Minőségbiztosítási eljárások

 

 

Eljárástípusok

A felsőoktatás külső minőségbiztosításában alkalmazott főbb eljárási típusokat a minőségbiztosítási fogalmakat tárgyaló oldalon röviden áttekintettük. Vizsgálati fókuszuk és megközelítési módjuk szerint megkülönböztetve a legfontosabb típusok az értékelés, az akkreditáció, az audit, valamint a benchmarking. A vizsgálat tárgya szerint az eljárás lehet intézményi szintű (vagy más szervezeti egységre, pl. karra, intézetre, akár tanszékre irányuló), képzési programra irányuló, vagy tematikus jellegű (pl. a kreditrendszer működésének, vagy a hallgatók előrehaladásának vizsgálata egyidejűleg több intézményben). A vizsgálat tárgya néha egészen speciális, lehet akár tantárgyszintű, vagy irányulhat egyes személyekre is (pl. Spanyolországban, illetve Magyarországon az egyetemi tanári pályázatok MAB véleményezése kapcsán).

A minőségbiztosítási ügynökségek európai hálózata, az ENQA, immár négy projektet szentelt a minőségbiztosítási eljárások aktuális feltérképezésének, hangsúlyok, trendek, jövőbeli szándékok megállapításának. Ezek közül – részletessége okán – a másodikat emelhetjük ki, mely pl. azt állapította meg, hogy a két legelterjedtebb eljárási típus az értékelés és az akkreditáció, ezeket jóval kisebb gyakorisággal követi az audit, míg a benchmarking a legritkábban alkalmazott eljárás az ENQA-tag ügynökségek körében. (Costes et al. 2008) A harmadik projekt a jövőbe tekintett, s az ENQA prioritásainak ügynökségi érvényesülését vizsgálta (Grifoll et al. 2012), a legutóbbi ilyen felmérés pedig egy kurrens témát emelt a középpontba, a külföldi szakértők részvételét az eljárásokban, az ügynökségek nemzetköziesedését, tárgyalva a rangsorolások kérdését is. (Grifoll et al. 2015)

 

Négylépéses modell

Az egyes minőségvizsgálati eljárások ugyan különböznek tárgyuk, fókuszuk, megközelítésük és eredményük tekintetében, legtöbbjüknek azonban azonos a módszertani-eljárási magja. Ez az ún. négylépéses modell, mely a felsőoktatás minőségbiztosításában széles körben elterjedt, köszönhetően a European Pilot Project 1991-es, majd az Európai Tanács 1998-as ajánlásainak is. E modell elemei a következők:

  • a vizsgálandó szervezet / egység / program önértékelése,
  • külső szakértői értékelés, helyszíni látogatással,
  • (nyilvános) értékelő jelentés,
  • követő eljárás.

Az önértékelés és a szakértői értékelés is előre megadott szempontok, elvárások, sztenderdek szerint történik. A szakértői panel (lásd peer-review) értékelő jelentése Európában általában teljes terjedelmében nyilvános (ez az ESG, az európai sztenderdek elvárása), az Egyesült Államokban azonban nem. A követő intézkedéseken és azok értékelésén túl a döntéssel járó (akkreditációs) eljárásokban az is általános elvárás, mintegy ötödik eljárási elem, hogy legyen az érintett intézménynek fellebbezési lehetősége, amennyiben nem tartja megalapozottnak az ügynökség döntését, vagy eljárási hibát vélelmez.

 

Alapelvek

A különböző eljárásoknak a fenti modellen túl vannak további közös elemei, alapelvei, ezek legfontosabbjai a következők:

  • a külső értékelő szervezet, ügynökség (s ennek révén az alkalmazott eljárási elemek és módszerek) függetlensége mind a kormányzati szervektől, mind a felsőoktatási intézményektől,
  • az értékelési célok, szempontok (kritériumok) és módszerek előzetes meghatározása és közzététele,
  • az értékelési szempontok és módszerek megfelelése a céloknak és a vizsgálati tárgyak sajátosságainak,
  • összeférhetetlenségi elv, érdekkonfliktus (conflict of interest) kizárása az eljárásban résztvevő személyek és szervezetek vonatkozásában,
  • az értékelést végző személyek szakértelme és megfelelő eljárási, módszertani, tartalmi felkészítése,
  • az értékelések rendszeressége, ciklikussága (leggyakoribb az 5 éves ciklus).

 

Jó gyakorlat dokumentumok

A felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökségek hálózatai, valamint egyes érdekelt nemzetközi szervezetek időről-időre napirendjükre veszik a külső minőségbiztosítási eljárások kérdését, s a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével ajánlásokat fogalmaznak meg, a jó eljárási és értékelési gyakorlatok terjesztését szolgáló dokumentumokat tesznek közzé, többnyire harmonizációs szándékkal is. Ezek közül a következőket emelhetjük ki (tematizált bontásban, azon belül időrendi sorrendben).

 

Európai Tanács (az Európai Unió Tanácsa) ajánlásai

  • Council Recommendation, EC, 1998, 3 p. Az Európai Tanács ajánlásai az EU tagországok számára a felsőoktatási minőségbiztosítás területére szóló együttműködésről, nemzeti minőségbiztosítási rendszerek felállításáról, s ezek javasolt jellemzőiről.
  • European Parliament and Council Recommendation, 2006, 3 p. Az Európai Parlament és az Európai Tanács újabb ajánlásai az EU tagországok számára a felsőoktatási minőségbiztosítási együttműködésről. Ebben megjelenik a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása is, s hangsúlyt kap a külső értékelési ügynökségek függetlensége, továbbá szerepel az európai minőségbiztosítási regiszter (EQAR) felállításának javaslata.

 

Átfogó dokumentumok

  • Guidelines of Good Practice (GGP), INQAAHE, 2003 – 2016,  8 p. A külső értékelési eljárások és a minőségbiztosítási ügynökségek működésének jó gyakorlati elemei, hat csoportba osztva. Az INQAAHE, felkérésre, tagszervezeti ügynökségek GGP-nek való megfelelőségét is értékeli, illetve elismeri (GGP Alignment Procedure).
  • Standards and Guidelines of Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG), EHEA, 2005, 2015. 27 p. Az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) országainak miniszterei által elfogadott dokumentum. Három fejezete a felsőoktatási intézményekre, a külső értékelési eljárásokra, s a minőségbiztosítási ügynökségekre vonatkozó sztenderdeket és irányelveket tartalmazza.
  • Higher Education Quality Assurance Principles for the Asia Pacific Region (Chiba Principles), APQN, 2010, 4 p. Az ESG-vel azonos szerkezetben (és tartalmilag is erős átfedésben) alapelveket fogalmaz meg a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása, a külső értékelési eljárások, valamint a külső értékelési ügynökségek számára.
  • CIQG International Quality Principles, CHEA International Quality Group, 2015, 67 p. Egy-egy szerző által írt hat fejezetben tárgyalja a felsőoktatás minőségének és minőségbiztosításának kérdéseit, különböző érdekelti körökre (intézmények, hallgatók, társadalom, kormányzat, ügynökségek) fókuszálva.

 

Határokon átnyúló és nemzetközi közös képzések

  • Guidelines of Quality Provision in Cross-border Higher Education, UNESCO – OECD, 2005. 44 p. A határokon átnyúló, külföldre irányuló felsőoktatási képzések és azok minőségbiztosításának jó gyakorlati elemeit tárgyalja, ajánlásokat fogalmaz meg mind a küldő (exportáló), mind a fogadó országok kormányzatai, felsőoktatási intézményei, hallgatói, minőségbiztosítási ügynökségei, elismerési-, és szakmai szervezetei számára.
  • UNESCO–APQN Toolkit: Regulating the Quality of Cross-border Education, 2006, 75 p. Részletesen tárgyalja a határokon átnyúló képzések típusait, sajátosságait, minőségi problémáit, egyes országok szabályozási kereteit is bemutatva.
  • Co-operation in Cross-border Higher Education: A Toolkit for Quality Assurance Agencies, CACHE project, 2015, 12 p. Az ENQA koordinálásában lebonyolított projekt a témába vágó korábbi dokumentumokra is támaszkodva alapelveket és ajánlásokat fogalmaz meg a határokon átnyúló képzések minőségbiztosítása tárgyában, kifejezetten a külső minőségbiztosítási ügynökségek és azok hálózatai számára.
  • European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes, EHEA, 2015, 6 p. A jereváni miniszteri értekezleten elfogadott dokumentum, mely a nemzetközi közös képzés egy eljárásban való nemzetközi értékelésére vonatkozóan határozza meg (javasolja) az értékelési sztenderdeket és az eljárás elemeit.

 

Készítette: Szántó Tibor

 

Linkgyűjtemény:

MAB: http://www.mab.hu/web/index.php?lang=hu
ENQA: http://www.enqa.eu/
Costes et al.: http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/occasional-papers/ENQA%20Occasional%20papers%2014.pdf  (lásd alább, Irodalom)
Grifoll et al.: http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/occasional-papers/enqa_oc_22.pdf  (lásd alább, Irodalom)
European Pilot Project: http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/0379772950200117#.V6IKg85OLyQ
Európai Tanács ajánlásai (2x): http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2013/06/Recommendation-of-the-Council-98.561.EC-of-24-September-1998.pdf
ESG: http://www.enqa.eu/index.php/home/esg/
Európai Tanács: http://www.consilium.europa.eu/hu/european-council/
Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/portal/hu
Európai Palament és Tanács ajánlásai: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006H0143&from=EN
EQAR: http://eqar.eu/
GGP: http://inqaahe.org/guidelines-good-practice-ggp
GGP Alignment Procedure: http://www.inqaahe.org/alignment-procedure
Standards and Guidelines of Quality Assurance in the European Higher Education Area: http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf
Európai Felsőoktatási Térség: http://www.ehea.info/
Asia Pacific (Chiba): http://www.apqn.org/files/virtual_library/good_practices/quality_assurance_chibal_principles.pdf
CIQG: http://www.chea.org/userfiles/CIQG/Principles_Papers_Complete_web.pdf 
UNESCO – OECD: http://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/35779480.pdf
UNESCO – APQN: http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001464/146428e.pdf
QACHE: http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/QACHE-toolkit.pdf
QA of joint programmes: http://bologna-yerevan2015.ehea.info/files/02_European%20Approach%20QA%20of%20Joint%20Programmes_v1_0.pdf

 

Felhasznált irodalom:

Bennett, P. et al. (2010), Quality Assurance in Transnational Higher Education. Helsinki: ENQA, 36 p. http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/workshop-and-seminar/ENQA%20workshop%20report%2011.pdf
Costes, N. et al. (2008), Quality Procedures in the European Higher Education Area and Beyond – Second ENQA Survey. Helsinki: ENQA, 118 p. http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/occasional-papers/ENQA%20Occasional%20papers%2014.pdf
Derényi A. szerk. (2016), A felsőoktatás minőségbiztosítási horizontja. A megújított európai standardok és irányelvek működése, alkalmazása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 128.o. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf
Grifoll, J. et al. (2012), Quality Procedures in the European Higher Education Area and Beyond – Visions for the Future. Third ENQA Survey. Brussels: ENQA, 47 p. http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/occasional-papers/ENQA_op18.pdf
Grifoll, J. et al. (2015), Quality Procedures in the European Higher Education Area and Beyond – Internationalisation of Quality Assurance Agencies. 4th ENQA Survey. Brussels: ENQA, 50 p. http://www.enqa.eu/indirme/papers-and-reports/occasional-papers/enqa_oc_22.pdf
Kováts G. (2014), A felsőoktatási minőségügy aktuális trendjei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 20 o. https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_felsooktatasi_minosegugy_aktualis_trendjei.pdf

Utolsó módosítás: 2018.06.14.