Woda-Aqua-Víz mindenütt
2010 | Köznevelés | természettudomány | Vas | Jurisich Miklós Gimnázium, Kőszeg
Érintett tantárgy(ak): biológia,fizika,földrajz,kémiaCímkék: Projektszerű megvalósítás, Kísérletezés
Iskolánk 14 éve folyamatosan tervez, szervez és valósít meg bilaterális, illetve multilaterális Comenius projekteket. Diákjaink emelt óraszámban tanulhatnak biológia és kémia tantárgyakat, ráadásul két tanítási nyelvű osztályainkban a földrajzot, kémiát és fizikát angolul tanítjuk. Comenius projektjeink kisebb-nagyobb mértékben mindig érintettek természettudományos témákat, már csak azért is, mert a közös munkában kezdetben elsősorban a természettudományi tárgyat tanító kollégák vettek részt. Iskolánk tanárai külföldön tartott továbbképzésekre is eljutottak, ahol a projekttémák többsége megszületett.
Így jutottunk el egy olyan témához, amely elsősorban természettudományi jellegű: Nyelveink és kultúráink különbözők, így elválasztanak bennünket, de a természettudományok törvényei közösek, összekötnek bennünket. A projektnek kettős célja volt: egyrészt a címben rejlő ellentmondás feloldása, azaz annak igazolása, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség inkább hasznos, mint szétválasztó hatású, másrészt – éppenséggel elsősorban – annak bizonyítása, hogy a természettudományok terén mennyire közös problémáink, feladataink vannak, amelyek megoldása csak közös munkával, határon átnyúló tevékenységekkel lehetséges.
A kétéves együttműködés során a formális és informális tanulás módszereinek széles körét alkalmaztuk. Nem csupán egy-egy adott országban fejlesztettük saját pedagógiai eszköztárunkat, hanem mindenki sokat tanult partnereitől is. Könyvtárhasználat, Internet alkalmazása, terepmunka, laboratóriumi megfigyelések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok örömmel tanulják az adott természettudományi tárgyat.
Módszertani, pedagógiai szempontból több nagyon jelentős momentumot kell megemlítenünk. A teljesség igénye nélkül: rávezettük a diákokat a kutatás fontosságára, lépéseire, a fegyelmezett és türelmes munkavégzésre, az igazi nagy kutatások nemzetköziségére. Ugyancsak jelentős volt, hogy megtanítottuk őket arra, hogyan lehet jó tervezéssel adott időtartamban egy-egy témát előadni. A közös nyelv a kommunikáció során az angol és a francia volt, s bár némi zavart okozott, hogy nem minden partner beszélte mindkét nyelvet. Annál inkább jelentős volt a nyelvi gátak leküzdése szempontjából az, hogy a természettudományos nyelv mindenki számára érthető az egységes jelölés miatt. Jól illusztrálta ezt pl. a ciprusi iskolában szervezett óralátogatás, ahol az óra görögül folyt, de a képletek, grafikonok teljesen érthetővé tették az ott folyó munkát.
A nemzetközi együttműködést a kollégák és a diákok egyaránt hasznosnak ítélték. Az egyik legfontosabb eredmény a szaknyelv gyakorlása, a külföldiekkel való kommunikáció javítása, a tudománytörténeti ismeretek bővítése, a közös természettudományi projektek, felfedezések megismerése volt. Az iskolára, a diákokra, a tanárokra nagy hatással volt többek között az a közös munka, amelynek eredményeképpen egy több órás kísérleti bemutatót állítottunk össze. Annak ellenére, hogy minden partner sok kísérletet tudott bemutatni egy adott területen, számos addig ismeretlen demonstrációs kísérletet tanultunk egymástól, s mutattuk be egymás iskolájában. Ugyancsak össze tudtuk hasonlítani azt, hogy az egyes országokban mit és milyen mélységben tanítunk egy-egy természettudományi tárgyból, témában. Cseréltünk könyvet, dolgozatkérdéseket is.
A projekt továbbtanuló diákjaink számára is sok előnyt nyújtott: az átlagnál gyakorlottabban irodalmaznak idegen nyelven, felkészültebben adnak elő, többen tanulnak tovább természettudományi vonalon. Minden projekttermékünket folyamatosan fel tudjuk használni tanítási gyakorlatunkban. A tantestület nagy része az első projektet követően kedvet kapott a nyelvtanuláshoz.
Mátrai István és M. Tálos Ilona
