A felsőoktatási intézmény számára nyújtott pénzügyi támogatások
A finanszírozás szabályozása
A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének megteremtésével járó feladatok és szolgáltatások finanszírozására az állam kétféle anyagi forrást biztosít a felsőoktatási intézmények számára. Az egyik, az ún. kiegészítő normatív támogatás, a másik a jegyzettámogatás egy része.
A 389/2016. (XII. 2.) a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló Kormányrendelet rendelkezik a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról A 8. § (1). bekezdése szerint: „Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után”. A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel. A kiegészítő támogatás az egyetem bármely képzési formájában tanuló, költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgató után jár. Konkrétan: minden aktív státuszú hallgató után jár: magyar és nemzetközi; önköltséges és állami ösztöndíjas; nappali, levelező és esti tagozatos; felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester-, és doktori képzésben, valamint továbbképzésben tanuló hallgató után is.
A kormányrendeletben szereplő „jogosult létszám” kifejezés azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény az adott gazdasági év három félévének statisztikai létszáma alapján: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikában szereplő regisztrált és az elektronikus tanulmányi rendszerben rögzített, tehát a FIR-be (Felsőoktatási Információs Rendszer) átkerült fogyatékos hallgatói létszámok átlaga alapján állapítja meg a finanszírozás mértékét. Nyilvánvaló, hogy ha az egyetem szeretne minél több szolgáltatást biztosítani az érintett hallgatóknak, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a fogyatékos hallgatók regisztráljanak, mivel csak azok után a hallgatók után biztosít az állam plusz forrást, akik fogyatékosságukat megfelelően igazolják, vagyis regisztrálnak. Az igazolás módjáról bővebben olvashat a Fogyatékossággal élő hallgatók a hazai felsőoktatásban című cikkben.
A másik típusú támogatás a tankönyv- és jegyzettámogatás egy része, amelynek felhasználásáról mind a 2011-es nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, különösen annak 85/C. § „ea” pontja, mind az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 34.§-a is rendelkezik. Utóbbi rendelet szerint „Az Nftv. 85/C. § ea) alpontja szerinti rész felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény.(2) Az (1) bekezdés szerinti részről az intézmény térítési és juttatási szabályzata - az Nftv. előírásai szerint a hallgatói önkormányzat egyetértésével - rendelkezik.”
A források felhasználási lehetősége
A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő normatívát a felsőoktatási intézmény azokra a feladatokra és szolgáltatásokra fordíthatja, amelyek a fogyatékos hallgatók speciális igényeinek a kielégítését célozzák. A költségvetés kategóriái szerint néhány példa:
- Személyi juttatások – oktatói többletmunka; hallgatói személyi segítői szerződések; koordinátorok bérei
- Dologi kiadások – jeltolmácsolás, feliratozás; támogató szolgálat; iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott személyi segítő hallgatók; bármilyen egyéb szolgáltatás; kisértékű eszközök (100 ezer forint alatt)
- Felhalmozás, beruházás – nagy értékű eszközök (100 ezer forint felett)
- Felújítás – akadálymentesítés
A tankönyv- és jegyzettámogatás egy része – hogy ez mekkora hányada a tankönyv- és jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatívának, az az intézmény hatásköre – a fogyatékos hallgatók számára használható elektronikus jegyzetek, tananyagok előállítására, és az ezekhez szükséges eszközök beszerzésére fordítható. Ilyen eszközök lehetnek pl.: szkennerek; file konvertáló programok; sík- és Braille nyomtatók; stb.
Linkgyűjtemény:
50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800050.KOR
Információk a felsőoktatási Információs Rendszerről: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/fir
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról: http://jogiportal.hu/view/a-nemzeti-felsooktatasrol-szolo-2011-evi-cciv-tv
51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700051.KOR
389/2016. (XII. 2.) a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló Kormányrendelet: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600389.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
Utolsó módosítás: 2018.02.20.