Fenntarthatóság és közösségépítés - Az Európai Szolidaritási Testület pályázati lehetőségei -

Fenntarthatóság és közösségépítés - Az Európai Szolidaritási Testület pályázati lehetőségei

2019 | Ifjúsági terület | környezetvédelem | | Szatyor Egyesület

Érintett tantárgy(ak): környezetvédelem

Egyre több szervezet és magánszemély érzékeli, hogy mennyire égetők a fenntarthatósági kérdések. Sokan érzik, hogy valamit tenni kell a Föld védelmének érdekében, azonban még keresik ennek a lehetőségeit. Azoknak, akiknek van valamilyen jó ötletük, de extra ámogatásra van szükségük, érdemes megismerni az Európai Szolidaritási Testületet!

Az Európai Szolidaritási Testület az Európai Unió egyik új programja, amely támogatást nyújt ahhoz, hogy a pályázók projektjeikkel társadalmi kihívásokra keressenek válaszokat. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból megoldásokat kell keresnünk a felmerülő problémákra, így ezt a témakört kiemelten támogatja a program. Hogy milyen lehetőségek vannak a fenntarthatósági törekvések megerősítésére? A Szolidaritási Testület többféle támogatási formát is elérhetővé tesz.

Külföldi önkéntesekkel a fenntarthatóságért

„A zöld szervezetek között egyre elterjedtebb az önkéntesfogadás. Azoknak, akik nyitottak erre, plusz energiát adhat, ha egy külföldi önkéntes csatlakozik hozzájuk”, árulta el Kondora Dóra, a Szatyor Egyesület elnöke és budapesti önkéntesekkel foglalkozó munkatársa. Az Egyesület munkásságával a fenntartható, környezettudatos városi és vidéki közösségi létezést igyekszik népszerűsíteni Budapesten és Etyeken. A fenntarthatóság jegyében vidéken permakultúrás kertet, a városban bevásárló közösséget, zöld boltot és környezettudatos cateringet működtetnek, és mindkét helyszínen tartanak workshopokat és Erasmus+ ifjúsági cseréket.

A Szatyor Egyesület évek óta fogad külföldi önkénteseket, így amikor a korábbi Erasmus+ önkéntességet felváltotta a Testület, nyilvánvaló volt, hogy ebben is pályázni fognak. A budapesti Szatyornál jelenleg három önkéntes van, akik segítenek a mindennapi teendőkben, a műhelyek háttérmunkálataiban, közösségi kertészkedésben vesznek részt, és megvalósítják egyéni projektjeiket is a fenntarthatóság témájában. „Az elmúlt egy-két év fordulópontot jelent a fenntarthatóság terén. Megerősödött a zöld mozgalom, és a fiatalabb generáció kimondottan elkötelezett ez iránt a téma iránt. Foglalkoztatja őket, hogy egy bolygónk van. Azt látom, hogy egyre tudatosabbak az emberek és a bennünket választó önkéntesek is. A mostani csapat nagyon elkötelezett, konkrét tervekkel érkeztek azzal kapcsolatban, hogy kiket és hogyan szeretnének megszólítani a témában.”

A grúz önkéntes, Tamar például azért érkezett a szervezethez, mert otthon tanárként környezetvédelmet szeretne oktatni, ehhez gyűjt tapasztalatokat és új nézőpontokat. Hosszú távú céljai érdekében a szervezet mindennapi tevékenysége mellett saját, gyerekekkel és kamaszokkal foglalkozó projekteket is szeretne megvalósítani. „Szerintem az az első lépés, hogy a fiatalok megtanulják szeretni és értékelni a természetet – csak ezután jönnek rá, hogy tényleg vigyázniuk kell a Földünkre. Emiatt szeretnék iskolákba eljutni, és környezetvédelmi foglalkozásokat tartani, valamint túraklubot alapítani tinédzserek számára. Túrázás közben ugyanis sokkal több időt és sokkal mélyebb szinten töltesz a természetben, mint ha csak beülsz egy parkba, megtanulod elfogadni a természet sajátos szabályait. Az erdőben úgy tudnék nekik a környezetvédelemről beszélni, hogy a kamaszok átéljék, miért fontos az: érzik a földet, a leveleket, ha találunk egy tavat, akkor annak a hangulatát. Könnyebb megtanítani nekik a környezetvédelmi témákat, ha már kapcsolatba kerültek a természettel.”

Hogy egy-egy önkéntes fogadása mit adhat a szervezetnek a mindennapi extra segítségen túl? Sok személyes és szervezeti fejlődési lehetőséget. „A fiatalok egy szervezet részévé válnak, így megismerik a saját működésüket, és ha kell, változtatnak azon. Ahogy ők fejlődnek, úgy mi (a szervezet, a koordinátor vagy az alkalmazottak) is fejlődünk évről évre. Az egészet folyamatként kell nézni, és azt felmérni, hogy mit tudunk kölcsönösen egymásnak adni. A kölcsönös tanulás a hozzáadott értéke az önkéntesek fogadásának. A Szolidaritási Testület egy keretet ad ennek, de az igazi történések, az izgalmas pontok a szervezeten belül és az emberekben zajlanak”, összegezte tapasztalatait Dóra.

Hazai projektekkel a fenntarthatóságért

Az Európai Szolidaritási Testületben nem csak önkéntesek fogadásához lehet támogatást kérni. A program újítása, hogy hazai, ún. szolidaritási projektek megvalósításához is segítséget nyújt: ehhez az kell, hogy minimum öt, 18-30 év közötti, magyar lakcímmel rendelkező fiatal álljon össze, és helyi közösségük valamely kihívására próbáljanak meg választ keresni. A fiataloknak egy jó ötletre és egy befogadó szervezetre van szükségük ahhoz, hogy pályázatot adhassanak be: Kecskeméti János és csapata a Játszoda Egyesület befogadói támogatását vette igénybe.

A még futó projektjük célja Dombfalva továbbfejlesztése. Dombfalva egy közösségi programhelyszín, amely a Gödöllőtől nem messze lévő dombvidéken található. Jánosék projektjének hármas célja van: egyrészt Dombfalva családbarát közösségi programhelyszínné való kiépítése, másrészt egy hozzá tartozó aktív közösség kialakítása, harmadrészt pedig a fenntarthatóság, a környezetvédelem népszerűsítése. A projekt során napkollektoros zuhanyzót, nyári konyhát, mosdót, játszóteret, kalandparkot, sátorhelyeket építettek ki, hogy a területet egy nagyobb közösség is használni tudja. A közösségépítés már ekkor elkezdődött: az építési alkalmakat workshopként hirdették meg, így az érdeklődők becsatlakozhattak például a zuhanyzó kiépítésébe. „Ez összetett feladat volt, ami által mi is tanultunk. Nem elég levezetni a workshopot: meg kell azt hirdetni, résztvevőket szerezni, meg kell szervezni a Dombfalvára való kijutásukat. Az én műhelyalkalmaimra sok olyan ember jött el, aki otthon is szeretett volna napkollektoros zuhanyzót kiépíteni. Ezek a nyílt alkalmak azért jók, mert a résztvevők is tanulnak belőlük, a helynek is jót tesznek és marketing szempontjából is hasznosak”, osztotta meg élményeit János.

A programsorozat csúcspontja az augusztusi hosszúhétvégén tartott Organix Fesztivál volt, amelyre körülbelül ötvenen jöttek el. A fesztivált a Vadart nevű kortárs képzőművészeti csoporttal közösen szervezték, a középpontban pedig a művészetek és a környezetvédelem népszerűsítése állt. A többnapos esemény nemcsak közösségépítésre volt jó, de Dombfalva „főpróbájaként” is megállta a helyét: a közösségi tábor infrastruktúrája gond nélkül fogadta be az ötvenfős csapatot.

Hogy Dombfalva igényeit felmérve miért választották ehhez a szolidaritási projektet? „Pályázatírásban még nem volt nagy tapasztalatunk. A szolidaritási projektek viszonylag alacsony belépési küszöbbel bírnak a többi összetettebb pályázati formához képest. Később szeretnénk más pályázattípusban is kipróbálni magunkat, már csak azért is, mert mind a Szolidaritási Testületben, mind az Erasmus+ programban található lehetőségek egymásra épülnek, fenntarthatóvá teszik a törekvéseinket. Érdemes ezt komplexitásában kezelni”, árulta el Orosz Márton, a projektet befogadó Játszoda Egyesület képviselője.

Hogy mik a hosszú távú célok, hogy néz ki az „álom-Dombfalva”? „Szeretnénk a helyszínt és a közösséget is tovább építeni. Kis, „hobbit-szerű”, domboldalban kiépített házakat látok magam előtt, tavat, önellátó veteményest… És egy összetartó, lelkes csapatot, sok megvalósuló eseményt, mert attól lesz élő a dolog, hogy jól érzi magát a közösségben az ember”, foglalta össze János.

A Szatyorról tudnátok meg többet? » szatyoregyesulet.hu
Dombfalva története érdekel? » dombfalva.hu

HARGITAI ÁGNES,
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység