Játszd el a munkád - állásinterjú a színpadon

2015 | Szakképzés | drámapedagógia, színház, munkaerőpiac, művészet, nívódíjas projekt, nyelvtudás | Budapest | Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány

Címkék: Mozgásos készségek, Problémamegoldás, Személyes és társas készségek, Drámajátékok bevonása, Projektszerű megvalósítás, Játék, Kísérletezés

A nem hagyományos módszerek alkalmazása a leendő munkavállalók képességeinek fejlesztésében mindig izgalmas eredményekre vezet. különösen akkor, ha a színházat, a drámapedagógiát hívják segítségül a fiatalok személyiségének fejlesztése, a munka világába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a drámapedagógiára épülő módszer a gyakorlatban is remekül működik.

Hogyan épült fel a projekt?

Egyrészt a koordinátorok feleltek a nemzetközi szintű együttműködésért, másrészt minden részt vevő intézmény létrehozott a diákjaival két­két színházi előadást. Arra törekedtünk, hogy felkészítsük a gyerekeket a munka világára, és ehhez különböző színházi technikákat alkalmaztunk. A Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítványon belül a megvalósításnak két ága volt: az egyik a Rogers Akadémia; a másik az alapítvány alá beépült Kulissza Készségfejlesztő Alkotóműhely munkája. A tevékenységek összehangolása érdekében intenzív konzultációt folytattunk a tanárokkal, akik a gyerekekkel és a konkrét feladatokkal foglalkoztak, és elmondásuk szerint nagyon élvezték, hogy olyan új szempontokat emelhettek be a mindennapi munkába, amelyek egyébként nincsenek fókuszban.

Miért esett a választás a drámapedagógiára?

A spanyol partnerben fogalmazódott meg a projekt ötlete, ők egy magas munkanélküliséggel küzdő régióban, a helyi önkormányzat részeként működnek. Az önkormányzat számos programot hozott létre a munkanélküliség csökkentése érdekében, a spanyol partnerintézmény pedig úgy gondolta, hogy kreatív eszközöket is érdemes volna alkalmazni. Egy színésznő­személyiségfejlesztővel együttműködve dolgozták ki, hogyan lehetne a munkanélküliség, a munkavállalás kérdéseit összekapcsolni a színházzal.

A drámapedagógia alkalmasnak bizonyult azoknak a képességeknek a fejlesztésére, amelyek segítik a fiatalok elhelyezkedését?

Mindenképpen. A színházi darabra való felkészülés során szakember segítette a fiatalokat a megjelenésük, beszédmódjuk alakításában, felhívta a figyelmüket arra, hogyan kell felöltözni, hogyan lehet a másik számára érthetően beszélni, artikulálni – ezek az ismeretek növelhetik egy állásinterjú sikerének esélyét. Szintén lényeges az önbizalmuk fejlesztése annak érdekében, hogy egyáltalán megpróbáljanak állást keresni. Elsősorban a spanyol partner számolt be arról, de Magyarországon is ismert jelenség, hogy sokan néhány sikertelen próbálkozás után egy negatív spirálban találják magukat, nem keresnek tovább munkát vagy egyre kevesebb energiát fektetnek abba, hogy állást találjanak. A színházi darabra való felkészülés viszont sikerélményt hozott a gyerekeknek, rájöttek, hogy képesek egy hosszú folyamatra végig koncentrálni, miközben még jól is érzik magukat. Mindez a szubjektív megélés oldaláról támogatja az álláskeresést, a fiataloknak több kedvük lett foglalkozni a kérdéssel és sokkal pozitívabban kezdtek gondolkodni a munkával kapcsolatban. Az is fontos, hogy a gyerekek többségének nem volt még alkalma közönség előtt állni, és azáltal, hogy ezt megtehették, illetve hogy a darab sikeres lett, tovább nőtt az önbizalmuk.

Az álláskereséshez kapcsolódó ismereteket is beépítettek a munkába?

Mindegyik részt vevő intézmény sajátosan emelte be ezt a területet. A Rogers Alapítvány esetében a színházi felkészítés mellett más programokat is terveztünk a diákok számára, tartottunk például a munka világával kapcsolatos témanapot, ahol a gyerekek több kérdéskör közül kiválaszthatták, miről szeretnének hallani, és ennek megfelelően beszélgettek velük a tanárok a munkáról. Interaktív színházlátogatásokra is vittük a fiatalokat, amelyek során először megnéztek egy darabot, majd az alkotókkal beszélgethettek. Nagyon pozitívnak tartom, hogy a projekt konkrét feladatainak elvégzésén túl is volt az intézményünkben motiváció, hogy ilyen programokkal színesítsük a gyerekek tapasztalatait. A szövegkönyvekből egyébként jól látszik, hogy mindegyik előadás a munka világával foglalkozott. Az egyik darabunk például azt mutatja be, hogyan lehet egy állásinterjún jól, illetve rosszul szerepelni, ezért a próbák során a drámatanárral a diákok az állásinterjút mint élethelyzetet gondolták át.

A részt vevő fiatalok életében sikert hozott a projekt? Megkönnyítette az elhelyezkedést számukra?

Többségük még középiskolás, egyelőre csak készül a munka világába, ezért csak néhányan számoltak be konkrét változásról, ők viszont jelezték, hogy tudatosabban odafigyelnek a megjelenésükre, az artikulációra, stb. Nem magyarországi eredmény, de szemlélteti a projekt hatását, hogy a spanyol résztvevők közül – tízfős csoportról van szó – a projekt végéig hárman találtak munkát és többen kifejezték, hogy nagyobb kedvvel vágtak bele a munkakeresésbe.

Mi a legizgalmasabb sajátossága a projektnek Ön szerint? Miért jó, hogy nemzetközi keretek között valósult meg?

A külföldi utazások alkalmával lehetőségünk nyílt találkozni a partnereinkkel. A gyerekeknek ez különösen nagy élményt jelentett, mert szembesültek azzal, hogy a velük egykorúaknak hasonlóak a problémáik Angliában, Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban. Ezáltal tágabb kontextusból tudják vizsgálni az életüket és a gondjaikat. A problémamegoldó stratégiáik gyűjteménye is bővülni tud, hiszen megértik, hogy ki lehet lépni a saját világukból, és ugyanazt a dolgot meg lehet nézni egy másik szemszögből is. A nemzetközi utazások önmagukban errefelé terelik őket. Ugyanez igaz intézményi szinten is: a spanyol drámatanárral való beszélgetések például nekünk is segítettek új megközelítések átvételében.

Lesz folytatása a kezdeményezésnek?

A partnereinkkel megnyertünk egy újabb pályázatot, ami részben ennek a projektnek a folytatása: a kidolgozott módszer gyakorlati alkalmazásának fejlesztése a cél. Minden intézményben szeretnénk alkalmazni egy drámatanárt, aki az eddig elért eredményeket és a projekt tapasztalatait átülteti a mindennapokba. A projekt tehát tovább él és fejlődik.

A projekt értékei:

A projekt egyik különlegessége, hogy a magyar alapítványi iskola mellett két egyetem és egy munkaügyi központ együttműködésével valósult meg, így különböző szempontokat tudtak figyelembe venni a munkába álláshoz, munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztése tekintetében. A részt vevő tanulók magabiztosságot szerezhettek, és tudatosabbak lettek, ami növelheti az álláskeresésben sikeres, és csökkentheti a munkájukkal elégedetlen fiatalok számát.

Az interjút készítette: Arany Anett

Intézmény: Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány Projekt címe: Act your job! Játszd el a munkád! Koordinátor: Vastag Zsuzsa Honlap: www.actyourjob.eu

A 2015-ös év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2014-es és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!

A képek kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek.