Az újra nyitott hallgatók és az új megoldásokat kereső cégek – Erasmus intenzív program az ELTÉ-n

2011 | Felsőoktatás | | Budapest | Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE által koordinált Central European Functional Programming (CEFP 2011) Erasmus intenzív program jó példa arra, hogy hogyan lehet egy olyan témát, mint a funkcionális programozási nyelvek fejlődésének legújabb eredményei multidiszciplináris, innovatív módon feldolgozni. Fontos szempont volt az is, hogy az intenzív kurzus az oktatási, a kutatási és a vállalati szféra együttműködését erősítse.

A piaci szereplők és a felsőoktatási intézmények együttműködése nem csak szakmai gyakorlatok formájában lehetséges. Cégek és felsőoktatási intézmények egy-egy speciális témára koncentráló intenzív programokban is együttműködhetnek, a tömbösített kurzus keretén belüli közös munka a piaci szférához való közeledés első lépcsőfokát jelentheti. A program koordinátora, Dr. Horváth Zoltán válaszolt kérdéseinkre.

Mi volt az intenzív program témája? Milyen cégek, vállalkozások vettek részt benne?

A nyári iskola többmagos, elosztott és párhuzamos rendszerek magas szintű programozásáról, a funkcionális programozási nyelvek által felkínált új lehetőségekről szólt. Azok a kutatás-fejlesztésben élenjáró cégek vettek részt az intenzív programban, amelyek maguk is keresik az új megoldásokat a szoftvertechnológia területén.
Milyen feladatot láttak el a cégek az elméleti, illetve a gyakorlati oktatásban, valamint a program megvalósításában?
A nyári egyetem szakmai sikeréhez, a hallgatók érdeklődésének, motivációjának erősítéséhez nagymértékben hozzájárult az, hogy a cégek vezető kutatói előadásokat is vállaltak. Bemutatták, hogy a funkcionális programozási nyelvek fejlesztésén vezető multinacionális cégek kutató-fejlesztő laboratóriumaiban is intenzíven dolgoznak, illetve hogy e technológia alkalmazása egyre szélesebb körben terjed. A nyári iskola szakmai sikerének fontos összetevője, hogy a vendégelőadók hitelesen közvetítik ezt az üzenetet a hallgatók számára. A találkozás a vállalati szakemberekkel, a Morgan Stanley-nél tett látogatás a hallgatók és az oktatók szakmai kapcsolatrendszerének építését is segítette.

Intézményeiknek milyen egyéb együttműködésük van cégekkel, vállalkozásokkal?

Az ELTE programtervező informatikus mesterképzésében fontos szerepe van azoknak a labor tantárgyaknak, amelyek keretében hallgatóink az ipar által igényelt kutatás-fejlesztési problémák megoldásával foglalkozhatnak. Az Erasmus szakmai gyakorlatra érkező hallgatókat is fogadják ipari partnereink, például a Nokia Siemens Network. A szakmai gyakorlat minőségét úgy biztosítjuk, hogy a hallgatók szakmai felügyeletében az ELTE Informatikai Kara is részt vesz. Kiutazó hallgatóknál is hasonló háromoldalú megállapodásokra törekszünk. A legjobb példánk erre a Kenti Egyetemmel és a londoni Erlang Solutions céggel folytatott együttműködés. Az európai felsőoktatás fejlesztésének egyik legfontosabb iránya a kutatás-fejlesztés beágyazása a mester- és a doktori képzésbe, a hallgatók bevonása az egyetemeken folyó K+F projektekbe. A General Electrics Healthcare Magyarország mesterképzésünk egyik szakirányának tantervfejlesztésében vállalt szerepet. Az ELTÉ-n létrehozott Ericsson Szoftvertechnológiai Laboratóriumban pedig 50 hallgató vesz részt olyan projektekben, amelyek eredményeit a távközlési szoftverek fejlesztése során a mindennapi ipari gyakorlatban is alkalmazzák. Az Erasmus intenzív program mellett K+F pályázatokban is együttműködünk ipari partnereinkkel. Külön kiemelném az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Infokommunikációs Technológiai Programját, amelynek keretében az Erasmus Mundus mintájára új európai közös mesterszakok és doktori programok, valamint az Erasmus intenzív programhoz hasonló intenzív programok indulnak, illetve csúcstechnológia-fejlesztésekbe kapcsolódhatunk be vezető európai egyetemekkel közösen. A nyolc európai központ egyike a magyar ICT Labs csomópont, partnerünk többek között az Ericsson Magyarország, a Magyar Telecom, a Cisco, az NSN is. A program keretében a magyar csomópontot vezető ELTE, illetve a BME informatikai képzéseire támaszkodva új kutatás-fejlesztési központok létrehozását és a csúcstechnológia-kutatásokhoz kapcsolódó munkahelyek számának bővítését tervezik Budapesten.

Előfordul, hogy végzett hallgatóik ezeknél a cégeknél helyezkednek el?

A csúcstechnológiai fejlesztésben érdekelt cégek folyamatosan keresik a legjobb informatikus hallgatókat. Az intenzív programot támogató vállalatok, az Ericsson Magyarország, a Morgan Stanley Magyarország budapesti kutatás-fejlesztési részlegeiben több száz egykori hallgatónk dolgozik, de a Google zürichi központjában is sok korábbi ELTE-n végzett hallgatóval találkoztam.