TÖBB MINT TÁBOROZÁS

2018 | | aktív állampolgárság, interkulturális tapasztalat | Pest | GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Európa a polgárokért

Pályázó: Gödöllő Város Önkormányzata
A projekt címe: International Debate Week on Solidarity
Pályázati kategória: testvérvárosi találkozó
Pályázás éve: 2017

 

A táborozásban mindig ugyanaz volt a fontos: együttlét és kommunikáció. Az érintkezés, a megismerés öröme. Így van ez ma is – csak ma már tudatosabban lehet jóra használni a nemzetközi összejövetelekben rejlő erőt. Erről beszélgettünk a gödöllői önkormányzat kommunikációs vezetőjével az Európa a polgárokért programban megvalósított ifjúsági táboruk kapcsán.

A balatonlellei ifjúsági üdülő komoly, fontos és emlékezetes dolgok helyszíne. Mint a legtöbb Balaton-parti hely. Ám itt egészen különleges társaság jön össze nyaranta – nyolc éve már. Magyar, cseh, lengyel, finn, spanyol, sőt kínai és indonéz tinédzserek, több mint százan. A szervező Gödöllő Város Önkormányzata, a projekt célja pedig a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ösztönzése, bevonásuk a közéletbe, és egy, a véleménycserét segítő európai online ifjúsági platform létrehozása.

„Minden évben mások jönnek a táborba, 14-16 éves gyerekek. Ügyelünk rá, hogy a testvérvárosainkból – Dunaszerdahely, Csíkszereda, Zenta – mindig legyenek, azon túl pedig minden nemzetközi kapcsolatunkat megmozgatjuk” – mondja L. Péterfi Csaba kommunikációs igazgató.

ÚJ UTAK AZ ISMERKEDÉSRE

A gyerekek ellátása, szállása és programjai ingyenesek számukra az egy hét alatt, csupán az utazást kell fizetniük. A tábor nyelve az angol, habár a résztvevők fele általában tud magyarul. A megértésre nagy szükség is van, és nem csak nyelvi szempontból. Hiszen a projekt célja éppen ez: kiaknázni a fiatalokban lévő energiát, nyitottságot. Felhasználni arra, hogy hidak épüljenek nemcsak emberek, de országok között is. Minél jobban megismerni és persze elfogadni a miénktől akár nagyon eltérő kultúrákat. „Nekünk, szervezőknek is érdekes látni, hogy éljenek a fiatalok a Föld bármely részén, nagyjából ugyanazokkal a kérdésekkel, dilemmákkal, problémákkal küzdenek. Itt azonban újszerű utakat találnak a megoldásra” – mondja L. Péterfi Csaba.

Mikor a diákok megérkeznek, először is bemutatják magukat, országukat és városukat. Aztán itt jön egy csavar: már az első nap „összekeverik” őket, vagyis sorsolással új csapatok formálódnak – még az országok vezető pedagógusai is kicserélődnek. Minden csoport saját fantáziaországot hoz létre zászlóval, indulóval és szabályrendszerrel. És persze létrejönnek egyezmények, országközi szervezetek is, például „ifjúsági ENSZ” a konfliktusok megoldására. Vitakultúra, lobbizás, demokrácia, kompromisszum, tárgyalási készség, békés megoldások… rengeteg mindent lehet gyakorolni játékos keretek között. Ugyanakkor a résztvevők észrevétlenül megtanulnak sok mindent egymás valóságáról is. Vannak ugyanis irányított feladatok, például megtanulni egy dalt lengyelül vagy héberül, idén pedig videoklip is készült – a téma itt is az elfogadás volt. Akarva-akaratlanul szóba kerül a közös történelem is. Előfordult például, hogy a távolabbi országok képviselői nem értették, hogy aki Romániából érkezik, miért beszél magyarul. Ez jó alkalmat adott arra, hogy a fiatalok a közelmúlton is elmélkedjenek. Megismerik ezen túl a többiek vallását, ünnepeit

„Közös gondolkodás alakul ki úgy, hogy azért mindenki megőrzi a saját értékeit is” – mondja az önkormányzat kommunikációs igazgatója. „Itt megtapasztalják, hogy bár különböző helyen élünk és különböző nyelvet beszélünk, Európában mindannyian egyek vagyunk. Nem kirekeszteni kell a másikat, hanem átvenni tőle a jót, és közösen építeni valamit. Ettől nemhogy kevesebbek leszünk, hanem sokkal többek. Először mi magunk is meglepődtünk azon, hogy ezek a gyerekek sokkal befogadóbbak, mint általában a felnőttek. És a végére reméljük, hogy ők már egy pozitív attitűdöt visznek tovább, és adnak át másoknak, egyszer majd a saját gyerekeiknek is.”

SPONTÁN KAPCSOLÓDÁSOK

Érdekes, hogy bár a szervezők igyekeznek kialakítani kétélű helyzeteket az értelmes eszmecserék generálására, azok egy idő után természetesen maguktól is kialakulnak. „Jó volt látni, amikor egy kislány megsértette a társát, és utána ő volt az, akit sokkal jobban bántott a dolog, mint a másikat. Nem győzött bocsánatot kérni napokon át, és ez valahol jó érzés. Hogy eljutnak idáig: megértik, hogy egymás bántása minden résztvevőre rombolóan hat. Bocsánatot kérni, jóvá tenni dolgokat pedig soha nem késő.”
Az időtartam nem tűnik túl soknak, ám az igazgató szerint éppen ideális. „Az első napokban akklimatizálódnak, a harmadiktól feloldódnak, a közepére pedig teljesen eltűnik a mobiltelefon. Akkor búcsúzunk el egymástól, amikor még mindenki jóban van mindenkivel, a klikkesedés még nem kezdődött meg. Nem csoda, hogy a tinik sokszor sírva indulnak haza, annyira megkedvelik egymást. Örök élmény a számukra” – teszi hozzá L. Péterfi Csaba.

UTÓHATÁSOK

Bár a tábor végén hirdetnek győztest, azt mondják, itt mindegyik csapat nyer. Az eredmény olykor egészen kézzel fogható: az egykori résztvevők közül sokan kerültek diplomáciai pályára vagy külföldön tanultak tovább. Volt, aki el is mondta, hogy a tábornak volt jelentősége abban, hogy így döntött.

„A kamaszkor nem a legegyszerűbb időszak. De épp ezért nekik mindennél fontosabb, hogy maximális figyelmet kapjanak, és a szavukat komolyan vegyék. Hiszen ők már nem gyerekek, de még nem is felnőttek. Mi viszont felnőttként hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi is voltunk tinédzserek. Sokan lesöprik a kamaszok véleményét, de mi, itt a táborban kíváncsiak vagyunk rájuk. És ez a korosztály nagyon hálás tud lenni ezért.”

Ahhoz, hogy a szinergiák létrejöjjenek, fontos, hogy az eredmény, az élmény szélesebb körben is megosztható legyen. Ezért – ma már ez szinte alapkövetelmény – minden, ami digitalizálható, legyen az beszámoló, fotó vagy videó, az felkerül az ifjúsági tábor közösségi oldalára, de Gödöllő város honlapjára is.

Az egykori táborozók közül sokan informálisan is tartják a kapcsolatot, nem ritka, hogy már a következő évben ellátogatnak egymáshoz. És bár a meghívottak köre mindig megújul, L. Péterfi Csaba azt mondja, még nem volt olyan résztvevőjük, aki azt mondta, ne jött volna szívesen jövőre is.

KEMPF ZITA

A cikk megtalálható az Európa a polgárokért program disszeminációs kiadványában, amely itt letölthető.