatekintő Tempus programban nyert támogatást 2012-ben az egri Eszterházy Károly Főiskola által vezetett projekt. A belga, finn, osztrák és szerb partnerekből álló konzorcium célja az volt, hogy a matematikát vonzóbbá tegye a fiatalok számára, illetve hogy a technológia és a pragmatikus oktatási módszerek fejlesztése révén támogassa a szerbiai tanárképzést.

A TRAWCOE háromdimenziós online, interaktív szoftverével a jövő ácsmesterei az eddigieknél jóval izgalmasabb, szórakoztatóbb formában ismerkedhetnek meg a szakma elméleti hátterével egy európai mintákat ismertető, virtuális múzeumon keresztül. A készítők a programtól a jelenleg kevésbé népszerű, egyben országszerte hiányszakmának számító ácsmesterség fellendítését is remélik. Palotás Gáborral, az ÉK Egyesület alelnökével, a projekt koordinátorával beszélgettünk.

A skandináv oktatási módszerekről, a svéd vagy a finn iskolamodellről rengeteg tanulmány érhető el már magyar nyelven is, egy gyakorló pedagógus számára azonban a legérdekesebb, ha terepmunkát is tud végezni. Vagyis saját szemmel megnézheti és megtapasztalhatja, milyen módszereket alkalmaznak a saját szakterületén mások. Erre nyílt lehetősége a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola angolnyelv-tanárának, aki két hónapon át követte figyelemmel, hogyan dolgoznak svéd kollégái. Milyen szakmai fejlődéssel, tapasztalatokkal jár, ha egy pedagógus hosszabb időszakot külföldön tölt, mit jelent a gyakorlatban a job shadowing – ezek voltak a főbb témáink Horváth Jánossal, a 2016-ban Nívódíjjal kitüntetett mobilitási projekt résztvevőjével.

Bár szinte csak most indult az Erasmus+ program, számos jó tapasztalatot osztottak meg velünk pályázóink. Idén nyáron jó néhány 2014-ben benyújtott Erasmus+ KA1 mobilitási projekt zárult, közöttük a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda projektje, melynek címe: „Minőségfejlesztés az idegen nyelvek oktatásában és az IKT eszközök használatában”. Az új programban az egyik legmeghatározóbb változás az, hogy a továbbképzéseken részt vevők már nem pályázhatnak egyénileg. Az összetett pályázatok immár intézményi szintre léptek .A pedagógusoknak az intézmények igényeihez is igazodva kellett megfogalmazniuk céljaikat, melyeket egy Európai Fejlesztési Terv elkészítésével kellett megerősíteniük. Így lettek az eddigi, gyakran egyszemélyes, pályázatokból projektek.

Az elszigeteltség témáját dolgozták fel különböző szempontok szerint öt ország öt középiskolájának diákjai. A számos tantárgyhoz illeszkedő tematikához változatos tevékenységkörök kapcsolódtak, miközben a projekttalálkozókon a diákok valóban megtapasztalhatták Európa kulturális, történelmi, természeti sokszínűségét.

A bullying szónak több magyar megfelelője van: megfélemlítés, erőszakoskodás, zaklatás, bántalmazás, mégis nagyon gyakran az angol változatot használjuk a jelenség megnevezésére. A kifejezés a bull (bika) szóból ered, amely itt arra a személyre utal, aki egy másikra erőszakosan rászáll, ismétlődően zaklatja, piszkálja. A bullying ölthet érzelmi, szóbeli és fizikai formát is, sőt külön fogalom utal az internetes zaklatásra, amelyet cyber bullying-nak neveznek. Terjedhet a kiközösítéstől, megalázástól, az érzelmi zsarolástól, a diáktárs holmijának rongálásától a fizikai erőszakig.

A projekt elnevezése (megcsináljuk!) magában foglalja azt az üzenetet, hogy az 5 ország együttműködését a nagy távolság ellenére is meg lehet valósítani. A nemzetközi együttműködés célja az volt, hogy nőjön a fogyatékkal élő tanulók önállósága, önbizalma és megvalósuljon az integrációjuk. Ennek érdekében úgynevezett tanulócsoportokat hoztak létre, amelyekben fogyatékossággal élők, támogató személyek, szülők és szakemberek vettek részt, akik elkészítették a projekt munkatervét, felkészítették a mobilitások résztvevőit és megszervezték a találkozókat.

A digitális nemzedék figyelmének felkeltése, tanulás iránti motiválása nem kevés fejtörést okoz a pedagógusoknak. Az IKT vezérelte társadalomban a tanulási szokások átalakulóban vannak: uralkodóvá vált a vizuális információ az írásossal szemben, előtérbe került a mozgókép; jellemző a fiatalokra a multitasking, továbbá a tudásvágy azonnali kielégítésére való törekvés. Összemosódik a szórakozás és a tanulás, erőteljesebbé válik a kipróbálás és a cselekvő tanulás fontossága, illetve az állandó online lét és az ily módon megvalósuló közösséghez tartozás.

Pató Csabáné Szebényi Éva 2013 nyarán Canterburyben vett részt a Comenius program keretében szakmai továbbképzésen, mely célul tűzte ki, hogy ötleteket ad az érdeklődőknek, hogyan használhatják az IKT eszközöket a tanórák keretein belül. (Az Erasmus+ programban KA1 mobilitás keretében van lehetőség hasonló külföldi tanulmányutakon való részvételre.) Az alábbiakban az ő beszámolóját olvashatják.

Az ympäristötietoisuus nem más, mint maga a környezettudatosság. Finnül. A finneknek. S hogy én hogyan kerültem kapcsolatba velük? Mit jelent ez a szó a gyakorlatban a társadalom, a város és az iskola közvetlen környezete, valamint az egyének szintjén? Mit lehet tanulni északi nyelvrokonainktól, és hogyan tehetjük iskolánkat és saját életünket környezettudatosabbá?

Orosháza Város Önkormányzata 2011-től vett részt egy Comenius régió projektben, aminek keretében ír partnerével együtt azon munkálkodtak, hogy a helyi közoktatásban minél nagyobb szerepet kapjanak az IKT eszközök. a projekt keretében az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola És Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézménye részére a főpályázó helyi önkormányzat többek között 13 tabletet is beszerzett, amivel 21. századivá tudták varázsolni a tanórákat.

Zsámbéki iskolánk egy francia és egy spanyol iskolával közösen 2011 őszétől egy Comenius projekten dolgozik, melynek témája, hogy hogyan használják a fiatalok az inter¬netes közösségi felületeket. A téma nagyon aktuális, és noha előttünk zajló, nyil¬vánvaló felvetésekkel foglalkozik – a fiatalok nagyon erősen jelen vannak a közösségi oldalakon –, érdekes, hasznos és talán többek számára új dolgokra is rávilágító tapasztalok születtek munkánk során, melyek egyre gyorsuló változásokkal teli világunkban hasznosítható lehet oktató, nevelő munkánk során.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum dolgozói több nemzetközi projektben is részt vettek az elmúlt években. Ezeknek a tapasztalatait építették be a mindennapi munkába, illetve fel tudták használni mind a múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai foglalkozásaik, mind a kiállításaik tervezése során. Céljuk, hogy minél több lehetőséget, foglalkozási, oktatási formát dolgozzanak ki több célcsoport számára, ami segíti mind az iskolai formális oktatást, mind az informális élethosszig tartó tanulást. 2010-ben elnyerték az Év Múzeuma kitüntető címet.

A budapesti Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola egy-egy osztrák és román társiskolával működött együtt a Let’s play chemistry című projektben, melynek célja az volt, hogy a diákok kémia iránti szeretetét és motivációját növeljék, miközben bevonják őket kémiai oktató játékok készítésébe és kipróbálásába.