Időskorú önkéntesek a múzeumban

2009 | Felnőtt tanulás | aktív állampolgárság, művészet, önkéntesség | Budapest | Szépművészeti Múzeum

Címkék: Vizuális készségek, Személyes és társas készségek

A Szépművészeti Múzeum és az angliai The Manchester Museum önkéntes programjai közötti együttműködés célja az volt, hogy önkénteseink megbecsülését, tudását és magabiztosságát növelhetjük, valamint a múzeumi látogatóközönségnek adhatunk majd valamilyen új, magas színvonalú szolgáltatást.

Összesen hat alkalommal cserélt „gazdát” két-két önkéntes. A kétfős csapatok mindig három-három hetet töltöttek a fogadóintézményben, megismerkedve az ottani önkéntes program felépítésével, az önkéntesek tevékenységével, a múzeummal, a múzeum környezetével és a város, illetve a régió kulturális nevezetességeivel, valamint sok-sok helyi önkéntessel és kollegával. Összesen hat önkéntes látogatott hozzánk Angliából, és hat önkéntesünk vállalta a külföldi tapasztalatszerzés kihívását.

Koordinátorként érdekes volt végigkövetni önkénteseink kezdeti félénkségét, tapogatózását, bizonytalanságát – onnan kezdve, hogy hogyan is csomagoljanak a három hétre, mit és hol fognak majd enni, lesz-e elég pénz a megélhetésükre, vagy hogyan értetik meg magukat konyhanyelvi angolsággal egy igazi angol városban. Az utolsó látogatás alkalmával a vendégönkéntesek és saját segítőink már családias meghittséggel csevegtek a közös emlékekről, az új élményekről, és egy nyelvtani hiba sem árnyékolhatta be a felszabadult hangulatot. Igazi csapat alakult ki. Összefogta és összehozta őket a múzeumi szellemiség, a múzeumuk iránti elkötelezettség, a másik kultúrájára való nyitottság, és végtére is a Grundtvig projekt.

A Szépművészeti Múzeum koordinátoraként úgy éreztem, hogy az ismerkedésen túl további, kézzelfogható intézményi célra volt szükség. Mivel évekkel ezelőtt szerencsém volt megismerni a londoni The British Museum Hands On (Kezet rá!) programját, amit önkéntesek működtetnek, és amelynek a mintájára bevezettek egy hasonló programot a manchesteri múzeumban is, könnyen adódott az ötlet. Önkénteseink küldetésének a Hands On program hazai adaptálásában való segédkezést jelöltük ki, és ennek érdekében kértük, hogy a legapróbb részleteket is jegyezzék fel és tanulják meg. A lelkes beszámolók nagyon sokat segítettek a nyár eleji gyors elhatározásban, amelynek oka a Szépművészeti Múzeum bővítési tervének és az ezzel összefüggésben lévő, évek óta húzódó időszakos bezárás körüli bizonytalanságnak tudható be. Az elhatározás és a felhívás is napok alatt született meg, megfelelő muníció és szépen körvonalazódó elképzelések, valamint a kollegák támogató hozzáállása birtokában: MOST indítsuk el programunkat.

Sokszor megéltem már büszke pillanatokat a külföldi konferencia-előadások után kapott bátorításból, csodálkozó kérdésekből és elismerő szavakból, azonban most először voltam abban a helyzetben, hogy programunk a helyszínre látogató önkéntesek és koordinátoruk előtt „vizsgázott”. Nagyon büszkén és boldogan hallottam, amikor a manchesteri koordinátor a Szépművészeti önkénteseinek felkészültségét, elkötelezettségét, talpraesettségét dicsérte, sőt a manchesteri önkéntesek is elvittek néhány ötletet tőlünk Angliába. Körséta-programunk (amelynek keretében az új kollegáknak és önkénteseknek nyújtanak önkénteseink 100 perces bevezető tárlatvezetést a Szépművészetiben), illetve a Múzeumpedagógiai Osztály keretében működő Önkéntes Tárlatvezetői Programunk ihlette meg őket, így többek között önkéntes tárlatvezetés meghonosítását tervezik, amit legfrissebb információim szerint 2011 májusában vezetnek be.

Csordás Izabella