Szinte kézzelfogható – A sztereó 3D használata a tanórán
2008 | Köznevelés, Szakképzés | IKT | Hajdú-Bihar | Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola, Dabas
Címkék: Vizuális készségek, IKT eszközök alkalmazása a tanórán, Játék, Kísérletezés
A 4dsmile című projekt 2008 és 2010 között nemzetközi partnerségben valósult meg a Leonardo innovációtranszfer pályázattípus keretében. A projekt témája a sztereó 3D oktatási technológia és módszertan magyar és finn oktatási környezetbe történő adaptálása, a transzferáló intézmény pedig a Doncaster College (Nagy-Britannia) volt. Az adaptáció tartalmilag 3D megjelenítő eszközök beszerzését, 3D tartalomfejlesztést és nagyszámú tesztelést jelentette valós tantermi körülmények között.
A projekt team a tevékenységsorozat megtervezésekor a „netgeneráció” előzetes IKT kompetenciáira és általában a generáció újszerű technológiák iránti nyitottságára épített. A sztereó 3D mint oktatási tananyagtípus a videojátékok továbbfejlesztett változataként is felfogható, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a „hamis” 3D helyett a térhatás valódi, másrészt pedig a videojátékok többségével ellentétben a 3D tananyagok létrehozásakor döntően didaktikai és pedagógiai szempontok érvényesülnek.
A projektben részt vevő tanárok kiválasztásának egyik fő szempontja volt az informatikai előismeretek megléte. A projektet megvalósítók mellett, ha lehet, még fontosabb célcsoport a technológiát potenciálisan használók köre, vagyis azok a tanárok és szakoktatók, akiknek a tantárgyához rendelkezésre áll 3D tananyagtartalom. Meggyőződésünk, hogy bármilyen módszernek vagy alkalmazásnak a tanulási folyamatba való hatékony beépítéséhez elengedhetetlen, hogy az adott módszernek kézzelfogható kimenete, értelme és hozzáadott értéke legyen. A 3D használatának elsődleges értelme, hogy rendkívül erős motivációt felkeltő és fenntartó hatása van, érzelmet vált ki a tanulókból és élményt jelent számukra. Ez azzal támasztható leginkább alá, hogy a sztereó 3D órai használatának fő szorgalmazói maguk a tanulók. A készségek tekintetében a térlátás emelhető ki elsősorban.
Ami a konkrét tananyagtartalmakat illeti, intézményünkben a közismereti tantárgyakhoz és szakképzési szakma csoportokhoz (építészet, logisztika) köthető 3D modellek egyaránt rendelkezésre állnak. A leggyakrabban használt tartalmak az anatómiai modellek (emberi test és annak részei), a naprendszer, valamint a robbanómotor és tartozékai.
A projektet a diákok nyitottsággal és nagy érdeklődéssel fogadták. További pozitívum, hogy a projektzárás után két évvel is megmaradt az érdeklődés, nemcsak saját diákjaink körében, hiszen iskolánkban nagyon gyakoriak a 3D bemutatók külsős diákok számára is. A továbbfejlődés iránya és a motiváció erősítésének fő eszköze, hogy a 3D modellkönyvtárunk újabb és újabb tartalmakkal bővüljön; ez egyben a legnagyobb kihívás is, ugyanakkor a sztereó 3D egyre szélesebb körű elterjedése révén egyre több az elérhető, jó minőségű tananyag.
Tapasztalataink szerint, bármilyen technológiai eszköz órai használata csak abban az esetben lehet sikeres ha:
• az adott rendszer üzembiztos,
• oktatási hozzáadott értéke nyilvánvaló és
• felhasználóbarát.
Intézményünkben 2012 szeptemberétől már két, 3D technológiával felszerelt tanterem működik majd. A fentiekből kiindulva folyamatosan törekszünk arra, hogy oktatásszervezés és órai használat tekintetében a 3D eszközök alkalmazása könnyű és magától értetődő legyen. Ennek érdekében digitális formátumúvá tettük a 3D termek lefoglalását, ez az elektronikus naplóban történik, így elkerülhetőek a párhuzamos foglalások. A 3D termekben a használat folyamatszabályozását a végletekig leegyszerűsítettük, így – a magas hozzáadott értékű technológia ellenére – a 3D megjelenítő eszközök használata nem igényel szinte semmilyen extra IKT kompetenciát: a rendszer hagyományos egérrel és billentyűparancsokkal működtethető.
A nemzetközi együttműködés nyilvánvaló pozitívuma, hogy magyar oktatási intézményben annak idején nem állt rendelkezésre a technológiai és módszertani tudás, vagyis a fejlesztés eleve nem is valósulhatott volna meg nemzetközi együttműködés nélkül. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az adaptálás nem másolást jelentett, hiszen az iskolánkban a sztereó 3D technológiát teljes mértékben a helyi igények, adottságok (pl. tantervi tartalom) alapján vezettük be. További jellemzője a projektnek, hogy az adaptálást követően szakembereink és diákjaink is érdemben hozzájárultak a 3D használatának további érvényesítéséhez. A használat érvényesítésének számos technológiai, módszertani és pedagógiai vonatkozása van, amelyek közül itt most egyetlen elemet emelnénk ki: volt diákunk volt az, aki a sztereó 3D tartalmakat aktív táblára először alkalmazta; a platformközi használat egyébként is lényeges törekvés, ebben az esetben viszont konkrét értelme, hogy hozzájárulhat az aktív táblák – ez idáig mérsékelt – használatának erősítéséhez.
Az eredmények gyakorlati hasznosítása nem jelent mást, mint oktatási célú, rendszeres, napi szintű használatot a tanév során, hiszen e nélkül a projekt egészének megkérdőjelezhető lenne az értelme. A projekt megvalósításának idején világos cél volt, hogy a futamidő lejárta után, hosszú távra működőképes technológiai környezet és folyamatszabályozás álljon rendelkezésre, ami magában hordozza a továbbfejlődés lehetőségét is. A sztereó 3D-vel támogatott órák mindegyikét digitálisan dokumentáljuk az iskola digitális naplójában.
Az eredmények hosszú távú fennmaradásának érdekében tovább dolgozunk a már említett platformközi használat ösztönzésén. Lényeges hozzáadott érték, hogy a 3D tananyag tartalom hagyományos, 2D környezetben is fut (sztereóhatás nélkül, de minden más funkció elérhető), vagyis webes felületeken, közösségi használatra is kiterjeszthető. A következő év egyik feladata az elterjedt tanulásmenedzsment rendszerekre (LMS) való kiterjesztés. A technológia felhasználóbarát jellegének erősítése mellett az iskolavezetés további ösztönzőket is alkalmaz: a 3D-t használó oktatók előre meghatározott tartalmú kedvezményekben részesülnek.
Halász József nemzetközi kapcsolattartó
Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola, Dabas
