Nemzetközi kapcsolatok, elkötelezettség, motiváció

2016 | Köznevelés | | Budapest | Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola

Címkék: Személyes és társas készségek, Projektszerű megvalósítás

A budapesti székhelyű Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola élen jár a különböző oktatási projektek megvalósításában. A nemzetközi kapcsolataik stratégiai szintű intézményi tervezése teljesen tudatos. A módszertani megújulás napjainkban elengedhetetlen a diákok tanulási eredményeinek növelése érdekében, ezért az intézmény a hosszú távú céljainak megfelelően szeretné megismerni és az iskolai környezethez adaptálni az aktív és produktív tanulást előtérbe helyező új európai oktatási stratégiákat és módszereket. Az intézmény nemzetközi projektjeiről és azon belül a 2016-ban zárult Erasmus+ köznevelési mobilitási pályázatukról Varga Adrienne projektkoordinátorral beszélgettünk.

Az Önök intézményének nagyon sok és sokféle projektje van. Bemutatná ezeket néhány szóban?

A 3 Erasmus+ iskolai stratégiai partnerségi projektünk közül az egyik a kultúrnövények iskolakerti termesztésével, társadalmi, történelmi és művészeti szerepével foglalkozik, és a megvalósítás utolsó évében tart. Két másik projektünk most indult, az egyik az állampolgári ismeretek, az iskolai Tolerancia nap, a demokráciára nevelés és a multikultúra oktatás mint jó gyakorlat átadásáról, megújításáról szól; a másik az iskolai konfliktuskezeléssel, egy sikeres mediációs modell átvételével, a kortárs mediátorok képzésével foglalkozik.

A korábbi Erasmus+ mobilitási projektünk lezárása után újra sikerrel pályáztunk az iskolavezetés és a tantestület tagjainak külföldi képzésére és partneriskolákban való hospitálására is. Emellett számos Erasmus+ ifjúsági cserében veszünk részt, mind pályázóként, mind partnerként. Ezek témái: hagyományos és IKT játékok, Munzee pontok telepítése (Olaszországban), a menekültek befogadása, a döntéshozók befolyásolása (Észtországban), az internetes kommunikáció veszélyei és a netes gyűlöletbeszéd (Lengyelországban), a fiatalok bekapcsolódása a helyi közösség életébe (Angliában).

Most kezdődő Európa a polgárokért – Európai emlékezet projektünkben 4 másik ország civil szervezeteivel a diktatúrák végnapjaiban zajló demokratikus civil mozgalmak feltérképezésével foglalkozunk országspecifikus témákban (a hazai téma a sajtószabadság és a szamizdat), diákjaink videóinterjúkat, esettanulmányokat készítenek, közvéleménykutatást végeznek, partnereinkkel nemzetközi rendezvényeken kiállításokat, workshopokat és konferenciákat is szervezünk. Ide kapcsolódik, hogy akkreditált EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) küldő intézményként egy német ifjúsági szervezettel közösen futó projektünkben egyik volt diákunk egyéves önkéntes szolgálatot végez Németországban.

Hazai forrásból, a Nemzeti Tehetség Program keretében, 3 projektet valósítunk meg a programozás, a várostörténeti séták és a sajátos nevelési igényű diákok drámapedagógiai foglalkozásokkal történő fejlesztése területén.

Kapcsolódnak-e egymáshoz ezek a projektek valamilyen formában?

Elsősorban a kitűzött célok kötik össze ezeket a nemzetközi projekteket, hiszen legfőbb szempontunk az iskola bekapcsolódása az európai iskolák közti együttműködésbe. Fontos emellett a tanáraink nyelvtudásának és szakmai-pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, motivációjának és az intézmény iránti elkötelezettségének növelése. Mindez elvezet harmadik prioritásunkhoz, az iskola vonzerejének növeléséhez a szülők és a diákok körében, az utóbbiak iskolai motivációjának fejlesztéséhez. Azt szeretnénk, ha a legtöbb diákunk tanulmányai során legalább egy alkalommal részt tudna venni külföldi mobilitáson.

Ez tengernyi szervezési feladatot jelent. Hogy fér bele a napi munkába szervezeti szinten? Mivel intézményünk alapítványi gimnázium, így lehetőségünk van arra, hogy a szervezési feladatok többségét ne a tanároknak kelljen ellátniuk a napi tanítás mellett. Az iskola főállású pályázati felelőseként mind a tantestületi mobilitási, mind a többi projekt szervezési tevékenységének nagy részét én végzem. Emellett feladataim közé tartozik még a pályázatok és a partnerek felkutatása, a projektötletek egyeztetése és kidolgozása a későbbi szakmai megvalósító kollégákkal, a pályázatok megírása és a későbbi projektmenedzseri feladatok ellátása. Az iskolai projektekkel kapcsolatos tevékenységeket az iskola vezetője felügyeli.

Intézményünk önállóan gazdálkodik, így a projektek lebonyolítása során rugalmasan tud reagálni a felmerülő pénzügyi igényekre, mint például a repülőjegyek megvásárlása vagy a képzési díjak befizetése.

Mi motiválta Önöket arra, hogy pályázzanak köznevelési mobilitási projektre?

Fontos számunkra, hogy az intézmények versenyében megmutassuk, miért érdemes a szülőknek hozzánk beíratni gyermekeiket. Iskolánk alapítása óta 25 év telt el, az akkori társadalmi-pedagógiai változásokra adott innovatív válaszaink óta sokat változott a világ, és olyan új kihívások jelentek meg az oktatásban, melyekre más európai országokban már sikeres megoldások születtek. Tanárainkkal szemben elvárás a sokoldalú szakmai-módszertani felkészültség és az innováció, továbbá az angol nyelv megfelelő szintű ismerete, mely nélkülözhetetlen az iskola nemzetközi projektjeibe való bekapcsolódáshoz.

Hogy megfeleljünk ezeknek az elvárásoknak, az iskolavezetés és a tantestület a nyelvtudás fejlesztése mellett, szeretné megismerni és az iskolai környezethez adaptálni az aktív és produktív tanulást előtérbe helyező új európai oktatási stratégiákat, módszereket.

Az is fontos számunkra, hogy a tanárok a továbbképzések, hospitálások során kizökkenjenek a mindennapi rutinból, új szakmai kapcsolatokra tegyenek szert, és ha mindez külföldi környezetben zajlik, elrugaszkodva a jól ismert hazai oktatási-oktatáspolitikai környezettől, az a tevékenységüket is európai dimenzióba tudja helyezni, és növeli hatékonyságot.

Milyen tapasztalatokat szereztek a megvalósult mobilitásoknak köszönhetően?

2014 és 2016 között zajló Erasmus+ mobilitási projektünkben 29 mobilitást valósítottunk meg, melyek között angol nyelvi és szakmai-módszertani képzés, továbbá külföldi iskolánkban zajló hospitálás, illetve tanítás is szerepelt. Kollégáink Csehországban, Görögországban, Írországban, Hollandiában, Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban jártak. A külföldi tanulmányutak során olyan szakmai és személyes kapcsolataik is kialakultak, melyek további intézményi együttműködéseket, közös projekteket eredményeztek.  

A mobilitások során az iskolavezetés és a tanáraink megismerték más országok közoktatási rendszerét és iskolai gyakorlatát, bővültek interkulturális és IKT kompetenciáik, nyelvismeretük, erősödtek pedagógiai és szakmai kompetenciáik, gazdagodott módszertani repertoárjuk. Külföldi kollégáikkal tartós szakmai és emberi kapcsolatot alakítottak ki.

Az angol nyelvi képzések tapasztalata, hogy az anyanyelvi környezet hatására a régóta meglévő nyelvi gátlások is oldódnak, tanáraink sokkal bátrabb, biztosabb nyelvhasználóvá váltak, így be tudnak kapcsolódni más nemzetközi projektjeinkbe is.  

A szakmai-módszertani képzések tapasztalatait hasznosították már a tanórákon, a témaheteken és szakkörökön, megosztották a szakmai munkacsoportjukban és tantestületi értekezleten a többi kollégával, illetve külső konferencián és disszeminációs workshopon más szakemberekkel is. A tapasztalatok közül kiemelkedik egy granadai képzésen megismert projekt alapú tanulás ’action research’ technikája, melynek során a résztvevők a várost a történelmen, az irodalmon, az építészeten, a képzőművészeten, a zenén, illetve a természettudományokon keresztül közösen fedezikfel. Lényege a különböző városrészek közös bejárása és megismerése olyan módszertani technikákra koncentrálva, melyek lehetővé teszik a minél több tantárgy közötti átjárhatóságot.

A hospitálásoknál és a tanításnál kollégáink megismerték egy másik ország iskolájának köznevelési környezetét és jó gyakorlatait (pl. az SNI diákok inklúziója, az idegen nyelv oktatása vagy a kutatás-alapú oktatás a természettudományban és a matematikában).

Hogyan befolyásolta ez az intézmény, a pedagógusok és a diákok életét?

A mobilitások hatására felpezsdült az intézményi innováció, az elsajátított módszerek egy része beépült a tanórákba, a megszerzett ismereteket kollégáink továbbadták a többieknek. Mivel minden képzés és hospitálás idegen nyelven zajlott, a résztvevők idegen nyelvi kompetenciája – szövegértése, szövegalkotása – sokat fejlődött, szakmai szókincse bővült. Más tanároknál is megjelent az igény, hogy a következő projektbe bekapcsolódva külföldi képzéseken bővítsék ismereteiket. A diákok a tantestületi mobilitásokból közvetett módon profitáltak: egyrészt a módszertanilag gazdagodott tanórákból és tanórán kívüli foglalkozásokból, másrészt abból, hogy az őket tanító tanárok nyitottsága és lelkesedése nőtt.

Mi volt a legemlékezetesebb az Ön számára ebben a projektben? Mit tekint a legnagyobb sikernek?

A nemzetközi projekteknek, így a tantestületi mobilitásnak is az az egyik legnagyobb hozadéka, hogy tanáraink lelkesen, feltöltődve, tele tervekkel érkeznek haza a külföldi tanulmányútról, tanóráikon felhasználják a megszerzett ismereteket. Nyelvtanulási motivációjuk is nő: az egyik kolléga a képzés eredményeképpen „C” típusú középfokú nyelvvizsgát tett, amire PhD fokozatának megszerzéséhez volt szüksége, míg mások saját pénzből hazai nyelvtanfolyamon folytatták a nyelvtanulást. A projektben való részvételük is hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen náluk a pedagógus pályán fenyegető kiégés veszélye.

Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a megvalósított mobilitásoknak?

A projekt remélt hosszú távú hatása, hogy az iskolánk megújult szervezeti, pedagógiai, szakmai kultúrája egyre vonzóbb lesz a szolgáltatásait igénybe venni szándékozó szülők, diákok számára, ezáltal beiskolázási mutatóink is nőnek.

Miben változott az iskola a projektek, a nemzetközi tevékenységek hatására az elmúlt öt évben?

Az elmúlt években intézményünk egyre több nemzetközi tapasztalatot szerzett, kapcsolatot építettünk ki más európai iskolákkal, közös projekteket valósítottunk meg. A korábbi években a tanárok külföldi továbbképzésére csak egyéni pályázatok alapján volt lehetőség, amire egyrészt kevesen, nagyrészt csak nyelvtanárok vállalkoztak, másrészt elsősorban egyéni szempontok vezették őket a továbbképzések kiválasztásánál. Az Erasmus+ program hatására jelentősen nőtt az intézményi prioritások alapján meghatározott külföldi továbbképzések száma. Az Erasmus+ programban egyre több diákunk vesz részt ifjúsági cserén, illetve az iskolai stratégiai partnerségek diákcseréin, ami jelentősen fejleszti angol nyelvi készségeiket és egyéb kompetenciáikat.

Az interjút készítette: SZILÁGYI RÓBERT