Óvodapedagógusok és szülők segítése ADHD-val érintett gyermekek támogatásában
2019 | Köznevelés | | | Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.
A köznevelés szereplői: a gyerekek, pedagógusok és szülők gyakran szembesülnek olyan kihívásokkal, amelyek kezelésében a köznevelésen kívüli szereplőkre is szükség lehet. A Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. és partnerei is egy ilyen területet érintő projekt megvalósítói voltak. Együttműködésük és a létrejött eredmények mutatják, hogy mennyire nagyszerű dolog sülhet ki abból, ha több szakterületről érkező szakember keresi közösen a megoldást.
A keretet az Erasmus+ program vegyes intézményi összetételű stratégiai partnerségek pályázattípusa adta, amely bármilyen, a környezetünkben érzékelt kihívás kezelésére kigondolt oktatási projekt létrehozásához nyújthat támogatást. A projektről Rihay Zsuzsa projektmenedzserrel beszélgettünk.
Milyen, a köznevelés területén tapasztalt probléma ihlette a projektet?
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) az idegrendszer fejlődését érintő, az egyik leggyakrabban diagnosztizált, neurodiverz állapot, a gyermekek és a fiatalok 5-7%-át érinti. Magyarországon becslések szerint az oktatási rendszerben 70 000 ilyen gyermek vesz részt (gyakran diagnózis nélkül), ami azt jelenti, hogy átlagosan minden óvodai csoportban, osztályban egy kiskorú érintett. Ezek a gyerekek nehezen kontrollálják a saját viselkedésüket, nehezen figyelnek, nehézségeik vannak az érzelemszabályozás területén, nehezen szereznek barátokat vagy alakítanak ki pozitív kapcsolatokat felnőttekkel, és nehezen birkóznak meg a hagyományos oktatási struktúrák és gyakorlatok követelményeivel, például azzal, hogy nyugodtan üljenek, és hosszú ideig fenntartsák a figyelmüket. Az ő támogatásuk és a velük való tanulás nagy kihívást jelent a szülők és a pedagógusok számára egyaránt.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem szándékosan produkálják a kihívást jelentő viselkedést, hanem az idegrendszer eltérő fejlődéséhez kapcsolódnak a nehézségek – ezt sajnos a pedagógusok is sokszor elfelejtik, a szülők pedig nem tanulják meg sehol.
Az ADHD azonban jól kezelhető, a megfelelő típusú óvodai-iskolai és otthoni támogatással a gyermekek ki tudják hozni magukból a legtöbbet, és közösségük teljes értékű tagjaivá válhatnak. Ebben a folyamatban az egyik kulcsszereplő a pedagógus.
Projektünkkel elsősorban őket szeretnénk támogatni, felfegyverezni olyan tudással és eszközökkel, hogy hatékonyan tudjanak a gyermekek szociális, érzelmi és/vagy viselkedésbeli fejlődési igényeire reagálni. De emellett hangsúlyozzuk a szülők szerepét a gyermekek oktatásában és fejlődésében, tehát őket is szeretnénk segíteni gyermekük viselkedésének megértésében, illetve abban, hogy támogatni tudják gyermekeik fejlődését.
Mi az, amit létrehoztak a projektben?
A projekt során óvodapedagógusok és szülők számára hoztunk létre olyan segédleteket, elsősorban az óvodás korosztályra fókuszálva, amelyek segítségével felismerhetik az ADHD-t, vagy az ADHD-szerű viselkedést, és hozzájárulhatnak a hatékony segítségnyújtáshoz a mindennapi tanulási környezetben és otthon.
A nagyon sok gyakorlati tanácsot, stratégiát tartalmazó kézikönyvek biztosítják azt a tudást és azokat a készségeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a pedagógusok és a szülők meg tudjanak birkózni az érintett gyerekek különböző szükségleteivel és nehézségeivel, és pozitív viselkedési mintákat tanítsanak nekik.
A kézikönyvekben az attitűdváltásra helyezzük a hangsúlyt, az erősség alapú megközelítésre, a viselkedésmódosítási stratégiákra és a befogadó környezet megteremtésére, valamint felhívjuk a figyelmet az érintettek együttműködésének fontosságára.
Milyen speciális tudással járultak hozzá a projektpartnerek az eredményekhez?
A Coventry Egyetem és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar a kézikönyvek struktúrájának megalkotásában és a legnaprakészebb tudományos eredmények, háttérinformációk összegyűjtésében, a fókuszcsoportok szakmai előkészítésében, a pedagógusképzések lebonyolításában, a kérdőívek és egyéb mérések, valamint a kiadványok minőségének biztosításában, kiértékelésében vettek részt intenzíven, illetve egy kutatási elemmel is gazdagították a projektet.
Az ADHD Magyarország Alapítvány a szülőkön, családokon keresztül napi szinten találkozik a problémákkal, élethelyzetekkel, így a szülői kézikönyvben gyakorlati megoldásokat javasolt. Emellett mint érdekképviseleti szervezet, hatékonyan tudja a kézikönyvek tartalmát átadni és eljuttatni a szülőkhöz, családokhoz, és a családokon keresztül az oktatási intézményekhez.
A partneróvodáink, azaz a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Gyakorló Óvodája, a szlovákiai, rozsnyói Spojená škola J. A. Komenského és a romániai, kézdivásárhelyi Csipkerózsika Egyesület a mindennapi nevelési helyzetekben megjelenő problémák feltárásában, a gyakorlati feladatok kidolgozásában, illetve tesztelésében, valamint a szülői nyílt napok és a pedagógustréningek megszervezésében vették ki a részüket.
A Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. a projektkoordináció és az események szervezése mellett a szülők számára készített gyakorlati részen dolgozott, illetve a kézikönyvek szerkesztését, illusztrálását és a disszemináció koordinálását vállalta magára.
Mi a hosszú távú cél a létrejövő projekteredményekkel?
Feltétlenül az, hogy a kézikönyveket minél több helyen bemutassuk, pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. Erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak az óvodák meglévő szakmai módszertani körei. Nagy segítség az óvodapedagógusok könyvespolcán egy olyan kézikönyv megléte, ami támogatni tudja őket a munkában, és szakemberek hiányában a szülőknek is tanácsadást és támaszt tud nyújtani.
A kézikönyvekben hangsúlyozzuk a szülő és a pedagógus együttműködésének fontosságát. Reméljük, hogy a kiadványok segítik a párbeszédet, közelebb hozzák a feleket egymáshoz, és így együtt dolgozhatnak azon, hogy a gyereknek, a csoportnak és a családnak is könnyebb legyen. Szeretnénk, ha a kézikönyvek elősegítenék a szemléletváltást és az érzékenyítést, hogy mindenki értse, ezek a gyerekek nem rosszak, hanem segítségre szorulnak, mert az eltérő agyi struktúráik, a végrehajtó funkcióikkal kapcsolatos nehézségeik miatt nem tudnak úgy megfelelni a környezetük elvárásainak, mint egy neurotipikus gyerek. Kívánjuk, hogy az érintett pedagógusok és szülők felismerjék és megértsék, hogy a kihívó viselkedéssel a gyermek gyakran azt kommunikálja (mert máshogy nem tudja), hogy nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel. Szeretnénk, hogy ezzel lekerüljön róluk – és szüleikről – a stigma, hogy ők „neveletlen gyerekek”.
A Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.-nek ugyan van egy hasonló továbbképzése, de tekintettel a téma fontosságára, a kézikönyvek alapján tervezünk akkreditáltatni és indítani egy erre specializált továbbképzést is pedagógusok számára, illetve engedélyeztetni és szervezni egy felnőttképzési programot a társszakmák képviselőinek és a szülőknek.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 2019 őszén négyalkalmas műhelyt tart a témában a kézikönyvek alapján, illetve a létrejövő projekteredményeket az alapképzés szintjén szeretné megjeleníteni különböző kurzusokban.
Emellett szeretnénk, ha a kézikönyvek bekerülnének az óvodapedagógus-képző intézmények és a most készülő Nemzeti Alaptanterv ajánlott irodalmai közé.
A kézikönyvek és elektronikus kiadványok elérhetők a projekthonlapon: helping-hand.hu
Facebook: facebook.com/HelpingHandErasmus
HLAVATÝ ILDIKÓ
Tempus Közalapítvány, Erasmus+ Programiroda
A cikk a Pályázati Pavilon 2019. őszi számában jelent meg.
