AZ EUROSZKEPTICIZMUSTÓL KÖZÖS EURÓPAI KINCSEINKIG - Együttműködni a hétköznapokban is

2020 | | aktív állampolgárság | Nógrád | HOLLÓKŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA - „Örökségünket örökül hagyni”, testvérvárosi találkozó

Öt ország településeiről érkeztek résztvevők Hollókőre 2019 tavaszán, hogy megosszák egymással, mit jelent számukra európai polgárnak lenni. Az Örökségünket örökül hagyni projekt lehetőséget adott őszintén beszélni kétségekről, kihívásokról és a közös, sokszínű, európai értékeink megőrzésének lehetőségeiről. Szabó Csabát, Hollókő polgármesterét kérdeztem a testvértelepülési találkozó tapasztalatairól.

EURÓPAI ÖRÖKSÉGÜNK: MI IS KAPTUK ÉS TOVÁBBADJUK

Az Európa a polgárokért program keretében valósult meg az Örökségünket örökül hagyni projekt: a szlovák, román, olasz, spanyol, litván és magyar testvértelepülések találkozója és tapasztalatcseréje Hollókőn, 2019. május 15-19-ig. A találkozó csaknem hétszázötven résztvevőjéből száznegyvenen az európai testvértelepülésekről érkeztek Hollókőre.

A találkozót a 2019-es európai parlamenti választások előtt két héttel tartották. Éppen ezért vagy ennek ellenére döntöttek úgy, hogy rögtön az első nap témájának az euroszkepticizmust választják?

Valóban különleges aktualitást adott a rendezvénynek, hogy ez időtájt minden részt vevő ország már nagyban készült az uniós képviselők megválasztására. Szenvedélyes vita alakult ki arról, kinek milyen ellenérzései vannak az európai intézményekkel, azok működésével és döntéshozatali folyamataival kapcsolatban, és mik lehetnek ennek a gyökerei. Természetesnek tartom, hogy nagyon különböző szempontok és vélemények kerültek elő a diskurzus során, hiszen nagyon eltérő múltú, kultúrájú és fejlettségű európai régiókból érkeztünk a találkozóra, és ez nagyban befolyásolta a nézőpontunkat. Abban viszont egyetértettünk, hogy az unió jelenlegi működése túlságosan bürokratikus, és ennek éppen az az egyik következménye, hogy számunkra, állampolgárok számára nem átlátható, valójában mi is történik Brüsszelben és Strasbourgban. Az olyan érzékeny és aktuális témákat sem kerültük meg, mint például a migráció kérdése, az azt támogató és az ellenőrzés nélküli bevándorlást ellenző megközelítések is helyet kaptak a szakmai beszélgetésben. Nagyon tanulságos tapasztalat volt számomra, hogy ez a sokszínűség nem a távolságot növelte közöttünk, hanem éppen ellenkezőleg, egymás megismerésére inspirált minket, így megélhettük, hogy az együttérzés és a tolerancia hogyan növekszik közöttünk, ha meghallgatjuk és megpróbáljuk megérteni egymás érveit.

Hollókő a Világörökség része. Súlya van ennek az örökségnek. Mit tartott fontosnak ezzel kapcsolatban megosztani a részt vevő települések képviselőivel?

Ebben a tekintetben is sokszínű volt a találkozó, hiszen érkeztek már Világörökséggé nyilvánított testvértelepülésekről, például Olaszországból, és olyanokról is, amelyek éppen ennek a küszöbén állnak, ilyen a romániai Torockó. Azt szoktam mondani, hagyományainkat, kulturális és természeti értékeinket, akkor is őrizzük és ápoljuk, ha azok nem is a Világörökség részei. Így minden testvértelepülés diavetítéssel egybekötött előadáson mutatta be, mire büszke, mi az, amit örökül kapott, és amit szeretne örökül hagyni, és úgy tekintettünk ezekre, mint közös, megőrzendő, európai kincseinkre. Valóban jó alkalom volt ez arra is, hogy azokról a tapasztalatokról is beszéljünk, mit jelent egy olyan falu polgármesterének lenni, amely a Világörökség címet bírja, azt sem elhallgatva, hogy ez bizony nagyobb felelősséggel és több feladattal is jár. Miközben természetesen az előnyeit szintén élvezzük, hiszen egy ilyen település több figyelmet kap, hazai és nemzetközi turisztikai célponttá válhat. De vannak az idegenforgalom fejlődésénél kevésbé közismert hozadékai is, ilyen például az, hogy a közösségi rendezvényeink segíthetnek utat találni a különböző generációknak egymás felé, a szabadidő közös eltöltése révén.

Ezzel elméletben biztosan minden településvezető egyetért, de a gyakorlati megvalósítás mégsem olyan egyszerű. Hogyan szervezhetnek olyan programot, amelyet a fiatal és az idősebb korosztály képviselői egyaránt vonzónak találnak?

Maga ez a találkozó is ilyen rendezvény volt, Hollókő idősebb lakói megtapasztalhatták ezekben a napokban, hogy a testvértelepülésekkel a kapcsolat nem csupán fotókon, hanem a valóságban is létezik, hogy ezek nagyon is élő kötelékek. És ezen a hétvégén avattuk fel a falu régi-új keresztjét, ebbe a kezdeményezésbe sikerült az idősebbeket is bevonnunk, ennek az üzenetével őket is megszólítanunk. Régóta a hollókői vár alatt állt egy feszület, egészen a II. világháborúig, a világégés idején azonban nyomtalanul eltűnt. Mivel ez egyben művészeti értéket is képviselt, az, hogy nyoma veszett, nemcsak a hívőket érte veszteségként, hanem az egész közösséget. Egykor valaki rajzon megörökítette, így fennmaradt egy emlék róla, amely alapján ma, több mint hetven esztendő után elindulhattunk, amikor eldöntöttük, pótoljuk. A megvalósítás igazi testvértelepülési összefogással sikerült. Székely barátaink vállalták, hogy kifaragják a feszületet, a megszentelésén pedig az olasz vendégek kórusa énekelt. S mivel a ceremónia ökomenikus volt, hiszen azon katolikus, református és unitárius felekezet tagjai egyaránt részt vettünk, szép példája volt ez a fiatalok számára is a vallások békés egymás mellett élésének. Mely ma amúgy is időszerű kérdés egész Európában, és nem csak a keresztény hívőket érinti. A kereszt lábánál azóta is mindig friss virág van, a falu az első pillanattól kezdve a magáénak érzi.

Európa más országainak településeivel baráti kapcsolatot ápolni kétségkívül a nyitottság bizonyítéka. De ez a törekvés nem lehet hiteles, ha eközben a környező falvakkal nem sikerül jó viszonyt ápolni…

Ez így van, igyekszünk is együttműködni a hétköznapokban is, hiszen hasonlóak a problémáink, megoldandó feladataink. De a szomszédos községek polgármesterei a testvértelepülési találkozó szakmai programjaiba is bekapcsolódtak, a lakóik pedig a Hollókői Pikniknek mutatkoztak be hagyományaikkal és gasztronómiai különlegességeikkel. Akárcsak a külföldi résztvevők, mindenki hozott, főzött valamit, hogy megkóstolhassuk, megismerjük egymás konyhaművészetét. Akadtak meglepő kulináris felfedezések is, például amikor azzal szembesültünk, hogy az olasz konyha a zsíros kenyeret mézzel kínálja; mi is szeretjük mindkettőt, de azért inkább külön fogyasztjuk… És éppen egy olasz hölgy volt, aki megjegyezte, milyen közel van egymáshoz a szlovák és a magyar nyelv, amikor tanúja volt beszélgetésünknek felvidéki barátainkkal. No, elő is került a térkép és egy rögtönzött történelemóra keretében magyaráztuk el, hogyan is alakult úgy, hogy bár más országban élünk, közös az anyanyelvünk. Így, kötetlen formában is ismerkedtünk egymás nemzeti múltjával, kultúrájával. Igyekeztünk minél többet megismertetni belőle, ezért szerveztünk például Gyöngyösre egész napos kirándulást, hogy városi környezetet, városi közösségi életet is bemutathassunk a régióban.

A nyári testvértelepülési találkozó egyben ifjúsági találkozó is volt. A térségben sok település számára nehézség a fiatalok megtartása, otthon tartása. Hollókő meg tud küzdeni ezzel a problémával?

Több a fiatal falubeli, mit korábban, többen is maradnak Hollókőn, és vannak beköltöző családjaink is. Érdekes módon éppen a hagyományaink segítenek vonzóvá tenni a szülőfalut a fiatalok számára. Elsősorban néptánccsoportunk, amely közösséget hoz létre helyben, de közel hozza egész Európát is, hiszen a világ minden tájáról érkeznek vendégek bemutatóikra, és tudásuk, hírnevük révén sok külföldi meghívást kapnak ők is. Láttam, hogy az én tizenhat éves kislányom számára is milyen élményt jelentett az ifjúsági néptánccsoportunkkal Olaszországba utazni egy találkozóra, igazi csapatépítő kirándulás volt ez a hollókői gyerekeknek, és az ott töltött két hétben sok-sok nemzetközi barátság is szövődött. De azt is tudnunk kell, hogy mit jelent európai polgárnak lenni, azt mi, a felnőtt generáció tagjai is tanuljuk még, miközben felelősségünk is ebben példát mutatni. Éppen ezért a testvértelepülési találkozó zárónapján a részt vevő fi ataljainknak adtunk szót, az ő hangjukra koncentráltunk. Üzenetük egyértelmű volt: lehetőséget kérnek, hogy közreműködjenek a közös, sokszínű Európa építésében települési szinten éppúgy, mint határokon átívelő feladatokban.

A projekt honlapja>>

Szerző: SZEKERES P. MÓNIKA, újságíró