Ennek hátterében többek között egyrészt az az igény áll, hogy a megnövekedett hallgatói létszám több oktatót igényel, másrészt annak a munkaerő-piaci igénynek a megjelenése, hogy a legújabb informatikai, technológiai tudást innovatívan használni tudó, illetve a társadalmi és gazdasági komplex problémák elemzésében jártas kutatókat bocsásson ki a felsőoktatás.

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenypozíciójának javításához elengedhetetlen a PhD hallgatók számának és képzésük minőségének nagymértékű emelése. A nemzetköziesedés leginkább szembetűnő területe a külföldi hallgatók jelenléte, amely a presztízs mellett bevételt is jelent az intézmény és az ország számára. Stratégiai szempontból viszont legalább ilyen fontos indikátorok az oktatói mobilitás, nemzetközi hírű professzorok megjelenése az egyetemen, a nemzetközi kutatásokban való aktív részvétel és az eredmények külföldi rangos lapokban történő publikálása vagy a külföldön bejegyzett szabadalmak, innovációk számának növelése.

Magyarországon a jelenlegi intézményi rendszer csak lassan válik alkalmassá arra, hogy értelmezni tudja a doktori képzések céljának sokszínűségét, ugyanakkor megjelennek azok a külföldi és magyar hallgatók, akik külföldön már ilyen struktúrában tanultak vagy találkoztak ezzel a megközelítéssel. A kutatás célja az volt, hogy képet kapjunk a hazai doktori iskolák nemzetközi vonatkozásairól.

A kutatás során törekedtünk az intézményi jó gyakorlatok  feltárására, valamint a külföldi és hazai PhD hallgatók igényeinek, véleményének megismerésére. Ehhez egyaránt felhasználtuk a vonatkozó szakirodalmat, az egyetemi dokumentumokat és honlapokat, a felsőoktatási adminisztrációs adatbázisokat. Ezen felül az oktatók és hallgatók körében online kérdőíves vizsgálatot, valamint interjúkra alapozó kvalitatív vizsgálatot folytattunk. A vállalati szféra doktori képzésre vonatkozó releváns tapasztalatait fókuszcsoportos beszélgetések és interjúk formájában csatornáztuk be.

PDF LETÖLTÉSE (2,15 MB)

A kutatásról angol nyelven itt olvashat.