Leonardo da Vinci - eredmények és hatások

 

A program hét éve alatt összesen több mint 1500 mobilitási pályázat érkezett a Nemzeti Irodához. Míg 2007-ben 197 db pályázatot nyújtottak be a különböző szervezetek, a program utolsó évére ez a szám közel másfélszeresére, 283-ra nőtt.

A támogatott pályázatok száma a program egésze során lényegében konstans maradt, jelentős darabszámbeli növekedésről nem beszélhetünk. Ugyanakkor az évek során az egyes projektek támogatásának volumene folyamatosan növekedett. Ezt jól tükrözi az egy pályázatra jutó átlagos megítélt támogatási összeg is. Míg 2007-ben egy projekt átlagosan kb. 20 ezer euró támogatást kapott, addig 2013-ban ez a szám megközelítette a 33 ezer eurót, amivel párhuzamosan a kiutazó diákok és oktatók száma is növekedett.

A 2007-2013 között rendelkezésre álló források és így a pályázók által lekötött összegek is – egy átmeneti visszaesést leszámítva 2008-ban – évről évre növekedtek. A program első évében 2,8 millió eurós leszerződött támogatási összeg 2013-ra közel 5 millió euróra növekedett, ami 75%-os növekedést jelent 2007-hez viszonyítva.

A beadott pályázatok közel kétharmada (63%) részesült támogatásban, azaz közel ezer projekt (978 db) tudott megvalósulni a Leonardo mobilitási program nyújtotta támogatásnak köszönhetően, összesen 26,2 millió euró támogatást folyósítva a pályázóknak. A rendelkezésre álló támogatási keretet minden évben sikerült maradéktalanul lekötni.

A legtöbb pályázatot szakképző iskolák, szakképző központok nyújtották be, így a legtöbb kiutazó a tanulói célcsoportba tartozott. A program kezdetén, 2007-ben a nyertes pályázatok megvalósítása során 1 190 tanuló végezhetett külföldön gyakorlatot, amely szám a program végére több mint másfélszeresére nőtt: a 2013-as projektekben már 1 934 tanuló kiutazására nyertek támogatást a pályázók. A résztvevők száma a 2008-as kisebb visszaeséstől eltekintve folyamatosan emelkedett, a hét év alatt összesen 10 297 diáknak volt lehetősége külföldi munkahelyen is kipróbálni magát.

A munkavállalók, munkanélküliek célcsoportjában a tanulóknál lényegesen kevesebb volt a kiutazó a program során, a résztvevői létszám 150 és 321 fő között mozgott a különböző pályázati években. Ebben a kategóriában összesen 1 643 fő külföldi szakmai gyakorlatát támogatta a közalapítvány. Ebben a célcsoportban azonban nagyobb arányban vettek részt hosszabb időtartamú gyakorlaton a kiutazók.

A szakképzési szakértők esetében rövidebb, jellemzően 1-2 hetes tanulmányutak jelentették a mobilitást. Ezek célja az oktatási és gazdasági szféra közötti tapasztalatcsere, a technológiai és tudományos újítások átvitele volt. A program fontos eleme volt, hogy a külföldi út a kedvezményezettek számára szakmai továbbképzést jelentett. A különböző pályázati években a résztvevő létszám 229 és 380 fő között változott, egy évben átlagosan 311, összesen 2183 szakértő tudott külföldi partnerintézményben szakmai tapasztalatot gyűjteni a program segítségével.

Annak érdekében, hogy az intézmények biztonsággal tudják tervezni nemzetközi tevékenységeiket, néhány nemzeti iroda, köztük a magyar is bevezette a szakképzési mobilitási tanúsítvány pályázati lehetőséget. Azok a pályázók, akik már legalább három mobilitási projektet valósítottak meg sikeresen, lehetőséget kaptak arra, hogy egy komplex, hosszú távú fejlesztési célokat megjelölő, a projektmenedzsment különböző területeit is magas színvonalon bemutató pályázattal mobilitási tanúsítványt nyerjenek. Ennek lényege és jelentősége abban állt, hogy a következő években már csak a megújításra vonatkozó kérelmet kellett benyújtaniuk a tanúsítványt elnyert intézményeknek és az abban megjelölt mobilitási tervek minden további tartalmi bírálat nélkül támogatást kaptak.

Először 2009-ben volt lehetőségük az arra jogosult intézményeknek tanúsítványi pályázat beadására. 2012-ig a pályázó 55-ből 19 intézmény projektje nyerte ezt el és a tanúsított projektek keretében 1732 tanuló külföldi mobilitása valósult meg, ami az összes mobilitás közel 17%-a. Ez az arány kifejezetten jónak mondható, hiszen a kezdeményezés célja az előkészítés, a tapasztalatszerzés volt. A beszámolók alapján megállapítható, hogy a nemzetköziesedés folyamatában már jelentősebb tapasztalattal rendelkező iskolákban a projektek megvalósítását többnyire támogató intézményvezetés, tapasztalt koordinátorok és jól bejáratott mechanizmusok segítik, így a megvalósítás során csak elvétve akadtak az eredményességet komolyan befolyásoló problémák.

Leonardo partnerségek keretében a 2008-as indulást követő hat év alatt összesen 184 projekt kapott zöld utat és közel 2,9 millió euró támogatás került kiosztásra. Ebben a szektorban nem volt korábban hagyománya az ilyen típusú együttműködéseknek, a projektek mégis magas minőségben valósultak meg, és a hazai koordinálású együttműködések esetében többen nívódíjat is kaptak minőségi munkájuk eredményeképp.

A partnerségek esetében a mobilitások száma az egyik indikátor – itt azonban nem fő tevékenységként szolgált a mobilitás, hanem sokkal inkább eszközként. Összesen 3013 fő rövidebb látogatása, tanulmányútja, találkozója valósult meg a projektek futamideje alatt, és ennek döntő többsége (2056) szakemberek bevonásával, míg kisebb arányban (957) tanulók részvételével történt.

Az innovációtranszfer pályázattípusban a program hét évében 143 pályázat érkezett be, átlagosan évente 20, amelyeknek 35%-a kapott támogatást közel 11,6 millió euró értékben. Ezt a pályázati formát a Leonardo programra szánt keret minimum 25%-val lehetett támogatni, amit jó minőségű pályázatok esetében fel is használtunk, ami éves szinten átlagosan 7 támogatott projektet jelentett.

A kezdeti években a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények domináltak, majd egyre több nonprofit és civil szervezet pályázott, miközben csökkent a felsőoktatási és a szakképzési intézmények száma. A pályázati forma összetettsége és projekt koordinációja komolyabb projektmenedzsment tapasztalatot és humánerőforrás hátteret igényelt, emellett úgy tűnik, hogy a szakközépiskolákban, szakiskolákban bekövetkezett változások kedvezőtlenül hatottak a pályázati részvételre. Mivel a témában érintett szakképző intézmények, képző szervezetek közvetlenül részt vesznek az innovációtranszfer lebonyolításában, majd a projektzárás után az adaptált eredmények fenntartásában, a nemzeti prioritások meghatározásával próbáltuk erősíteni és szorgalmazni a szakképző intézmények, mint partner bevonását. Mérsékelt sikerrel, hiszen ebben a pályázattípusban a felsőoktatás 32%-os, a vállalatok 26%-os és a civilek 22%-os aránya mellett a szakképző intézmények kevésbé tudtak érvényesülni.

Megvizsgálva a lezárult projekteket, az esetek többségében a projekt eredményeként átvett tananyagokat és módszereket folyamatosan fejlesztik tartalmi és technikai szempontból, a célcsoport igényeihez alkalmazkodva. Ez különösen igaz az IKT eszközök és e-learning módszerek esetében, ahol a technológia fejlődése kikényszeríti a folyamatos fejlesztést. Ezen kívül 2010 óta a magyar oktatási rendszer, azon belül a szakképzés, a felnőttképzés és a pedagógus-továbbképzési rendszer alapvető változások színtere, így fontosnak tartják az új jogszabályi környezethez történő alkalmazkodást.

Általánosságban elmondható, hogy a jó minőségben megvalósult projektek eredményeit sikeresen adták tovább hazai szakképző iskoláknak és képző intézményeknek, szakmai és civil szervezeteknek. Több esetben is a projekt eredményeit elsősorban külföldi intézmények/szervezetek számára sikerült továbbadni, egy újabb innovációtranszfer projekt keretében, elsősorban olasz, török, szlovák, román és egy esetben angol szervezeteknek. Ezen kívül további hazai fejlesztésekben is felhasználják az átvett módszertant, képzési tananyagot.

Az Európai Bizottság egy sor, kifejezetten az európai kis- és középvállalkozások (KKV) segítését célzó támogató intézkedést dolgozott ki, illetve valósít meg, melyek célja, hogy a kis cégek létrehozásához és boldogulásához alkalmas feltételeket teremtsenek. A jelenlegi KKV-szakpolitika öt kiemelt területéből az egyik a vállalkozói szellem és a vállalkozói készségek előmozdítása. Ehhez kapcsolódóan Magyarországon nyolc projekt adaptál vállalkozásfejlesztés és vállalkozásmenedzsment témájú képzési programot.

A Leonardo da Vinci program talán legfontosabb eredménye, hogy a sokféle kínált lehetőség teljes palettája el tudta érni a szakképzésben tevékenykedő szervezetek mindegyik típusát és a különböző szervezetek, eltérő háttér és motiváció ellenére vonzó pályázati lehetőséget láttak a programban. A személyes és nyelvi kompetenciák fejlődése mellett a tanulók és fiatalok jobb és hatékonyabb munkaerő-piaci felkészülése, a szaktanárok tudásbővülése általánosan említhető, valamint itt is kiemelendő, hogy a programba bekapcsolódó szakképző intézmények presztízse nőtt, sok fenntartó példaként állította ezeket az iskolákat mások elé. Érthető okoknál fogva az oktatás és a munka világának együttműködése ezeknél a projekteknél volt a legjellemzőbb, a hét év során az oktatási intézményeken kívül, vállalatoknál megvalósuló szakmai gyakorlatok aránya nőtt, vagyis a diákok iskolai tanműhelyek helyett valós munkahelyeken tölthettek el gyakorlatot.

A programok kifutásának évében készült egy vizsgálat, mely arról ad áttekintést, hogy melyek voltak a pályázók által megjelölt legfontosabb, fenntarthatónak bizonyult projekttermékek. Az intézménytípusok és a szakképzés különböző szektorainak, szakmáinak sokfélesége nagyon változatos projekttémákat eredményezett. Általánosságban az oktatás és munka világa közötti kapcsolat erősítése, a közös képzési anyagok és koncepciók kialakítása, illetve a szaktanárok képzése, továbbképzése témák voltak a legnépszerűbbek. Az alábbi ábrán látható, hogy tartalmi szempontból az oktatással kapcsolatos anyagokat említik leggyakrabban, eredménytípusból pedig az elektronikus felületek (honlap, adatbázis, facebook oldal, e-book, ppt bemutató) a legjellemzőbbek.

A hatásvizsgálat rámutat a projektek fejlesztendő területeire is: az elért eredmények megosztása, terjesztése, az elkészült termékek széles körben történő beépítése, hasznosítása, valamint a projekt és annak elemeire vonatkozó folyamatos értékelés biztosítása mind javítható irányok.

Egy másik, a kis- és középvállalkozások (KKV) innovációtranszfer projektjeit vizsgáló, jó gyakorlatok feltárására irányuló tanulmány megállapítása szerint a KKV-politika egyik kiemelt területén, az vállalkozói szellem és a vállalkozói készségek előmozdításában fontos szerepe van a nemzetközi projekteknek, valamint ez a terület egyben a 8 kulcskompetencia egyike, így több szakpolitikai célkitűzéshez egyszerre kapcsolódnak a projektek. A nemzetközi innovatív módszerek behozatala kétség kívül termékenyen hatott a képzéseket tervező és szervező intézményekre, bár hosszútávon fenntartható beépülést elsősorban az iskolarendszerű szakképzésben lehetett elérni, tekintettel arra, hogy azon belül a képzési programok ritkábban változnak. A költségtérítéses képzési forma azonban sajnos nem tudja elérni a fizetőképes keresletet, a KKV szektor szűkös anyagi lehetőségei miatt a projektek után a jól kidolgozott, minőségi szolgáltatást nyújtó képzések sem eladhatók. A tanulmány ajánlása alapján érdemes a projektek eredményeit más pályázati forrásokból, nagyobb volumenben megvalósuló regionális vagy országos programokba átemelni, mely a vizsgált tíz példaértékű projekt tekintetében sok esetben meg is történt (pl. modulok integrálása felsőoktatási szakképzésbe, illetve főiskolai szakok kurzuskínálatába, vagy további terjesztés más programokon keresztül).

Utolsó módosítás: .