---

A mesterséges intelligencia már a jelenkor része. A rendkívül gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkahelyek átalakulnak, a korábban stabilnak hitt tudás gyorsabban elavul, helyette egyre gyakrabban új készségek, új képességek szüksége merül fel.

A Világgazdasági Fórum rendszeresen megjelenő „Future of Jobs"  című kiadványa a legátfogóbb források egyike az átképzési szükségletek kapcsán. A 2025-ös jelentés, amely több mint 1000 vezető globális munkaadó nézőpontját egyesíti, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek a világ minden tájáról - szintén előre vetíti a munkaerőpiac jelentős átalakulását az elkövetkező 5 évben.

A jelentés kiemeli a technológiával és a fenntarthatósággal kapcsolatos készségek iránti növekvő igényeket és nagy hangsúlyt helyez a technológiai fejlődéshez és a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás fontosságára.

A riport szerint a munkáltatók arra számítanak, hogy 2030-ig:

• a munkához szükséges kulcskészségek 39%-a átalakul vagy elavul,
• a munkavállalók jelentős részének (59%-ának) lesz szüksége át- vagy továbbképzésre (upskilling vagy reskilling),

A munkaadók a készségbeli hiányosságok kezelése érdekében egyre inkább a munkaerő továbbképzésére és átképzésére összpontosítanak.

Milyen célkitűzésekkel és programokkal segíti az Európai Unió a fenti változásokkal kapcsolatos felkészülést? 

A Készségek Uniója az Európai Készségfejlesztési Program (European Skills Agenda) 2020-ban lefektetett ambíciózus céljaira épül, melynek a legfontosabb sarokkövei a továbbképzés, készségek fejlesztése (upskilling) és az átképzés (reskilling), különös hangsúlyt fektetve az alapvető, jövőálló készségekre.

A felnőtt tanulás területén

az Európai Unió a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan egy rendkívül konkrét célt tűzött ki: 2030-ra a 16-74 éves felnőttek legalább 60%-ának részt kell vennie valamilyen képzésben évente.

Ez a célkitűzés jól mutatja, hogy az Európai Bizottság a munkavállalók folyamatos kompetenciafejlesztését kulcskérdésnek tekinti az európai versenyképesség megőrzése és a munkaerőpiaci igények gyors kielégítése érdekében. A sikeres megvalósítást a Készségek Európai Éve (2023) is támogatta, amely felhívta a figyelmet a tanulási kultúra fontosságára és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés szükségességére.

A Készségfejlesztési Program külön akciókat is tartalmaz, amelyek a 

zöld és digitális átálláshoz szükséges készségekre fókuszálnak.

A Digitális Évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló (EU) 2022/2481 határozat egyértelmű irányt és mérhető mutatókat jelöl ki az Európai Unió digitális átalakulásának 2030-ig elérendő céljai tekintetében.

A stratégia a felnőttek digitális készségeinek hiányára

reagálva, a következő célt tűzte ki a digitális készségek kapcsán: 2030-ig legalább 20 millió IKT-szakember dolgozzon az Európai Unióban, és a 16–74 éves lakosság legalább 80%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális készségekkel.

Hogyan készülhetünk fel a munkaerőpiaci változásokra?

A felnőttként való felkészülés a változó világra nagyrészt alkalmazkodást, szemléletváltást és proaktív, célzott tanulást igényel.

1. önreflexió: milyen készségekkel, képességekkel rendelkezünk és melyek azok, amelyeket fejleszteni tudunk, vagy szükséges?
2. célzott, folyamatos tanulás (upskilling és reskilling): a tanulás nem fejeződik be a diploma megszerzésével, az egy olyan folyamat, ami végig kíséri az életünket – akár formális, nem formális, vagy informális módon.
3. rugalmasság, alkalmazkodóképesség és proaktivitás: fontos a hajlandóság arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból és új feladatokat vállaljunk, akár a jelenlegi munkahelyünkön, akár új projekteken keresztül.

Fejleszthető készségek és képességek 

Ide sorolhatóak azok az alapvető kompetenciák, amelyekben az emberi intelligencia jelenleg messze felülmúlja az mesterséges intelligenciát – ezek fejlesztése a legfontosabb karrier-szempontból:

• kritikai és analitikus gondolkodás,
• rendszerszemlélet,
• kreativitás és innováció,
• érzelmi Intelligencia,
• rugalmasság ellenállóképesség, agilitás és alkalmazkodóképesség,
• digitális készségek, technológiai műveltség,
• zöld készségek.

Egész életen át tartó tanulás

A változások tehát egyértelmű üzeneteket küldenek: az egész életen át tartó tanulás már nem opcionális, hanem a karrierbiztosítás alapja. Ezért fontos, hogy a tudásunkat folyamatosan frissítsük, új ismereteket sajátítsunk el és beépítsük a munkánkba a gyorsan megjelenő technológiai újításokat.

Hogyan támogatja mindezt az Erasmus+ program felnőtt tanulási szektora?

A felnőttkori tanulás elengedhetetlen a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való igazodáshoz, egyben kulcsfontosságú a munkavállalók továbbképzése és átképzése szempontjából.

Az Erasmus+ program felnőtt tanulási szektora alapvető fontosságú stratégiai eszköz az Európai Unió fenti céljainak elérésében. A program támogatja mind az egyéneket, mind az intézményeket / szervezeteket a fejlődésben:

• lehetővé teszi a legjobb nemzetközi gyakorlatok, módszerek és képzési struktúrák megismerését és adaptálását,
• a projekteken keresztül támogatja az innovatív felnőttképzési módszerek kidolgozását,
• nemzetközi együttműködési lehetőségeket biztosít annak érdekében, hogy a képzések megfeleljenek a globális munkaerőpiaci kihívásoknak.

Konkrét előnyök az egyének és intézmények számára

• a mobilitási programok révén a felnőtt tanulók és a felnőttkori tanulás területén dolgozók közvetlenül szerezhetnek nemzetközi tapasztalatokat és fejleszthetik készségeiket, ami növeli a foglalkoztathatóságukat és versenyképességüket,
• a program támogatja a felnőttkori oktatást nyújtó szervezetek kapacitásfejlesztését, új készségekre fókuszáló tantervek kidolgozását, és az európai szintű minőségbiztosítási rendszerek átvételét.

Az Erasmus+ program tehát stratégiai eszköz a folyamatos, egész életen át tartó tanulás kultúrájának megteremtéséhez.

Források: World Economic Forum (WEF), Európai Bizottság
A kép forrása: Shuterstock.com

Utolsó módosítás: 2025.11.21.