---

A projekt cseh, szlovák, magyar és angol partnerségben valósult meg, és a részt vevő országokban figyeltek arra, hogy minden érintett oldal képviseltesse magát, így a Centre for Modern Education hazai leányvállalata mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a budapesti Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakgimnázium is bekapcsolódott a projektbe. Az autószerelők képzésével foglalkozó iskolának különösen fontos szerepe volt, hiszen közel 80 elméleti és gyakorlati lecke tesztelését végezték el a diákokkal.

„A tanulók többségét nagyon érdekelte a téma” – mondta Korponai Tamás, a projekt egyik koordinátora és az iskola oktatója. „Ezek az autók tele vannak elektronikával, rengeteg kijelző van bennük, és olyan alapfelszereltséggel rendelkeznek, ami más autóknál csak ritkán és extraként jelenhet meg. Természetesen ez megmozgatta a diákok fantáziáját.”

Többek között ez adta a motivációt, hogy a magyar iskolában a fiatalokat is mind inkább bevonják a projektbe. A diákoknak nemcsak a tananyagok tesztelésében volt szerepük, hanem például kisfilmeket is készítettek a munkafolyamatokról, bemutató órát tartottak velük a külföldi kollégáknak, és segítettek a hazai partnertalálkozó lebonyolításában.

„A gyakorlati foglalkozások során a gyerekek a feladatokat végre is hajthatták az autókon” – tette hozzá az oktató. „Azzal, hogy mi ennyire közel engedtük a diákokat a járművekhez, egyedül voltunk a projektben. Ez a tanáraink felkészültségének és a biztonságos laborainknak köszönhető, ahol nyugodtan hozzá lehet nyúlni a járművekhez és a nagyfeszültségű eszközökhöz.”

Ez ugyanis nem veszélytelen, ezért egy autószerelő műhely minden dolgozójának fontos tudnia, hogy mi a teendő, ha egy elektromos vagy hibrid autót kell megjavítani.

„Pontosan ezért épült fel a rendszer ECVET alapon” – magyarázta Korponai Tamás. „Nem mindenkinek kell az összes tudást elsajátítania, hanem csak bizonyos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel kell tisztában lenniük a diákoknak. Fontos, hogy egy fényező vagy karosszérialakatos is tudja, milyen veszélyekkel számoljon, és ezeket hogyan tudja kivédeni.”

Az oktató elmondta, hogy az Egyesült Királyságban működő partnerek ebben a tekintetben mintaként szolgáltak a kelet-közép-európai résztvevők számára, hiszen nálunk még kialakulóban vannak ezek a folyamatok. „Angliában már jó ideje besorolták a különböző veszélyességi szinteket, tisztázták, hogy ki milyen jogosultsággal rendelkezik. A parkolóházi munkatárstól, aki a kezébe kapja a kulcsot, egészen addig, aki konkrétan hozzányúlhat egy elektromos motorhoz.”

A projekt elmúlt 2 évében számos kézzelfogható eredmény született. Elérhetők többek között tanári kézikönyvek, e-learning tananyagok, videók, online kép- és hangszótár, valamint számos segédanyag. Korponai Tamás mégsem ezeket tartja a legfontosabbnak. „Ebben a szegmensben nagyon gyors a fejlődés, a tananyagok egy része hamar elavulhat, ezért az elsajátított oktatási módszertanoknak látom igazán nagy hasznát. Ezek a tanárok látásmódját teljesen át tudják alakítani, a diákokat pedig sokkal jobban megtanítják az önálló munkára és a gyakorlatorientált tanulásra. Így tudjuk őket leginkább felkészíteni a munkaerőpiac kihívásaira.” 

A Green Wheels projektben számos új tanulási módszert ismerhettek meg a résztvevők, amelyek közül azóta többet is alkalmaznak már az iskolákban. Ilyen a fordított osztályterem, a társas tanulás, a kritikus gondolkodás, a kutatás alapú módszer vagy a látható tanulás. Mindezek elsajátításához feladatlapok és webináriumi anyagok is rendelkezésre állnak.

A cikk a Pályázati Pavilon 2019. őszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.04.29.