Európai egyetemi együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért
2015 | Felsőoktatás | gazdálkodás, mezőgazdaság, műszaki ismeretek, természettudomány | Hajdú-Bihar | Debreceni Egyetem
A kurzus ismertetője szerint az EM-SANF célja, hogy csökkentse a gazdasági haszonállatok takarmányozása terén fennálló komoly szakemberhiányt mind Európában, mind pedig a kontinensen kívül. Mennyiben tekinthető hiánypótlónak a program, és milyen innovatív eszközökkel igyekeznek kitűzött céljaiknak megfelelni?
A fenntartható mezőgazdaság egyik legfontosabb globális kérdése, hogy miképpen tudjuk a Föld egyre növekvő lakosságát megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos növényi, illetve állati eredetű élelmiszerrel úgy ellátni, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legkisebb mértékben terhelje környezetünket. Ezen kérdés megválaszolásához azonban már nem elegendőek az úgynevezett klasszikus takarmányozási ismeretek. Napjainkban a takarmányozástudomány forradalmát éljük. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek mellett a természettudományok (pl. emésztésfiziológia, immunológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika, mikrobiológia, stb.), valamint az orvostudomány és a műszaki tudományok (pl. a számítástechnika) egyes területeinek legújabb eredményeit is alkalmaznunk kell. Ez egy teljesen új gondolkodásmódot, paradigmaváltást igényel a takarmányozástudományt művelők körében.
Ezeket az ismereteket mihamarabb át kell adni a fiatal generációnak, hogy frissen végzett szakemberként alkalmazni tudják a mindennapi munkájukban.
Erre a filozófiára épülő képzés a takarmányozás területén az Európai Unióban az Erasmus Mundus programok között eddig nem szerepelt, és azóta sem szerepel a miénken kívül. A négy szemeszteres MSc program a szakismeretek átadásának tekintetében, azaz az oktatási módszertan területén is több újdonsággal bír. Programunk tézisorientált, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak egy teljes szemeszter rendelkezésükre áll, hogy egy jó nevű európai intézmény (egyetem, kutatóintézet) valamely kutatási programjában részt vegyenek, és ennek eredményeként magas színvonalú diplomadolgozatot készíthessenek. A diplomadolgozat témakörét (nem a konkrét témáját) már a képzés elején meghatározhatja a hallgató, és ennek megfelelően választhatja meg saját tanulmányi útvonalát. Előadások és gyakorlati foglalkozások az első két szemeszterben vannak, a harmadik szemeszter tudományos gyakorlat (internship), a negyedikben pedig a diplomadolgozat elkészítése (kutatási programban való részvétel és a dolgozat megírása), valamint a záróvizsgán való megvédése a feladat.
A programot megvalósító konzorcium 2011-ben nyert az Európai Bizottság Erasmus Mundus pályázatán. Miért éppen ezekkel a partnerekkel működnek együtt? Milyen előnyökkel jár az Erasmus Mundus programban való részvétel?
Az oktatási programban az agrártudományi kutatás legrangosabb partnereivel dolgozunk együtt, akik hasonló módon látják az állat- és takarmányozás tudományát. Így a holland Wageningeni Egyetem, a konzorcium vezetője, a dán Aarhus Egyetem, a francia Purpan Egyetem, mely a Toulouse-i Egyetemi Szövetség tagja és a Debreceni Egyetem alkotja a konzorciumot.
Az Erasmus Mundus programban való részvétel sok szempontból nagyon előnyös – egy igazi „elit klub” tagjai lehetünk. Ez komoly szakmai elismerés mind a Debreceni Egyetemnek, mind a kollégáimnak, akik a megvalósításon dolgoznak. Ez a program azt üzeni a külvilágnak, hogy a Debreceni Egyetemen az állatok táplálása, a takarmányozás területén nemzetközi mércével mérve is nagyon magas színvonalú oktatás folyik. A hallgatóink a képzés végén kettős diplomát (double degree) kapnak attól a két egyetemtől, amelyeknél az első és a második szemesztert elvégezték, és amelyek a harmadik és negyedik szemeszterért is felelősek.
Honnan érkeznek a hallgatóik, és a diploma megszerzése után milyen karrierre számíthatnak?
Szinte a világ minden részéről jelentkeznek hallgatók, rendkívül nagy az érdeklődés. Jelentkeznek Új-Zélandról, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Dániából, Hollandiából, Belgiumból, Romániából, Brazíliából, Uruguayból, Kínából, Pakisztánból, Oroszországból, Nepálból, Kenyából, Indiából, és még sorolhatnám az országokat. Évente 350-400 jelentkezőből választjuk ki azt a 20 főt, akik elkezdhetik a tanulmányaikat, és akiknek az oktatását és az ösztöndíját az EU fedezi. Komoly statisztikai értékelést talán még korai készíteni, de az már látható, hogy végzőseink mintegy harmada tovább folytatja tanulmányait különböző jó nevű egyetemek doktori programjaiban, kétharmaduk pedig cégekhez, vállalatokhoz, illetve különböző szervezetekhez igazol. Eddig még senki sem jelezte, hogy nem talált magának megfelelő munkát, illetve hogy nem tudott volna elhelyezkedni a szakmájában.
A képzés harmadik szemeszterében a hallgatók szakmai gyakorlaton vehetnek részt. Mennyire népszerű ez a lehetőség? Milyen elvek alapján választják ki a céges partnereiket, és összességében milyen előnyét látja az egyetemek és a vállalatok együttműködésének?
A tudományos gyakorlat unikális része a képzésünknek. A hallgatóknak egy szemesztert kell eltölteniük külföldi egyetemen vagy kutatóintézetben, és részt kell venniük egy ottani kutatási programban. Lehetőség van arra is, hogy nemzetközileg ismert cégnél végezzék el a gyakorlatot, ha adottak a tudományos munka feltételei, például a cég fejlesztőrészlegénél.
A gyakorlat helyét a témától függően a konzorcium javasolja, de a hallgatók is tehetnek javaslatot. A hallgatók visszajelzései nagyon pozitívak, hiszen nagyon jó nevű intézményekben vagy cégeknél dolgozhatnak és szerezhetnek tapasztalatokat. A legutóbbi vizsgán volt egy spanyol hallgató, aki egy kanadai egyetemen dolgozott, a Purpan Egyetem és a Debreceni Egyetem adta a társ-témavezetőket. Így a vizsgán Kanada, Franciaország és Magyarország volt videókapcsolatban. Ez a fajta együttműködés a konzorcium számára is előnyös, hiszen erősíti az egyetemek és a vállalatok kapcsolatait, és így az innovációs tevékenységet. A cégek pedig találkozhatnak nagyon jól képzett fiatal szakemberekkel, akik később a munkatársaik lehetnek.
Milyen további terveik vannak a jövőt illetően az Erasmus Mundus (immár az Erasmus + programban működő) mesterszakkal kapcsolatban?
Szeretnénk a programba további, a konzorciumhoz nem tartozó egyetemekről vendégelőadókat meghívni, azzal a céllal, hogy a hallgatóknak egy-egy szakmai problémát több oldalról is meg tudjunk világítani. Erre a program lehetőséget is ad. Így terveink között szerepel nagyon neves professzorok meghívása az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából is. Ugyancsak tervezzük a mesterképzés folytatásaként egy doktori (PhD) program elindítását. Ez egy újabb fontos lépés lesz az egyetem agrártudományi képzésének nemzetközivé tételében.
Beke Márton
A képre kattintva a cikk pdf-ben is letölthető.