Acélkohóból kalandtúra park – Gazdaság, etika és kreativitás egy környezetvédelmi projektben

2014 | Köznevelés | aktív állampolgárság, gazdálkodás, mezőgazdaság, környezetvédelem, mobilitás, műszaki ismeretek, nívódíjas projekt, nyelvtudás | Borsod-Abaúj-Zemplén | Acélkohóból kalandtúra park – Gazdaság, etika és kreativitás egy környezetvédelmi projektben

Címkék: Problémamegoldás, Kreatív gondolkodás, Kritikai gondolkodás, Nem szakrendszerű óra, Projektszerű megvalósítás

Gyakorlati tapasztalatokon keresztül, a fenntarthatóság etikai és gazdasági vonatkozásait szemléletformáló módon dolgozta fel a miskolci Földes Ferenc Gimnázium projektje.  Fő témakörei a víz, a szemétfeldolgozás, a mezőgazdaság, a nanotechnológia és a klímaváltozás köré épültek – mégpedig úgy, hogy a gyerekek is magukénak érezzék a problémákat. A projekt koordinátora, Kéri Krisztina mesélt a kalandjaikról és a tapasztalataikról.

A gyerekeknek is volt beleszólása, hogy hogyan alakítsák a témákat?

Igen, azt szerették volna, hogy a környezetvédelmen belül olyan témákat tárgyaljunk, ami közvetlenül érinti őket. Tehát nem a jéghegyek olvadásával akartak először foglalkozni, hanem azzal, hogy ők a saját életükben hogyan tudják azonosítani és megoldani a környezetvédelmi problémákat. Ezért nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a saját régiónkban hogyan jelenik meg a téma, és összehasonlítottuk a többiekkel.

Az együttműködésük címében kiemelték a gazdaság szerepét. Hogyan jelent ez meg a tevékenységek között?

A fenntarthatóság és a gazdaság témáját úgy kapcsoltuk össze, hogy számos lehetőséget teremtettünk a diákoknak, hogy gazdasági szakemberrel, szakterülettel találkozzanak. A mi iskolánkban a biológia és kémia tagozatos diákok, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő hátrányos helyzetű gyerekek közösen vettek részt a munkában. Nagyon sok miskolci terepgyakorlaton voltunk, és a nemzetközi találkozók előtt a megadott témában kutattunk, adatokat gyűjtöttünk. Az eredményeket rendhagyó biológia órákon dolgoztuk fel, és a találkozók alkalmával, a külföldi partnerekkel közösen összehasonlítottuk. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával elindítottuk a fenntartható élelmiszerfogyasztási minták népszerűsítésével foglalkozó tevékenységsorozatot Miskolcon, valamint a Német Környezetvédelmi Minisztérium is bekapcsolódott a munkába.

Változatos, és nagyon tudatosan a tárgyalt témához kapcsolódó terepgyakorlatokon jártak. Kiemelne ezek közül néhányat?

Jártunk a Bay Zoltán Alkalmazott Kutató Központ Nanotechnológiai Központjában, ahol a laborban mutattak egy különleges anyagot, a melléktermékként keletkező fémhabot, amit régebben hulladékként kezeltek, de rájöttek, hogy nagyon jó az energiahasznosítás szempontjából, és kiválóan felhasználható az építőiparban. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek. Aztán mikor a víztisztítás témáját tárgyaltuk, ellátogattunk a miskolci Vízmű Kft-hez, amikor pedig a hulladékgazdálkodásról volt szó, a MÁV Gépészeti Főnökségére mentünk el, hogy megnézzük, milyen módon tárolják a fáradt olajat, és hogyan dolgozzák fel újból. Ez utóbbi látogatásunknak az egyik diákunk továbbtanulására is egyértelmű hatása volt: az egyetemen a közlekedésmérnöki szakirányt választotta, és meghívták dolgozni a Gépészeti Főnökséghez. Nekünk, miskolciaknak volt még egy nagyon nagy élményünk, ami egy németországi acélüzem meglátogatásához kapcsolódik. Mivel a városunkban működött annak idején a 20 ezer főt foglalkoztató Kohászati Művek, aminek helyén ma már csak tönkrement és rozsdásodó elemeket lát az ember, a gyerekeknek döbbenet volt megismerni az egykori németországi acélipari központot, ahol egy kalandtúra és szabadidős parkot hoztak létre, rendhagyó esküvőket és koncerteket szerveznek, és hegyet másznak a nagy acélgyártási kohókban.

Nagyon különleges vonása a projektnek, hogy a környezetvédelem etikai vonatkozásait is középpontba helyezték.

Az etika tekintetében az volt a fő célunk, hogy kialakuljon a gyerekekben a felelősségvállalás, a felelősségtudat azért, amit tesznek és annak következményeiért. Arra próbáltunk választ keresni, hogy mivel tartozunk a jövő generációjának, és próbáltuk tudatosítani, hogy nem csak a jelenre, de a jövőre is nagyon komolyan gondolni kell.

És milyen etikai kérdéseket vet fel a tizenéves diákok számára a víztisztítás?

Cseh partnerünknél számunkra meglepő módszerrel, növényi gyökerekkel tisztítják a vizet, ami kíméli a környezetet, viszont jóval hosszadalmasabb, és egy nagyobb város ivóvízigényét már nem tudja kielégíteni. Az ember számít tehát, vagy a környezet? – tették fel a kérdést a gyerekek. Mi a fontosabb: a rövid távú cél, hogy minél több embert ellássunk tiszta vízzel, hogy hosszabb távon gondolkodva, környezetkímélőbb módszereket alkalmazzunk, amivel viszont nem biztos, hogy sikerül ennyi ember igényeit kielégíteni? Végül arra jutottak, hogy mindannyian szeretnénk tiszta vizet inni.

Ön, mint tanár, mit tart a legfontosabb eredménynek?

Mi, tanárok arra jöttünk rá, hogy nagyon hiányzik az oktatásunkból a gyakorlati képzés. Nagyon jót tesznek a csoportos munkák, és egymást is nagyon motiválják a gyerekek, nem csak a tanárnak kell motiválni őket. Természetesen a tanár, mint irányító, mint karmester legyen ott, de rengeteg erőt tudnak a gyerekek egymásnak adni, illetve egymástól és a gyakorlati élményekből tanulni.

Az interjút készítette: Fintáné Hidy Réka

Intézmény: Földes Ferenc Gimnázium Projekt címe: Environmental Protection for Future Generations through Education, Ethics, Business and Politics Koordinátor: Kéri Krisztina Honlap: http://ffg.hu/iskolankrol/nemzetkozi-projektek/comenius-projekt

A képek kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek.

A 2014-es év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2015-ös és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!